A komplex képességfejlesztés akadémiai rendszere (IV.) – alkalmazott edzésmódszertan az erőnléti edzésben

2022. szeptember 30, péntek 12:00 | Szerző: dr. Rácz Levente

Az erőnléti edzésen hatékonyan alkalmazható edzésmódszertan, protokollszerűen vezérli az edzés tudományosan igazolt és a gyakorlatban bizonyított edzésmódszertani elveken alapuló elemeit. Ugyanakkor, meglehetősen sok egymással összefüggő individuális tényező figyelembevételét, finomhangolásának lehetőségét teszi lehetővé.

Olyan elemeket tartalmaz a módszertan, amelyek akár váratlan szituáció, vagy probléma rugalmas kezelését alternatív megoldását is magában foglalja. Ezen kritériumoknak megfelelő edzésrendszer részeit vesszük sorba alább.

 

1. Eszközrendszer

Az erőnléti edzések rendszerében megoldandó feladatokhoz funkcionális biomechanikai elvek alapján, a fejlesztési céloknak megfelelően szelektált eszközrendszer alapfeltétel, de önmagában még nem elegendő. Az eszközrendszer minden elemére vonatkozóan meghatározzuk, hogy mely edzésfeladatok megvalósításában kerül alkalmazásra. Egy-egy innováció esetében át kell látni az eladást célzó markering fogásokon, és körültekintően járunk el, mielőtt az eszközkészletbe integráljuk.

Az alkalmazott eszközök.

o Ergometriás gépek: szobakerékpár, evező ergométer, sí ergométer, mászó ergométer

o Kötött, ill. kötetlen pályás csigás gépek

o  Free motion gépek (Keiser)

o Szabad súlyok: olimpiai súlykészletek, kézi súlyok, kettlebell

o Progresszív ellenállások: vertimax, vertimax-raptor; python striker; gumikötél-hám, vagy derék rögzítéssel; gumikötél, powerband; TRX rip trainer

o Funkcionális eszközök: húzódzkodó, keret; tolódzkodó, korlát; mászó kötél, rope kötéltréner; hevederes eszközök; TRX; Gflex; sparrowbag; toló szán

o Proprioceptív eszközök: jumperek (bosu, togu); airdisc (dinair); fitballok; surge; vipr trainer

o Nehezített, ill. könnyített dobószerek: medicinlabdák

 

2. Edzésszerkezet

A leghaladóbb funkcionális megközelítés szerint a hagyományos edzésszerkezet jelentősen átalakult. A túlterhelés elkerülése, illetve a megfelelő regenerációs idő biztosítása érdekében a kiegészítő edzéseknek nem csupán hatásában, de az időkihasználás tekintetében is hatékonnyá kell válni. Az edzésterjedelem meghatározása a különböző napi aktivitások összhatásának figyelembevételével kell történjen.

A bemelegítő fázis lényegesen differenciáltabban és hatékonyabban készíti fel a szervezetet, valamint a terhelésben érintett nagy szervrendszereket, akár a legextrémebb teljesítmény leadására is.

A fő rész mind gyakorlatanyagában, mind szerkezetében lehetőséget nyújt a rendelkezésre álló energiakészlet célirányosabb, hatékonyabb felhasználására. Könnyen alakítható és differenciálható az adott felkészülési időszak igényei szerint.

A levezető rész az eddiginél hatékonyabban kezdi meg a szervezeti egyensúly (homeosztázis) helyreállítását, ami lerövidíti, és így hatékonyabbá teszi az edzések közötti regenerációt.

 

 A bemelegítés fázisai

1. Légzőgyakorlatok

2. Szöveti előkészítő fázis (SMR-hengerezés)

3. Pillérelőkészítés (a gerincoszlop, a vállízületi komplexum, valamint a medence és csípő ízületi komplexum előkészítése a súlyponttól távoli extrém forgatónyomatékok, erők megtartására): mobilizációs és stabilizációs feladatokat kell ellátni, amellyel a mozgatórendszer terhelésre való előkészítése lényegesen hatékonyabbá válik.

