1. A gyorsindítás követelményei

A gyorsindítás feltételeinek megteremtése. A csapatnak már rendezett védekezés közben fel kell készülnie a támadásra, meg kell teremtenie a gyorsindítás feltételeit labdaszerzéssel, a kipattanó labda megszerzésével. Lényeges az ellenféltől passzív játék miatt elvett labda gyors megjátszása, figyelni-készülni az adódó támadóhibákra, az ellenfél támadásbefejése előtti pillanatokban a taktikai tervben kijelölt játékosok gyors megindulására, indítására.

A gyorsindítás technikai követelményei. A kapustól alapvető elvárás a labda gyors és pontos játékba hozatala, a mezőnyjátékos indítása. A támadásindító, a labdát felvivő játékostól elvárás a magas technikai képzettség, a kreativitás, a kiemelkedő döntési képesség, míg az induló játékostól a magas szintű labdakezelési biztonság, a maximális taktikai fegyelmezettség, a nagy sebességű futásból végrehajtott kapura lövési technikák elsajátítása, alkalmazása.

A gyorsan visszarendeződő ellenféllel szembeni támadófeladatok. Az ellenfél akcióját befejező játékos védőposztjának helyére kell a támadást koncentrálni, s az indítás után ott létszámelőnyös helyzetet kialakítani. A támadópozíciójukat gyorsan elfoglaló szélső, illetve a beálló csak akkor kapjon labdát, ha góllövési lehetősége van. A gyorsan elvégzett indítással törekedni kell az ellenfél támadó-védő cseréinek megakadályozására, s ha az indítás után létszámelőny adódik, sávtartással, két védő közötti betöréssel próbálkozzanak.

A támadók a beállójátékos sávját hagyják szabadon, a labdafelvivők az indítás második hullámában a létszám- és a dinamikai előnyt váltsák gólra. A visszarendeződő ellenféllel szemben az alapvető, egyszerűsített csapattaktikai elemeket alkalmazzák.

Követelmények, ha az ellenfél labdavesztés után a gyorsindítást, ellentámadást lassítani, akadályozni próbálja. Ha a kapust letámadják, a mezőnyjátékosoknak, főleg a taktikai terv szerint a labda felvitelével megbízottaknak úgy kell helyezkedniük, hogy könnyen játékba hozhatók legyenek. Törekedni kell azt a csapattársat megjátszani, aki labdavezetésben, cselezésben kiemelkedő, aki létszámelőnyt szerezve vagy befejezi a támadást, vagy helyzetbe hozza társait.

Az ellenfél játékához igazított mélységi tagozódást alkalmazva, a támadók és a védők létszámát figyelembe véve az alaptaktikai elemeket (háromszögjáték, helycserék, elzárások és leválások, be- és átfutások, kombinált játékok) kell végrehajtani.

Feladatok gyors középkezdés elvégzésekor. Az ellenfél támadásbefejezése után a kapus minél gyorsabban és pontosabban dobja előre a labdát, ahol a kijelölt kezdődobó már várja, a középkezdést szabályosan, pontosan végezze el, majd a taktikai tervben meghatározott variációkat (szélső keresztbe futásával gyors befejezés, a védőkhöz alkalmazkodó csapatrész-, csapattámadási elemek alkalmazása) hajtsák végre.A gyors középkezdés esetén is cél az ellenfél támadó-védő cseréjének/cseréinek megakadályozása vagy a csere során szerzett létszámelőny gólra váltása. Az ellenfél támadásbefejező/góllövő játékosának védőpozíciójára kell nyomást gyakorolni, s ott lehetőleg létszámfölényes helyzetet kialakítani. A gyors, folyamatos játék erőltetésének hozadéka az eredményesség mellett az ellenfél kifárasztása, fizikai állapotának gyengítése.

2. A rendezett védelem elleni támadás követelményei

Egyéni taktikai feladatok. A támadójátékos úgy helyezkedjen, hogy posztjából adódó feladatait -a játékhelyzetnek és egyéni képességeinek, tudásának megfelelően -végre tudja hajtani.Az akció során mindig figyelje társai mozgását, lássa a labdát ésa védőket, hogy a labda átvételében az ellenfél ne tudja megakadályozni, illetve a labda birtokában a védő ne tudja megakadályozni támadófeladata végrehajtásában.A támadás során a taktikai terv és a játékhelyzet által megkövetelt pozíciót igyekezzen elfoglalni, ott a helyzetet gyorsan átlátva mérje fel az adódó lehetőségeket. Úgy helyezkedjen, hogy lehetőleg könnyen megjátszható legyen és/vagy társait könnyen helyzetbe tudja hozni. Amennyiben nem kapcsolódik be közvetlenül a támadásba, helyezkedésével segítse társai helyzetbe kerülését.

