A humánkineziológus szerepe – az akadémiai tehetséggondozás tudományos háttérének biztosítója

2022. november 11, péntek 12:03 | Szerző: Sebestyén Örs

Hogy ki is az a humánkineziológus, vagy ahogyan gyakran említik a „hk-s”? A fejlett és egyre nagyobb léptékben fejlődő sporttudomány területén igencsak fontos szereplőknek számítanak. Jelen írásban azt szeretném bemutatni, hogy miért is fontos ez a munka a felkészítés során, és hol van a helye egy akadémia vagy egy profi sportcsapat életében.

Először is érdemes tisztázni, hogy honnan ered és mit jelent a szó, hogy humánkineziológus. Mint olyan sok más szavunk, ez is görög eredetű: a „humán” embert, a „kinesz” mozgást, míg a „logosz” valamilyen tudományt jelent. Így áll össze a kifejezés, amely emberi mozgástudománynak fordítható. Éppen ezért egy humánkineziológus (vagy csak kineziológus, ahogyan a világ többi táján nevezik ezen tudományterület képviselőjét) az emberi mozgással, annak összetettségével, különböző aspektusaival foglalkozik, a leggyakrabban valamilyen objektív módszer vagy mérőműszer segítségével. Kézenfekvő, hogy a sportban nagy szükség van olyan szakemberekre, akik értenek az emberi mozgáshoz, sőt mi több, képesek azt mérni és elemezni. A 21. században a technológia elképesztő sebességű fejlődésének köszönhetően a mérőműszerek piaca nagyon kiszélesedett.

Kulcsszó a mérés

Már régen elmúlt az az időszak, amikor a tudományos érdeklődést egy stopperórával és egy centivel ki lehetett elégíteni. Az interneten percek alatt találunk tucatnyi gépet, eszközt, metodikát, amelyek mind arra hivatottak, hogy egy adott kondicionális képességet felmérjenek. Hogyan lehet azonban azt kiválasztani, ami ténylegesen megfelelő lesz az adott mozgás vagy képesség vizsgálatára? Ehhez kell egy olyan szakember, aki nemcsak azt tudja megmondani, hogy melyik eszköz lesz a célnak leginkább megfelelő, hanem használni is tudja az adott gépet, és érdemben hasznosítható visszacsatolást tud adni a szakembereknek (edzőknek, gyógytornászoknak, orvosoknak stb.). Ha egyetlen szóval vagy cselekedettel kellene jellemeznem a humánkineziológust és a munkáját, akkor az a (tudományos kritériumok figyelembevételével történő) mérés lenne.

De miért is van szükség mérésekre, illetve ezeket hogyan tudjuk hasznosítani? Az első és legfontosabb kérdés, hogy miért mérünk. Erre nagyon egyszerű a válasz. Szeretünk objektív adatokat kapni (szinte mindenről), ugyanis ezek összehasonlíthatóak. Az időről időre elvégzett mérés lehetővé teszi azt, hogy nyomon tudjuk követni a játékosok fejlődését, teljesítményének változását az idő előrehaladtával. Ám nem csak ezt tehetjük meg, hanem adott korosztályban össze is tudunk hasonlítani játékosokat egymással. A mérésekre tehát szükség van, ugyanis így tudjuk igazolni, hogy az elvégzett munkának van eredménye, látható a fejlődés.

Mikor és hogyan?

A következő fontos szempont, hogy milyen gyakran és hogyan mérünk. Ezen kérdésre nehéz röviden válaszolni. Az adott képességtől függ a mérés gyakorisága és metodikája, azonban a humánkineziológusok a képzésük során rengeteg mérési metodikát, illetve az ehhez használható mérőeszközöket is megismernek. De mit sem érnek a mérések, ha utána az adatokat nem tudják felhasználni a munkájuk magasabb szintre emeléséhez az edzők, gyógytornászok. Éppen ezért kulcskérdés az adatok interpretációja és visszacsatolása a munkatársak felé. A kapott adatokat szisztematikusan kell gyűjteni és feldolgozni, majd pedig a helyes következtetések levonásával egy rövid, tömör és érthető információt kell szolgáltatni a csapat (szakmai stáb) többi tagjának. Ehhez a vizualizáció a legfontosabb/legeredményesebb, így a humánkineziológusok mindig sok grafikonnal közelítenek a stáb tagjaihoz, hogy szemléletesen be tudják mutatni a kapott eredményeket.