4. Keringésfokozás (az ideg-izom rendszer vérellátásának fokozása, a szöveti hőmérséklet megemelése)

5. Aktív nyújtások blokkja (primal movements, nem utánmozgásos, nem ballisztikus, nem stretching)

6. Mozgáselőkészítő fázis (a fő rész gyakorlatanyagának megfelelő bevezetése, amely az ideg-izom rendszert, a csont-ízületi rendszert, illetve a szív keringési rendszert lépcsőzetesen vezeti rá az intenzív terhelés megkezdésére)

 

A fő rész felépítése és gyakorlatanyaga

Az adott edzés céljának megfelelően változhat, de általánosságban elmondható, hogy a teljesítmény növelésében betöltött szerepe alapján primer (törzsanyag), és szekunder (kiegészítő) gyakorlatok egymáshoz illesztett rendszerét tartalmazza. Az ingertársítás alapelvei a következők:

• A primer gyakorlat hatékonyságát szinte minden esetben javítani lehet és kell.

• A primer gyakorlat tökéletes végrehajtását elősegítő kiegészítő gyakorlat létjogosultsága elsődleges, ezért minden esetben ajánlott (pl.: guggolás kinetikai lánc-PRI hasi tónus fenntartás). Az OPT-modell szerint az esszenciális stabilizációs gyakorlatanyag az erőállóképesség és a hipertrofizálás szintjén így kerül be, a kinetikai láncok mély- és felületes izomműködés harmonizáló célzattal.

• A primer gyakorlat sportágspecifikus hasznosulását elősegítő gyakorlat létjogosultsága az OPT-modell szerinti maximális erő és a teljesítmény-fejlesztés szintjén hangsúlyos, vegyes- és akár a bajnoki időszakban is ajánlott (pl. guggolás kinetikai lánc-reaktív/agilitás).

• A primer gyakorlat tökéletes technikai kivitelezésének fáradással szembeni fenntartását elősegítő gyakorlat létjogosultsága másodlagos, ezért ebből a célból főként az OPT-modell szerinti erőállóképesség és hipertrófia edzés szintjén alkalmazzuk (pl. felsőtestes húzó-toló gyakorlatot 1-2 perces moderált kar ergométeres aktivitás).

• Erő – sebesség – teljesítmény fejlesztő blokk

o Primer (törzsanyag):biomechanikai hasonlóságot mutatnak a sportági mozgásanyaggal, kucsfontosságú technikai elemekkel. Olyan alapvető kinetikai láncokat erősítenek, amelyek hatékonyan transzferálhatók a sportági mozgások, technikai elemek dinamikai szerkezetébe. Általában stabilizált súlyponti régióból („Pillar” EXOS) kiinduló, nagy izomcsoportok koordinált együttműködésére épülő funkcionális gyakorlatok.

o Szekunder (kiegészítő): antagonista izomcsoportokat, illetve kinetikai láncokat célzó izomtónus és erőegyensúly irányába ható gyakorlatok; preventív, illetve rehabilitációs célzatú gyakorlatok; speciális szerepet betöltő gyakorlatok

 

  • Metabolikus blokk, vagy állóképesség fejlesztő fő rész

o A sportág mozgásanyagával harmonizáló ciklikus mozgás, vagy nagy mozgásterjedelmű funkcionális gyakorlatanyag

o Ciklikus mozgás esetén a fő rész intenzitási profiljával harmonizáló állóképesség fejlesztő módszer

+ folyamatos egyenletes: aerob; küszöb

+ fartlek: aerob; küszöb

+ intervall: aerob; küszöb; laktacid; alaktacid

o Funkcionális metabolikus blokk esetében köredzés

+ intervall terhelésadagolással: passzív pihenő beiktatásával

+ fartlek terhelésadagolással: regeneráló gyakorlatok beiktatásával

A levezetés fázisai

Már az edzés végsőfázisában megkezdi a szervezeti egyensúly (homeosztázis) helyreállítását, ami lerövidíti és így hatékonyabbá teszi az edzések közötti regenerációt.

1. könnyített funkcionális levezető blokk

2. aerob küszöb körüli kardió rendszeri aktivitás

3. SMR hengerezés (csak az elvesztett folyadék visszapótlása után alkalmazható)

4. stretching:aktív nyújtások (amennyiben van következő edzés); passzív stretching (a nap utolsó edzése után)

 

3. Gyakorlatanyag

A gyakorlatok részletes bemutatását megelőzően érdemes áttekinteni az alkalmazható gyakorlatok típusait különböző szempontok szerint funkcionális biomechanikai megközelítésben.

