A gyógytornász szerepe a COVID-on átesett sportolók visszatérésében

2021. július 01, csütörtök 11:16 | Szerző: Békési Ádám, Szi-Péter Zsolt

A mindennapok mellett a sportéletet is alapjaiban változtatta meg a COVID-19. Számos tanulmány rávilágít arra a kezdeti hibás álláspontra, amely szerint az élsportolók nem tartoznak a betegség jelentős kockázati csoportjához. A vírus egyre gyorsuló terjedésével a legnagyobb sportágak is fokozatosan érintetté váltak, a megbetegedett sportolók egyre nagyobb esetszáma vezetett többek között a tokiói olimpia tervezett 2020-as időpontjának halasztásához is.

A fertőzés terjedésének mértékét jelentősen befolyásolhatják az adott sportágat jellemző sajátosságok, például a játékosok közötti kontaktus mennyisége, a sportág eszközigénye és a résztvevők között megtartható minimális távolság mértéke. Ashley Y-Y. Wong és munkatársai tanulmányukban videóelemző rendszerrel vizsgáltak négy labdarúgó mezőnyjátékost egy mérkőzés során a közvetlen kontaktok idejére (kevesebb mint 1,5 méteren belüli kontaktus) és azok típusára kiterjedően (száj, orr és szem érintése, nyálkontakt). Eredményeik alapján a megfigyelt játékosok a 90 perces mérkőzés során átlagosan 19,3 percet töltöttek közvetlen közelségben a többi résztvevővel, a rizikótényezőt képező kapcsolatok száma pedig 90 perc alatt átlagosan 52 helyzetet számlált.[i]

A kézilabdázás egyéni jellemzőiből adódóan a kontaktsportok kategóriájába tartozik, a labdarúgáshoz viszonyítva a kisebb méretű pálya jelentősen nagyobb időintervallumot és érintkezésszámot jelent a játékosok között, szignifikánsan emelve a további fertőzések bekövetkezésének lehetőségét. A COVID-19 terjedése számos hazai kézilabda-utánpótlásműhely mellett a Nemzeti Kézilabda Akadémia (NEKA) női és férfiszakágát egyaránt jelentős mértékben érintette. A pandémia térhódításával a szűrés, a védekezés és a megelőzés témakörei az akadémia dolgozóinak és növendékeinek egyaránt mindennapi feladatai közé kerültek: a személyi higiénés szabályok betartása és a közösségi helyiségekben kötelezővé tett maszkhasználat mellett rendszeressé vált a játékosok mérkőzéseket megelőző COVID-19-tesztelése. A NEKA sporttudományos és egészségügyi csoportja az edzői és orvosi stábbal történő folyamatos kommunikációval kívánja biztosítani a kölcsönös együttműködést a megbetegedett játékosok rehabilitációjának és a sportba történő fokozatos reintegrálásának kérdésköreiben. A progresszíven növekvő esetszámokat a fertőzött egyének azonnali izolációjával és csapatszintű kontaktkutatással igyekeztünk kordában tartani.



[i]Ashley Y-Y W, Samuel K-K, Lobo H-T L, et al.:Impact of the COVID-19 pandemic on sports and excercise. Asia-Pacific Journal of Sports Medicine, Arthroscopy, Rehabilitation and Technology 2020;(22):39-44.

Amit egy gyógytornász tehet

Az OSEI által megfogalmazott8, Magyarországon érvényben lévő ellátási protokoll mellett több, nemzetközi szakirodalomban található ajánlás/guideline is elérhető a COVID-19-fertőzöttségen átesett sportolók játékba történő visszatérésével, rehabilitációjával kapcsolatosan, a teljesen panaszmentes egyéntől kezdve a különböző megjelenésű és mértékű tüneteket produkálókig egyaránt.[i] [ii] [iii] A játékosok állapotának stabilizálásában és a terhelésbe való reintegrálásában jelentős szerepet játszik a gyógytornász is. A NEKA orvosainak irányításával a sportorvosi engedéllyel ideiglenesen nem rendelkező játékosok a protokoll szerint meghatározott idő letelte után a tünetek jelenlétének és egyéni egészségi állapotuk figyelembevétele mellett megkezdhetik rehabilitációs munkájukat. Az elhúzódó panaszok esetén indokolt lehet a komplex kardiológiai kivizsgálás a sportorvosi véleményezés alapján: nyugalmi EKG, szívultrahang, laborvizsgálat és szérum troponinszint meghatározása.8

Az akadémiánkra visszatérő sportolók jelentős részénél tapasztalunk különböző mértékű poszt-COVID-tüneteket: többek között légzési nehezítettséget, mellkasi-háti régiók körülírt fájdalmát, fokozott fáradékonyságot, alvászavart stb. A panaszok mérséklésére és a további szövődmények elkerülésére számos pulmonológiai, fizioterápiás módszert ismerünk. Az akadémistákat érintő esetszámoknál elenyésző mértékben van jelen a tüdőállományában váladékképződés, mobilizálására így vibrációval kiegészített manuális légzéstámogatást, postural drainaget[iv] és az aktív ciklikus légzéstechnika megtanítását alkalmazzuk. A NEKA sporttudományi és egészségügyi stábjának közreműködésével a tüdőt érintő funkciózavar kezelésére a játékosok terápiáját az adott belső szervnek megfelelő bőr-, izom- és kötőszöveti régió (Th9-C3 területe) reflexzónás szegment- és kötőszöveti masszázsával egészítettük ki. A rehabilitált sportolóknál nagy számban megfigyelhető volt a további panaszokat kiváltó rekeszizom és a légzési segédizmok gyengesége, feszessége, ebből adódóan a terápia során kiemelt figyelmet fordítunk az említett képletek trenírozására és stretchingjére.