A mérések igen sokrétűek lehetnek egy akadémia (vagy profi csapat) esetében. Csak néhány példát említek, amelyekkel szeretném illusztrálni a humánkineziológusok létjogosultságát egy olyan helyen, ahol támaszkodnak a sporttudományra a szakmai fejlődés és előrelépés érdekében. Vannak olyan mérések, amelyeket csak ritkábban (félévente, évente) kell elvégezni. Ezek a hosszú távú fejlődést igyekeznek megmutatni, vagy éppen a hiányosságokra hívják fel a figyelmet.
Ezzel szemben vannak napi szintű mérések, melyeket készenléti (readiness) mérésnek nevezünk. Ezek a játékosok aktuális állapotáról, terhelhetőségéről adnak információt (pl. CMJ, HRV).

 

Kép a teljesítményről

Egy következő szelete a méréseknek a teljesítménymérések, amelyek lehetnek napi, heti vagy havi rendszerességűek. Ide olyan mérések tartoznak, melyek a leggyakrabban összefonódnak az erőnléti vagy szakági edzésekkel, illetve ezen szakemberek munkájával. Nagyon jó példa erre egy robbanékony erőfejlesztő edzés, ahol a leadott teljesítményt tudjuk mérni, jelezve így a játékosnak, hogy mekkora súllyal és milyen terjedelemben kell dolgoznia ahhoz, hogy elérje a kívánt célt. Ehhez használt eszközök például a Gymaware, Push, erőplató vagy a 1080 sprint. Szintén nagyon fontos a teljesítmény nyomon követése a szakági edzés során is. Ehhez LPS- (Local Positioning System) alapú rendszereket használunk (pl. Catapult, Kinexon), amelyek segítségével nagyon pontos képet kaphatunk az adott edzés vagy mérkőzés fizikai terhelésének profiljáról.
Végül pedig fontosnak tartom kiemelni, hogy a rehabilitáció során is nagy szerepet kapnak a műszeres mérések. Egy-egy komoly sérülés rehabilitációja során olyan protokollokat írhatunk, melyeket objektív adatokra alapozunk. A rehabilitáció sikerességét persze nem csak számokban mérhetjük, de vannak olyan alapvető kritériumok, amiknek teljesülniük kell ahhoz, hogy egy játékos megkezdhesse a rehabilitáció következő lépcsőjét, vagy visszaállhasson az edzésbe. Ilyen például a megfelelő erőszint (akár izoláltan is), az izomfunkciók teljes helyreállása (erő-sebesség kapcsolat) vagy a funkcionális mozgások (futás, ugrás) teljes megléte. Mindezek mérésére nagyon jó eszköz az izokinetikus dinamométer, illetve a nyomásérzékelőkkel ellátott futószalag is, melyekből hasznos információkat nyerhetünk a játékos állapotáról.

 

Ekkor teljes a stáb

Az itt felsorolt mérések igen széleskörűek, és jól látható, hogy ezt csak speciális tudással felvértezett szakemberek tudják elvégezni. Ha összefoglaljuk azt, hogy az adott mérések melyik másik szakmához kapcsolódnak, akkor azt láthatjuk, hogy a szakági edzők, az erőnléti edzők és a gyógytornászok munkáját is nagyban tudják segíteni a humánkineziológusok. Úgy gondolom, hogy a stáb csak akkor lesz teljes, ha a humánkineziológus is részét képezi, mert így minden szakterület kaphat valami pluszt. Egyfajta hídként szeretem vizualizálni a humánkineziológust és az ő tevékenységeit. A gyógytornász és az erőnléti edző között teremt kapcsolatot ugyanúgy, ahogyan a gyógytornász és a szakági edző között is a sérült játékosok fejlődése, visszatérése kapcsán. Mindemellett pedig az erőnléti edző és a szakági edző kapcsolatát is erősíti a terhelések pontos megjelenítésével, szemléltetésével.

Összegzésképpen vegyük hát sorra, hogy ezen információk alapján melyeka jó humánkineziológus ismérvei? Számos olyan tulajdonság van, amely hozzájárul ahhoz, hogy valakiből jó szakember legyen. Nem nagy titok, hogy a reál beállítottság alapvetően szükséges, első és legfontosabb pedig az újdonságokra való nyitottság. Elengedhetetlen továbbá az objektív nézőpont és a kellő mértékű kritikusság ahhoz, hogy mindig a legjobb és legalaposabb munkát végezze. Az állandó kérdésfelvetés és szemlélődő látásmód nagyban segíti az analitikus gondolkodást/folyamatok átlátását és azok megértését. A végletekig lehet a számok embere, azonban ezt megfelelő köntösben is kell tudnia tálalni, hogy a „laikusok” is megértsék az eredményeket. Ha csupán néhány rövid szóval kellene megfogalmaznom a karakterjegyeket, akkor precíz, objektív, elemző, visszacsatoló az a szakember, aki ezen a területen dolgozik.

 

< vissza