Kinetikai lánc komplexitása, bonyolultsága szerint: unilaterális-bilaterális (egyoldali, kétoldali); alsótest-felsőtest-egésztest

Funkció szerint: húzó-toló; rotációs-antirotációs; komplex mozdulat

A mozgásterjedelem jellege alapján: statikus (pozíció mozdulat nélküli megtartása); dinamikus: helyzetváltoztató vagy helyváltoztató

Az izomkontrakciók típusa szerint

  • Kinematikai megközelítésben

o   Izometriás

o   anizometriás

+ koncentrikus (a külső erő legyőzése előfeszítés nélkül)

+ excentrikus (a külső erő fékezése növekvő izomfeszüléssel)

+ quick-release (statikus előfeszítésből gyors felszabadítás)

+ nyújtásos-rövidüléses (excentrikus előfeszítésből gyors koncentrikus)

+ auxotoniás

  • Kinetikai megközelítésben

o   (kvázi) izotoniás (izomhossz változás állandó feszüléssel)

o   izokinetikus (izomhossz változás állandó sebességgel)

A gyakorlatok részletes bemutatása edzésszerkezeti modulonként történik, az oktatás keretén belül a gyakorlati foglalkozásokon minden gyakorlattípus progressziós szintjeit demonstrálva.


 

 

4.Terhelésoptimalizálás

A képességfejlesztés, az erőnlét tudatos és tervszerű alakítása akkor lehet sikeres, ha a meghatározó és befolyásoló faktorok lehető legszélesebb spektrumának figyelembevételével úgy határozzuk meg a terhelési tényezőket, hogy az a sportoló számára optimális fejlődési ütemet eredményezzen. Az erőnléti edzések terhelési profilját közvetlenül meghatározó tényezők az alábbi struktúra alapján láthatók át.

o a versenyző egyéni jellemzői

+ biológiai és edzéséletkor, fejlettség (LTAD)

+  kiinduló szint: labordiagnosztika, pályatesztek, edzés/versenymonitoring

+ mozgástanulási és adaptációs készség (ismert-ismeretlen mozgások, ingerek)

+ mozgatórendszeri, szervi gyenge láncszemek (funkcionális anatómia és biomechanika), úgy mint mozgásminta zavarok, tartáshibák/deformitások, sérülések/műtétek, akut/krónikus betegségek

o Sportági képességprofil (a fejlesztendő képességek egymásra épülése) (OPT)

+ általános és specifikus képességek, azok egymásra épülő rendszere, szenzitív időszakai, a hátterében lévő faktorok összefüggései, egymásra hatása

 

HATÉKONY EDZÉSSTRUKTÚRA

A sportági és általános képességfejlesztés főbb lépcsőfokai, tudományosan megalapozott, és a gyakorlat által is visszaigazolt logikus rendben épülnek egymásra. Ez a modell széles és stabil alapokra épül, lépcsőzetesen szűkülő terjedelemmel és gyakorlatanyaggal, viszont fokozatosan növekvő intenzitással. Minden egyes lépcsőfok bemeneti feltétele, hogy az előző szint kitűzött céljai teljesüljenek. Ez jelenti a garanciát a sérülések minimalizálására és a teljesítmény maximalizálására ebben a rendszerben. Ez az Optimum Performance Training (OPT) modell.

Az optimális teljesítményedzés egy a fokozatosság, specializálódás elvét szigorúan betartó, integrált, funkcionális szemléletű edzésrendszer, amely egyszerre javítja az összes pszichomotoros képességet (pl. funkcionális erő), a neuromuszkuláris hatékonyságot, továbbá dinamikus rugalmasságot fejleszt ki. Az optimális teljesítményedzés meghatározza a szükséges terhelési összetevőkre (intenzitás-terjedelem) vonatkozó részleteket, amelyek adekvát beállítása teszi kizárólag lehetővé a fizikai-pszichikai és teljesítménybeli hosszú távú adaptáció kialakulását (Bompa és mtsai., 1983, 1996).

 

1. ábra NASM Optimum Performance Training (OPTTM) Model

Az optimális teljesítményedzésnek (OPT) hét fázisa van. Az OPT-program folyamatosan és szisztematikusan jellemzi az optimális izomegyensúlyt, a core erőt, az ideg-izomkontrollt, a funkcionális erőt és a funkcionális hajlékonyságot több mozgássíkban.