A védőjével szembeni egy-egyezéssel próbáljon előnyt szerezni, ha ezt a különcsatát nem tudja megnyerni, adja tovább a labdát társának. Támadás során kerülje a faultokat (kivéve a zárásokat, illetve ha a taktikai feladat ezt követeli).Az 1:1 elleni játéknál a fizikailag erősebb, termetesebb védővel szemben tartsa az optimális távolságot, mozgékonyságát és gyorsaságát használja ki az előnyszerzéshez, gyengébb, kisebb termetű védővel szemben pedig éljen fizikai fölényével.

A csapattámadás képzési céljai és követelményei. A védőjátékosokat már a támadás előkészítő fázisában nyomás alá kell helyezni,a megfelelő támadóhelyezkedéssel a védelem rendeződését zavarni, akadályozni, tempó- és térnyerést elérni, dinamikai fölényt kialakítani.

Az aktuális taktikai elemet labdával és labda nélkül is hibátlanul kell tudni alkalmazni.

A passzjátékot a támadási idővel és a támadási sebességgel (dinamika) kell összhangba hozni. Az eredményességet meghatározó faktorok segítségével kell összeállítani, alkalmazni a támadóstratégiát, a folyamatos összjátékot pedig a begyakorolt taktikai elemek egymásba kapcsolásával kell gördülékenyen végrehajtani.

3. A területvédekezés elleni támadásvezetés követelményei

Poziciótartásostámadásvezetéskor alétszámfölény kialakítására kidolgozott húzások során a folyamatosan két védő közé irányuló betörési késérletek -a védők helyzetét, a tőlük való távolságot figyelembe véve -gyorsak és hitelesek legyenek. A húzás indítását (a befejezési szándékot figyelembe véve) szélről, lövő- és irányítóposztról is végre kell tudni hajtani a csapatnak. Az akció közben a helyzetből adódó döntési helyzeteket a játékosok hatékonyan, eredményesen oldják meg.

Területnyerés céljából alkalmazott húzásesetén a kijelölt pozícióban megnövekedett támadóterületen az 1:1, 2:2 elleni eredményes befejezést kell végrehajtani, figyelve az átadások hosszának megnövekedése miatt a védők közbeavatkozási kísérleteire. A védők tevékenységére reagálva mindkét taktikai tevékenységet a húzások folyamatának és irányának megtörésével és ellenirányú folytatásával, kontrajátékkal is végre kell tudni hajtani a játékosoknak. Poziciótartásos támadásvezetéskor a beálló helyzetét, mozgását, tevékenységét pontosan meg kell határozni, és adott esetben az eredményes befejezést megkövetelni tőle.

A helycserés támadásvezetésalkalmazásának alapvető követelménye, hogy a labda átadását és átvételét lendületes, gyors futás és cselezés közben, talajról és felugrással, a védők közelében is pontosan, biztonságosan kell végrehajtani, miközben figyelni kell az átadásidőzítésére, irányára és módjára. Alkalmazásával szélességben, mélységben egyaránt fokozottabb védőte-vékenységre, hibára kell kényszeríteni az ellenfél játékosait, lehetőséget teremtve az átlövésre, a betörésre vagy a beálló, illetve a beállóposztra befutó külső támadó helyzetbe hozására.A helycserés támadás mozgásirányai a társak helyzetének és a védők reakcióinak megfelelően szélességiek, a kapuelőtérrel párhuzamosak, illetve rézsútosak legyenek,de a támadás befejezésekor a mozgás egyenesen vagy rézsútosan a kapu felé irányuljon. Elzárások alkalmazásával még hatékonyabbá tehetik a támadás befejezését.

A helycserés támadásvezetést a taktikai tervnek megfelelően az irányító, a szélső az átlövő és a beálló is indíthatja.

A helycserés játék alkalmazott alapesetei

- hosszú feladás

- lövő-lövő helycsere

- hármas helycsere középen

- hármas helycsere oldaleltolással

- azonos oldali átlövő-szélső helycsere

- ellenkező oldali szélső-átlövő helycsere

- két lövő „üres”, labda nélküli helycseréje

- irányító-beálló helycseréje

- beálló-lövő helycseréje

A fenti taktikai megoldások végrehajtásánál -a védők tevékenységének függvényében -pontosan meg kell határozni a beálló feladatait, az elzárások helyét, idejét, technikáját, melyekből a játékosoknak a legjobb megoldást kell kiválasztaniuk.