[i]Dermot P, Jonathan H K, Eugene H C: A Game Plan for the Resumption of Sport and Exercise After Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) Infection 2020;(10):1085-1086.

[ii]Niall E, Rhodri M, Neil H, et al.: Infographic. Graduated return to play guidance following COVID-19 infection. British Journal of Sports Medicine 2020;(19):1174-1175.

[iii]Philipp S, Karin K, Christof B: Return to sports after COVID-19 infection. European Heart Journal 2020;(46):4382-4384.

[iv]Jirakrit L, Wichai E, Jakkrit K: Effects of manual percussion during postural drainage on lung volumes and metabolic status in healthy subjects. Jorunal of bodyworkout and Movement Therapies 2016;(2):356-363.

Galéria

A különböző testhelyzetekben progresszíven végeztethető rekesztornával (2. ábra) növeljük az adott izom kitérését, erejét és állóképességét. A proprioceptív neuromuszkuláris facilitáció (PNF) mellkasi régiót érintő manővereivel (1. ábra), az ajakfékes és szippantgatásos légzéssel, valamint a forszírozott kilégzési technika (FET) megtanításával kívánjuk aktivizálni az érintett régiókat. A rehabilitáció progressziójának állandó elemét képezi a csapatsportokban alkalmazott Polar-rendszer biztosította folyamatos pulzuskontroll. A terhelhetőség növelésére direkt és indirekt elemekkel kiegészített légzőtornát (3-4. ábra) végeztetünk a játékosokkal, amelynek levezetéseként Jacobson-féle progresszív relaxáció[i] segíti a megfelelő ellazulást és a tartós nyugalmi állapot elérését.

A foglalkozások gyakorlatanyagát jelentősen befolyásolja a sportolók szubjektív nehézségérzete, amelynek számszerűsítésére a Borg-skála alkalmazható.14Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a kézilabdázók folyamatos edukációjának, kiterjesztve ezt az önkezelés és a légzési pihenőhelyzetek pontos elsajátítására. A fertőzéssel való megküzdés egyénenként gyakran nem várt mértékű pszichológiai terheket vonhat maga után. A fizikai státusz mellett figyelembe kell tehát vennünk a sportoló pszichés alkalmasságát is az aktív sportba történő visszatérés megkezdése előtt.14A korábban ismertetett tényezők állandó monitorozása mellett megkezdjük a progresszív kardio-respiratórikus állóképességi tréninget a légzőizmok és a rekesz munkájának további javítására folyamatos orvosi kontroll alatt. A sportoló a kielégítő paraméterek és a szubjektív jó közérzet esetén a játékengedély megadását követően visszatérhet a korábbi, normális edzésterheléshez. A vírusfertőzés megjelenésétől az aktív kézilabda-tréning megkezdéséig szükséges rehabilitációs időtartam egyénenként rendkívül változatos megoszlást mutat.



[i]Kai L, Ying C, Duozhi W, et al.: Effects of progressive muscle relaxation on anxiety and sleep quality in patients with COVID-19. Complementary Therapies in Clinical Practice 2020;(39)

Maszk és oltás?

A hazai sportéletben a pandémia jelentős megszorításokat, a bajnokságok felfüggesztését vagy idő előtti lezárását, az egyéni egészségi állapot tartós károsodását és az aktív edzésmunkától való hosszas távolmaradást vonta maga után. Napjainkra a közösségi területeken kötelező maszkhasználat megoszló álláspontot eredményezett a vírusvédettség mértékét illetően. Nemzetközileg több sportágban is erőfeszítést tesznek arra, hogy az aktív versenysport védőmaszk használata mellett is zavartalanul folytatódhasson. Ennek az irányvonalnak az egészségkárosító hatásait is vizsgálja tanulmányában Wong és kutatócsoportja 12: laboratóriumi környezetben 23 egészséges alanyt tanulmányoztak különböző sportági háttérrel, orvosi maszk használatával és nélküle a szívfrekvencia (HR) és a szubjektív fáradtságérzet (RPE) tekintetében. A fizikai teszteken a résztvevők maszk használata mellett magasabb értékeket mutattak (HR:128 ütés/perc; RPE: 12,7), mint annak hiányában (HR:124 ütés/perc; RPE: 10,8). A kapott eredményekből a vírussal szembeni preventív funkciója mellett nem megkerülhető a maszkhasználat tartós egészségkárosító hatásának kérdésköre is.

A különböző típusú vakcinák piaci megjelenésükkel hosszú távú megoldást biztosíthatnak a sportélet újbóli zavartalan elindításához, mindazonáltal a COVID-19 vírus még sokáig jelen lesz a sport világában is, folyamatos kihívást jelentve a prevenciós és rehabilitációs teameknek.


 

Galéria

< vissza