2. ábra Az erőállóképességi szint fő és kiegészítő gyakorlatainak rendszere
3. ábra A hipertrófia szint fő és kiegészítő gyakorlatainak rendszere
4. ábra A max erő fejlesztési szint fő és kiegészítő gyakorlatainak rendszere
5. ábra A általános teljesítményfejlesztési szint fő és kiegészítő gyakorlatainak rendszere
6. ábra Az atlétikus teljesítményfejlesztési szint fő és kiegészítő gyakorlatainak rendszere
7. ábra A sportágspecifikus teljesítményfejlesztési szint fő és kiegészítő gyakorlatainak rendszere

Irodalom

 

1.     Bompa, T.O. Theory and Methodology of Training. Dubuque, IA: Kendall/Hunt, 1983.

2.     Bompa, T.O. Variations of Periodization of Strength. Strength Cond. 18:58-61. 1996.

3.     Zajac FE, Faden JS. Relationship among recruitment order, axonal conduction velocity, and muscle-unit properties of type-identified motor units in cat plantaris muscle. 1985.

4.      Clark MA. Integrated Core Stabilization Training.
National Academy of Sports Medicine (Publishers). Thousand Oaks, CA 2000

5.     Clark MA: An Integrated Approach to Human Movement Science.
National Academy of Sports Medicine (Publishers). Thousand Oaks, CA 2000

6.     Clark MA. Integrated Neuromuscular Stabilization Training (Balance).
National Academy of Sports Medicine (Publishers). Thousand Oaks, CA 2000

7.     Clark MA: A Formula for Function: A Functional Approach to Training and Rehabilitation.
Training and Conditioning 1998; 7(4):24-9.

8.     Bergmark A. Stability of the Lumbar Spine. A Study in Mechanical Engineering.
Acta Ortho Scand 1989;230(suppl):20-4.

9.     Liebension CL: Rehabilitation of the Spine. Baltimore, Williams and Wilkins, 1996.

10.  Dominguez RH: Total Body Training. Moving Force Systems. East Dundee, IL 1982.

11.  Headley BJ: Muscle Inhibition. Physical Therapy Forum. 24(1), 1993.

12.  Nikolaidis PT, Knechtle B, Force-velocity characteristics and maximal anaerobic power in male recreational marathon runners. 2019.

13.  Mixed Training Methods: Effects of Combining Resisted Sprints or Plyometrics with Optimum Power Loads on Sprint and Agility Performance in Professional Soccer Players.Loturco I, Kobal R, Kitamura K, Cal Abad CC, Faust B, Almeida L, Pereira LA.Front Physiol. 2017; 8:1034. Epub 2017 Dec 12.

14.  Performance variability during training on simulators is associated with skill transfer.Martin JR, Anton N, Timsina L, Whiteside J, Myers E, Stefanidis D.Surgery. 2019 Mar 18; . Epub 2019 Mar 18.

15.  Effects of Endurance Running Training Associated With Photobiomodulation on 5-Km Performance and Muscle Soreness: A Randomized Placebo-Controlled Trial.Peserico CS, Zagatto AM, Machado FA.Front Physiol. 2019; 10:211. Epub 2019 Mar 5.

16.  Effects of a plyometric program on vertical landing force and jumping performance in college women.Vescovi JD, Canavan PK, Hasson S.Phys Ther Sport. 2008 Nov; 9(4):185-92. Epub 2008 Sep 18.

17.  Effect of an 8-Week Plyometric Training Program with Raised Forefoot Platforms on Agility and Vertical Jump Performance.Voisin MPJ, Scohier M.Int J Exerc Sci. 2019; 12(6):491-504. Epub 2019 Mar 1.

18.  Effect of Plyometric Training on Vertical Jump Performance in Female Athletes: A Systematic Review and Meta-Analysis.Stojanović E, Ristić V, McMaster DT, Milanović Z.Sports Med. 2017 May; 47(5):975-986.

19.  Effects of six-week sprint interval or endurance training on calculated power in maximal lactate steady state.Hommel J, Öhmichen S, Rudolph UM, Hauser T, Schulz H.Biol Sport. 2019 Mar; 36(1):47-54. Epub 2018 Oct 15.

