Bonyolult és nehéz technika az egy kézzel történő labdaátvétel és az azt követő hajítómozdulat. Természetesen a tenyér nagysága, az ujjak hossza és a labda (korosztálynak előírt) mérete adott, ezen változtatni nem lehet. Azonban, ha rendelkezünk a megfelelő alappal – a kézfej és a tenyér szerepe és közreműködése – összetettebb technikák végrehajtására adnak lehetőséget. Valójában egy láncolat alakul ki a mozgások alatt, amelynek összehangoltan kell működnie. A játékszer úgy válik „kezesbáránnyá”, ahogy a technika életre kell. Az ujjak, a tenyér, a kézfej, a csukló, az alkar, a könyök, a felkar, a váll és a törzs izmai állnak össze egy helyesen végrehajtott mozgás során. Minden egyéni képzés végén a „légidobások” játéka szinte kötelező érvényű. A tanítványok örömmel, élvezettel ugrálnak a kör fölé és gyakorolják a labda elkapását és hajítását a levegőben. Nagyon hasznos játék a fentiek értelmezése szempontjából is.

https://www.youtube.com/watch?v=xBA78V-YCQM

A csukló helyes mozgatása és hatékony használata, hasonlóan olyan területe a képzésnek, amely sok egyéb technika végrehajtásához adhat megfelelő alapot. Az eltérő hajítómozdulatok gyakorlása, csiszolása, főleg a vonaljátékosok körében lehet kívánatos elem. Ezek lehetnek talajon vagy levegőben elhajlással, illetve alulról végrehajtott kapura lövések. Mivel ezek bonyolult technikák és nemcsak pszicho-motoros képességek megléte szükséges hozzá, így az oktatásnak részletekben kell történie. Az alulról végrehajtott hajítás esetén csípő, térd magasságában engedjük ki a labdát. A fentiekből kiindulva a labda biztos fogása, illetve a csukló e közben történő stabil forgatása alapfeltétel. Eleinte a csuklómozdulat elindul, de a kar és főleg a törzs és a lábak mozgatása nem lesz együttműködő. Itt komoly deficitet jelenthet a gyorserő hiánya. Azonban idővel, türelemmel minden összeáll. Adjunk kisebb célokat az oktatás alatt, hogy hová kell eljutniuk a gyerekeknek az egyes fázisok alatt.

https://www.youtube.com/watch?v=vtDWx3VPFRg

Levegőben történő elhajlás megvalósítása, szintén nem a könnyen végrehajtható technikák közé tartozik, hiszen ezen technika oktatása is több fázisban történik. Például úgy, hogy eleinte a karok szerepének stabil helyzetben történő gyakorlásával foglalkozunk (hajító és lendítő szerep), majd a váll és a törzs lendítés előtti és a levegőben lévő munkájának az összehangolásával. Addig nem érdemes továbblépni az oktatásban, amíg a karok, a váll és a törzs izmai nem megfelelően indukálják a technikát. Ebben az esetben is a stabilitás fontos, hogy kifejezetten arra kelljen ügyelni a tanítványunknak, ami lényeges. Talajon állva, valamitől elhajolva induljunk el az oktatásban. Eleinte kilépéssel, majd ezt követően a felső test eldöntésével érjük el játékosunk kedvező helyzetét. Végül a kar fejhez közeli elmozgása legyen a cél, önmagában az előző két fázis nélkül. A láncolat együttműködése hozhatja meg a helyes végrehajtást. Jelen technika hatékony kivitelezésének fontos kulcsa lehet továbbá az optimális elrugaszkodás nagysága. Nem lényegtelen, hogy a légmunka alatti törzsmozgás összekötő szerepe, mennyi időre kap lehetőséget.

https://www.youtube.com/watch?v=_xkW-_HRz-g&t=20s