A központi akadémiai kiválasztó rendszer életre hívásának okai

2023. január 05, csütörtök 14:17 | Szerző: Mocsai Tamás

Az elmúlt időszakban sokat foglalkoztunk a tehetségből teljesítmény fogalomkörével. Egy álmot valóra váltani, a tehetséget végigkísérni, képességeit a mindenkori fejlettségének megfelelően optimálisan támogatni egy folyamat, ami a sportolók, a szülők, a kézilabdasportban dolgozó szakemberek harmonikus együttműködését feltételezi. De nem szabad elfelejtkezni arról, hogy a tehetség akkor járhatja végig a beválásig vezető utat, ha már a kiválasztás tudatos, feltárja a gyermek adottságait és fejlesztési irányait, és ezt követően a lehető legkorábban megkapja a megfelelő képzést.

Az egyéni érdekek sokasága akkor célravezető, ha mindez a sportoló tehetségének töretlen kibontakozását szolgálja. De miként lehet felülkerekedni olyan egyéni érdekeken, amelyek nem feltétlenül előrevivők? És egyáltalán, hogyan szervezhető meg úgy egy kiválasztási rendszer, hogy az képes legyen kiemelni a mondjuk szabadidős sporttevékenységként kézilabdázó gyerekek közül a jó adottságúakat, illetve miként tud átmenetet képezni az elitképzés felé?

Ezek a gondolatok jó ideje foglalkoztattak, ezért a Kézilabda-specifikus Módszertani Központ adta lehetőségekkel élve elhatároztuk, hogy a 2022-ben esedékes akadémiai kiválasztók során lépünk egy szintet, és kidolgozunk egy új szempontrendszert, amely alapja lehet az egységes fellépésnek. Ehhez természetesen előbb meg kellett nyerni partnernek az államilag támogatott kézilabda-akadémiákat, hogy vállalják a központi kiválasztó tényét. Örömmel mondhatom, hogy a Balaton-felvidéki Kézilabda Akadémia (Balatonfüred és Veszprém), a Debreceni Kézilabda Akadémia, az FTC Kézilabda Akadémia, a Győri ETO Kézilabda Akadémia és a Pick Szeged Akadémia egy emberként állt a NEKA mellé ebben a törekvésben.

Igaz, hogy hosszú előkészítési és egyeztetési fázisok következtek, de valamennyi, utánpótlásban dolgozó szakember tudta, hogy olyan forradalmian új rendszert készülünk kialakítani együtt, amelyre más sportágban nincs példa, a kézilabda fejlődését pedig nagy mértékben segítheti.

 

A képzés helyszínei és a korosztályok

A kézilabdasport képzési helyszíne az egyesület és az iskola. Korosztály szerint három fő kategóriát jelölhetünk meg: a 6–10, a 10–14 és a 14–21 éves korcsoportokat. Minden korosztálynak megvan a képzési feladata, jellege. Az akadémiák a 14–21 éves korosztállyal foglalkoznak, a központi kiválasztó pedig a képzési időszak legelején történik. Ebben a korosztályban már alapvetően szétválik a szabadidősport és a versenysport, s amennyiben a képzés nem megfelelő, akkor a lemaradás a későbbiekben már csak ritkán pótolható. Az optimalizált kiválasztás minden résztvevő számára kulcsfontosságú, s mivel a tehetségek száma korlátozott, felkarolásuk, képességeik fejlesztése elengedhetetlen.

Ahogy a bevezetőben is írtam, a kialakított központi akadémiai kiválasztó rendszert éppen az optimalizált tehetséggondozás érdekében hívtuk életre, és az alábbiakban mutatom be a részleteit, s hogy miként épült fel.

A kezdő korosztály alapvetően a 13–14 éves korcsoport, amikor a tehetségek jellemzően az általános iskolát befejezik, és középiskolában folytatják tanulmányaikat.

Jelen pillanatban az utánpótlás-válogatottak 80 százaléka az akadémiákon kézilabdázik, s a kormány e helyszíneken kívánja megvalósítani az elit utánpótlásképzést, kiemelkedő tudású szakemberek, minőségi infrastrukturális, sporttudományos és oktatási háttér kialakításával.

A kézilabdázásban a tehetségek legjobb esetben 14 éves korban, az általános iskola befejezése után kerülnek az akadémiákra. 2022-ben első alkalommal a négy női, illetve az öt férfi akadémia egységes, központi kiválasztót tartott a tehetségek optimális országos elosztása érdekében, ahol a sportolók, szülők, akadémiák érdekeit egyaránt figyelembe vettük.

Ebben a korban jó döntést hozni a gyerek sportolói pályafutását illetően minden résztvevő számára nagy felelősség. Ezért egy objektív, átgondolt, a teljes ember fejlődését figyelembe vevő kiválasztás szükséges. A sportoló töretlen fejlődése érdekében az oktatási, szociális közeg megválasztása is fontos tényező.

Mivel a tehetséggondozás érzékeny terület, és a szülői, sportolói, nevelőegyesületi, akadémiai és sportági szövetségi célok nem mindig egyeznek, ezért most először a Kézilabda-specifikus Módszertani Központ és a kézilabda-akadémiák megállapodása értelmében egy átlátható, egyértelmű kiválasztási rendszert dolgoztunk ki a konszenzus érdekében.

A cél szubjektív és objektív adatok alátámasztásával a tehetségek antropometriai, fizikai, technikai, taktikai, valamint mentális képességeinek feltérképezése, és az akadémiák, valamint a sportolók, szülők preferenciáit figyelembe véve a lehető legjobb helyszín biztosítása a képzésre.