20.  Performance on a Surgical In-Training Examination Varies by Training Year and Pathway.Plast Reconstr Surg. 2016 Aug;138(2):358e-64e. doi: 10.1097/PRS.0000000000002397.

21.  Effect of an 8-Week Plyometric Training Program with Raised Forefoot Platforms on Agility and Vertical Jump Performance.Voisin MPJ, Scohier M.Int J Exerc Sci. 2019; 12(6):491-504. Epub 2019 Mar 1.

22.  Effects of Equal Volume But Different Plyometric Jump Training Intensities on Components of Physical Fitness in Physically Active Young Males.Ramirez-Campillo R, Moran J, Drury B, Williams M, Keogh JW, Chaabene H, Granacher U.J Strength Cond Res. 2019 Feb 6; . Epub 2019 Feb 6.

23.  Effects of Plyometric Training on Physical Performance of Young Male Soccer Players: Potential Effects of Different Drop Jump Heights.Ramirez-Campillo R, Alvarez C, García-Pinillos F, Gentil P, Moran J, Pereira LA, Loturco I.Pediatr Exerc Sci. 2019 Feb 8; :1-8. Epub 2019 Feb 8.

24.  Maximal power production as a function of sex and training status.Miller RM, Freitas ED, Heishman AD, Kaur J, Koziol KJ, Galletti BA, Bemben MG.Biol Sport. 2019 Mar; 36(1):31-37. Epub 2018 Oct 15.

25.  Prediction of the Wingate anaerobic mechanical poweroutputs from a maximal incremental cardiopulmonary exercise stress test using machine-learning approach.Leopold E, Navot-Mintzer D, Shargal E, Tsuk S, Tuller T, Scheinowitz M.PLoS One. 2019; 14(3):e0212199. Epub 2019 Mar 12.

26.  External mechanical work done during the accelerationstage of maximal sprint running and its association with running performance.Matsuo A, Mizutani M, Nagahara R, Fukunaga T, Kanehisa H.J Exp Biol. 2019 Mar 7; 222(Pt 5). Epub 2019 Mar 7.

27.  High-intensity interval training and moderate-intensity continuous training in adults with Crohn's disease: a pilot randomised controlled trial.Tew GA, Leighton D, Carpenter R, Anderson S, Langmead L, Ramage J, Faulkner J, Coleman E, Fairhurst C, Seed M, et al.BMC Gastroenterol. 2019 Jan 29; 19(1):19. Epub 2019 Jan 29.

28.  The impact of high-intensity interval training versus moderate-intensity continuous training on vascular function: a systematic review and meta-analysis.Ramos JS, Dalleck LC, Tjonna AE, Beetham KS, Coombes JS.Sports Med. 2015 May; 45(5):679-92.

29.  High-intensity interval training versus moderate-intensity continuous training within cardiac rehabilitation: a systematic review and meta-analysis.Hannan AL, Hing W, Simas V, Climstein M, Coombes JS, Jayasinghe R, Byrnes J, Furness J.Open Access J Sports Med. 2018; 9:1-17. Epub 2018 Jan 26.

30.  High-intensity intermittent exercise: methodological and physiological aspects.Int J Sports Physiol Perform. 2013 Nov;8(6):600-10. Epub 2013 Jun 24.

31.  Effectiveness of High-Intensity Interval Training (HIT) and Continuous Endurance Training for VO2max Improvements: A Systematic Review and Meta-Analysis of Controlled Trials.Milanović Z, Sporiš G, Weston M.Sports Med. 2015 Oct; 45(10):1469-81.

32.  The effects of repeated-sprint training on field-based fitness measures: a meta-analysis of controlled and non-controlled trials.Taylor J, Macpherson T, Spears I, Weston M.Sports Med. 2015 Jun; 45(6):881-91.

33.  The effects of repeated-sprint training on field-based fitness measures: a meta-analysis of controlled and non-controlled trials.Taylor J, Macpherson T, Spears I, Weston M.Sports Med. 2015 Jun; 45(6):881-91.

34.  Manipulating high-intensity interval training: effects on VO2max, the lactate threshold and 3000 m running performance in moderately trained males.Esfarjani F, Laursen PB.J Sci Med Sport. 2007 Feb; 10(1):27-35. Epub 2006 Jul 28.