A központi akadémiai kiválasztó rendszer bevezetésével, a nyílt, minden szervezet számára látható folyamatokkal az akadémiák szeretnék megelőzni – a jövőben pedig elkerülni – az ebben a korban már kialakult, téves, a sportolókat, szülőket is megtévesztő versengést a tehetségekért. Mindemellett a transzparens kiválasztással minden akadémia időben megismeri a hozzá érkező tehetségeket. A betölteni kívánt pozíciókat nem szükséges „túlbiztosítani” az eddig jellemző lemorzsolódás miatt, így minden résztvevő számára a bizonytalanság kiküszöbölhetővé, a képzés pedig tervezhetőbbé válik.

Az akadémiák maximálisan 25 főre korlátozták a kiírt korosztályban a felvehető sportolók létszámát intézményenként, amibe beleszámolandó az akadémia saját, ebbe a korosztályba tartozó sportolóinak létszáma is. Egy posztra 3 játékost vesznek fel, így elősegítve a kiegyensúlyozott képzési és versenyeztetési arányt.

 

A SZAKMAI ÉRTÉKELÉS 13 PONTJA

A sportági és posztspecifikus gyakorlatok, valamint az egymás elleni, kétkapus játék megfigyelési és értékelési szempontrendszere az alábbi elemekből állt össze:

1. Alap technikai elemek (hajítás, futás, irányváltoztatás, ugrás) végrehajtásának színvonala

2. Labdás ügyesség, labdaérzék, gömbérzék szintje

3. A tempó- és ritmusérzék mértéke

4. A mozgáskoordinációs feladatok végrehajtásának minősége

5. Támadó tevékenység közbeni döntési képesség, hatékony korrekciós képesség szintje

6. Védő tevékenység közbeni döntési és elővételező képesség szintje, adekvát válaszcselekvések színvonala

7. Játékértés, taktikai érzék, játékintelligencia edzés és játék közben

8. Felelősségvállalás játék közben

9. Játék és gyakorlatok közbeni együttműködés a társakkal, kommunikatív és szociális készségek, szervezőképesség mértéke

10. A figyelem és a koncentráció szintje

11. A játéköröm mértéke

12. Az aktivitás és a küzdőszellem színvonala

13. Támadás és védekezés során a test-test elleni játék felvállalása, az asszertivitás mértéke

 

A kiválasztás menete

A legutóbb kiírt, 2008–2009-es születésű korosztály jelentkezésére kifejlesztettünk egy internetes felületet (kezikivalaszto.hu), ahol a regisztrációt követően a fiatalok megjelölték és prioritás szerint rangsorolták, hogy melyik három akadémiára szeretnének felvételt nyerni. Ezt követően jelentkeztek a kiválasztó helyszínek valamelyikére.

A kiválasztás kétfordulós, de lehetőség nyílik a tavasz folyamán egy pótfelvételire is, amelyre az első fordulóban sérült, beteg, vagy egyéb elfoglaltság miatt hiányzó sportolók jelentkezhetnek.

Az első leánykiválasztó az érintett korosztály számára az őszi szünetben Budapesten, Debrecenben, Győrben került megrendezésre. A fiúkiválasztónak Balatonfüred, Budapest, Debrecen és Szeged adott otthont. A második fordulót Balatonbogláron rendeztük meg, ide 84 lányt és 84 fiút hívtunk meg, csoportokra osztva.

A kiválasztókon minden államilag támogatott akadémia szakemberei jelen voltak, s egy egységes szempontrendszer szerint értékelték a jelentkezőket. Az első körös kiválasztókon a szakemberek az edzés alatt a technikai előképzettséget, a labdaügyességet, a koordinatív képesség mellett a játék közbeni kézilabda-specifikus tudást is figyelték, míg a második fordulóban a kézilabda-specifikus edzést megelőzte a helyszínen egy ortopéd szakorvos által elvégzett szűrés, valamit sporttudományos felmérések. A szakemberek minden kiválasztó után szakmai értekezletet tartottak, amikor értékelték a jelentkezők képességeit, majd minden pályázó tájékoztatást kapott az edzők döntéséről.

FELMÉRÉSEK:

-       ortopéd szakorvosi vizsgálat

-       Adams-teszt

-       testösszetétel-vizsgálat

-       végtaghosszmérés

-       a várható testmagasság becslése

-       lokomotorikus gyorsaság

-       alsóvégtagi robbanékonyság

-       agilitásvizsgálat

 

A transzparens kiválasztási rendszert az akadémiákon dolgozó szakemberek a tapasztalatok tükrében is pozitívan értékelték. Az egységes szempontrendszer, a sportolók által egyértelműen megjelölt akadémiai rangsor segítette a besorolást, és minden résztvevő elfogadta a kialakult tehetségáramlást. A gyerekek és a szülők egyértelmű visszajelzést kaptak a felvételt illetően, s amennyiben az általuk első helyen megjelölt intézmény létszáma betelt, akkor a második, illetve harmadik helyen rangsorolt akadémiára nyertek felvételt. Ha a szakemberek úgy ítélték meg, hogy a tehetség egyelőre még nem alkalmas az akadémiai képzésre, akkor a jövő évi kiválasztáson lesz lehetősége újra megpályázni a felvételt.

A központi akadémiai kiválasztó rendszer egyik fő célja az együttműködés a nevelőegyesületekkel, és az önkorlátozás által azon tehetségek létszámának átigazolása, akik ténylegesen az elitképzésre alkalmasak. Megteremtve így az utánpótlás-műhelyek további működését, de megadva a tehetségeknek az akadémiákon a töretlen fejlődés lehetőségét. Bízom abban, hogy összefogásunkkal és a közös munkával a sportágunk alapjai is szélesednek.

 

 

Fotó: NEKA/Tompos Gábor
< vissza