35.  Optimising high-intensity treadmill training using the running speed at maximal O(2) uptake and the time for which this can be maintained.Smith TP, Coombes JS, Geraghty DP.Eur J Appl Physiol. 2003 May; 89(3-4):337-43. Epub 2003 Mar 25.

36.  Effects of increased intensity of intermittent training in runners with differing VO2 kinetics.Millet GP, Libicz S, Borrani F, Fattori P, Bignet F, Candau R.Eur J Appl Physiol. 2003 Sep; 90(1-2):50-7. Epub 2003 Jun 13.

37.  Effects of six-week sprint interval or endurance training on calculated power in maximal lactate steady state.Hommel J, Öhmichen S, Rudolph UM, Hauser T, Schulz H.Biol Sport. 2019 Mar; 36(1):47-54. Epub 2018 Oct 15.

38.  The Effects of High-Intensity Interval Exercise and Hypoxia on Cognition in Sedentary Young Adults.Sun S, Loprinzi PD, Guan H, Zou L, Kong Z, Hu Y, Shi Q, Nie J.Medicina (Kaunas). 2019 Feb 10; 55(2). Epub 2019 Feb 10.

39.  Exercise rehabilitation improves functional outcomes and peripheral circulation in patients with intermittent claudication: a randomized controlled trial.Gardner AW, Katzel LI, Sorkin JD, Bradham DD, Hochberg MC, Flinn WR, Goldberg AP.J Am Geriatr Soc. 2001 Jun; 49(6):755-62.

40.  Is interval training the magic bullet for fat loss? A systematic review and meta-analysis comparing moderate-intensity continuous training with high-intensity interval training(HIIT).Viana RB, Naves JPA, Coswig VS, de Lira CAB, Steele J, Fisher JP, Gentil P.Br J Sports Med. 2019 Feb 14; . Epub 2019 Feb 14.

41.  Effects of acute static, ballistic, and PNF stretchingexercise on the muscle and tendon tissue properties.Konrad A, Stafilidis S, Tilp M.Scand J Med Sci Sports. 2017 Oct; 27(10):1070-1080. Epub 2016 Jul 1.

42.  EMG and peak force responses to PNF stretching and the relationship between stretching-induced force deficits and bilateral deficits.Cengiz A.J Phys Ther Sci. 2015 Mar; 27(3):631-4. Epub 2015 Mar 31.

43.  Comparison between males and females on the effect of PNF hold relax stretching over rectus femoris flexibility.Rayamajhi S, Dhakshinamoorthy P, Raghuveer R, Khanal D.Nepal Med Coll J. 2014 Dec; 16(2-4):186-9.

44.  Comparison of effects of static, proprioceptive neuromuscular facilitation and Mulligan stretching on hip flexion range of motion: a randomized controlled trial.Yıldırım MS, Ozyurek S, Tosun O, Uzer S, Gelecek N.Biol Sport. 2016 Mar; 33(1):89-94. Epub 2016 Feb 8.

45.  The Effectiveness of PNF Versus Static Stretching on Increasing Hip-Flexion Range of Motion.Lempke L, Wilkinson R, Murray C, Stanek J.J Sport Rehabil. 2018 May 1; 27(3):289-294. Epub 2018 May 22.

46.  A comparison of self-administered proprioceptive neuromuscular facilitation to static stretching on range of motion and flexibility.Wicke J, Gainey K, Figueroa M.J Strength Cond Res. 2014 Jan; 28(1):168-72.

47.  The effectiveness of whole-body-vibration training in improving hamstring flexibility in physically active adults.Houston MN, Hodson VE, Adams KK, Hoch JM.J Sport Rehabil. 2015 Feb; 24(1):77-82.

48.  The effects of different speed training protocols on sprint acceleration kinematics and muscle strength and power in field sport athletes. Lockie RG, Murphy, AJ, Schultz AB, Knight TJ, Janse de Jonge XA

49.  Effects of sprint and plyometrics training on field sport acceleration technique.Lockie RG, Murphy AJ, Callaghan SJ, Jeffriess MD.J Strength Cond Res. 2014 Jul; 28(7):1790-801.

50.  Factors that differentiate acceleration ability in field sport athletes.Lockie RG, Murphy AJ, Knight TJ, Janse de Jonge XA.J Strength Cond Res. 2011 Oct; 25(10):2704-14.

51.  Quantifying session ratings of perceived exertion for field-based speed training methods in team sport athletes.Lockie RG, Murphy AJ, Scott BR, Janse de Jonge XA.J Strength Cond Res. 2012 Oct; 26(10):2721-8.

52.  Quantifying session ratings of perceived exertion for field-based speed training methods in team sport athletes.Lockie RG, Murphy AJ, Scott BR, Janse de Jonge XA.J Strength Cond Res. 2012 Oct; 26(10):2721-8.

53.  Short-term Periodization Models: Effects on Strength and Speed-strength Performance.Hartmann H, Wirth K, Keiner M, Mickel C, Sander A, Szilvas E.Sports Med. 2015 Oct; 45(10):1373-86.

54.  Prescribing Target Running Intensities for High-School Athletes: Can Forward and Backward Running Performance Be Autoregulated?Uthoff A, Oliver J, Cronin J, Winwood P, Harrison C.Sports (Basel). 2018 Aug 9; 6(3). Epub 2018 Aug 9.

55.  A Meta-Comparison of the Effects of High-Intensity Interval Training to Those of Small-Sided Games and Other Training Protocols on Parameters Related to the Physiology and Performance of Youth Soccer Players.Kunz P, Engel FA, Holmberg HC, Sperlich B.Sports Med Open. 2019 Feb 21; 5(1):7. Epub 2019 Feb 21.

56.  The effect of water-based plyometric training on vertical stiffness and athletic performance.Sporri D, Ditroilo M, Pickering Rodriguez EC, Johnston RJ, Sheehan WB, Watsford ML.PLoS One. 2018; 13(12):e0208439. Epub 2018 Dec 6.

57.  The effects of different speed training protocols on sprint acceleration kinematics and muscle strength and power in field sport athletes.J Strength Cond Res. 2012 Jun;26(6):1539-50. doi: 10.1519/JSC.0b013e318234e8a0.

58.  Influence of sprint acceleration stance kinetics on velocity and step kinematics in field sport athletes.Lockie RG, Murphy AJ, Schultz AB, Jeffriess MD, Callaghan SJ.J Strength Cond Res. 2013 Sep; 27(9):2494-503.

59.  The Effectiveness of Resisted Sled Training (RST) for Sprint Performance: A Systematic Review and Meta-analysis.Alcaraz PE, Carlos-Vivas J, Oponjuru BO, Martínez-Rodríguez A.Sports Med. 2018 Sep; 48(9):2143-2165.

60.  Resisted Sled Sprint Training to Improve Sprint Performance: A Systematic Review.Petrakos G, Morin JB, Egan B.Sports Med. 2016 Mar; 46(3):381-400.

61.  Relationships and Predictive Capabilities of Jump Assessments to Soccer-Specific Field Test Performance in Division I Collegiate Players.Lockie RG, Stage AA, Stokes JJ, Orjalo AJ, Davis DL, Giuliano DV, Moreno MR, Risso FG, Lazar A, Birmingham-Babauta SA, et al.Sports (Basel). 2016 Dec 3; 4(4). Epub 2

62.  Komi, P.V. (1984) Physiological and biomechanical correlates of muscle function: Effects of uscle structure and stretch-shortening cycle on force and speed. In: Exercise and sport sciences reviews. Vol. 12. Ed. Terjung, R.L., 81-121. Lexington, MA: Collamore.

63.  Komi,P.V., and Bosco,C. (1978) Utilization of stored elastic energy in leg extensor muscle by men and women. Med.Sci.Sports 10, 4: 261-265.

64.  Norman, R.W., and Komi, P.V. (1979) Electromechanical delay in skeletal muscle under normal movement condition. Acta Physiol. Scand. 106: 241-48.

65.  Chaveau, A. (1896) Daloid equivalence dans les transformatians de la force chez les animaux. Compt. Rend. Acad. Si. 122-113.

66.  Tihanyi, J. (2018) Biomechanika II, Az emberi mozgatórendszer biomechanikája, EFOP-343-16-2016-00008: 21-31

67.  Tihanyi, J. (1997) Principles of power training and control of dynamic work. Acta Academiae Olympiquae Estoniae, 5:5-23.

68.  Santana, J. C. (2016) Functional Training Human Kinetics, 28-31

69.  Balyi I., Way R., Higgs C., (2013) Long Term Athlete Developement, Human Kinetics 33-175

 

< vissza