A pozícióváltásos csapattaktikai játék alapformáiközül a szélső-, átlövő-, irányítóbefutást, a beállókifutást és a játékstílus továbbfejlesztett változatai közülaz időleges befutást, majd kifutást és az átfutástismernie és hatékonyan alkalmaznia kell a csapatnak, elsősorban a mélységben tagozott védekezés ellen. Hasonlóan a helycserés játékhoz alapvető követelmény, hogy minden játékosnak legalább két poszton kell magas szinten teljesítenie, elsősorban a beálló technikai-taktikai repertoárjának magas szintű alkalmazásában. A pozícióváltásokat -a védekezéshez alkalmazkodva -a labdás és a labdától távolabbi oldalról is végre kell tudni hajtani.

Vegyes támadásvezetéssorán a pozíciós, a helycserés és a pozícióváltásos játékelemek egy támadáson belüli összekapcsolásával fokozható a csapat hatékonysága. A saját támadási koncepciótól és az ellenfél tevékenységétől fűggően keverten alkalmazhatók az alábbi támadási stílusok:

- helycserés játék pozíciós befejezéssel,

- pozíciós játék helycserés befejezéssel,

- helycserés játék pozícióváltásos befejezéssel,

- pozícióváltásos játék helycserés befejezéssel,

- pozícióváltásos játék pozíciós befejezéssel.

4. A vegyes védekezés elleni támadásvezetés követelményei

A vegyes védekezés elleni támadásvezetés követelményei

A vegyes védekezés ellen lennie kell olyan támadótaktikának, amelyet eredményesen tud alkalmazni a csapat olyan esetekben, amikor leghatékonyabb játékosát vagy játékosait emberfogással próbálják semlegesíteni.

Egy belső játékos fogása eseténa támadócsapatnak a következő lehetőségek közül kell megoldást választania.

Támadás 5:5 ellen:ebben az esetben az emberfogással őrzött játékos hátrébb helyezkedik, kivonják a játékból, így a támadók -egy főre eső -szélességében megnövekedett védőterületen támadhatnak.

Az emberfogással védett játékos szabadítása,az emberfogó elzárása abban az esetben alkalmazható eredményesen, amikor az emberfogónem megy ki a távolabb helyezkedő játékoshoz a mezőnybe, hanem csak akkor fogja meg, ha közelebb helyezkedik a szabaddobásvonalhoz. Ilyenkor célszerű szabadítani a támadót a védőjétől. A szabadítás végrehajtható labdával és labda nékül, az emberfogással védett támadó lövő keze felé és azzal ellentétes oldalra. Az emerfogásból a szabadítást valamennyi támadótárs végrehajthatja, arra is van lehetőség, hogy egy labdás és egy labda nélküli társ együttműködésével hajtsanak végre szabadítóakciót. Vegyes védekezés ellen eredményes megoldás lehet az emberfogással ellentétes oldalon begyakorolt csapatrésztaktikai megoldások alkalmazása.

A megfogott játékos másszerepkörbe irányításánakalapkövetelménye, hogy az új poszton az emberfogással védett játékos technikai és taktikaiképzettséggel rendelkezzen.

Két játékos emberfogásos semlegesítésére is fel kell készülnie a csapatnak.

Az egyik eredményes megoldás, a 4:4 elleni játék során a megnövekedett területen az előnyszerzés után a támadások befejezése. Jó lehetőség a támadások eredményes befejezésére az emberfogással őrzött játékosok-védőjüktől való megszabadulása után ­-bevonása a támadások befejezésébe.

5. Emberlőnyös támadásvezetés követelményei

6:5 elleni (kétperces kiállítás alatti) létszámfölényes támadás esetén a támadó és létszámfölényben levő csapatnak a labda megszerzésekor törekednie kell a gyorsindítás kockázatmentes végrehajtására, az ellenfél hibáinak kihasználására, tiszta gólhelyzetekben a kapura lövésre. A rendezett védelem elleni támadás során a védőfalat minél szélesebbre húzva vezessék a támadást -a játékvezetők ebben a helyzetben szigorúbban reagálnak a beálló elzárásaira, ezért annak szabályos kivitelezésére jobban koncentráljanak.

Mindenképpen érdemes a legjobbakra vagy az aktuálisan legjobb formában levőkre kidolgozni a támadásbefejezéseket, természetesen az ellenfél addig kiismert gyenge pontjainak támadásával.

Fontos megfigyeni, hogy az ellenfél ismeri-e a csapat létszámfölényes taktikai megoldásait, ha igen, érdemes módosítani a játékon, emellett alapvető, hogy ne legyen eladott labda a támadás során. Acsapat játszhatja a meccsen addig legeredményesebbnek bizonyuló taktikai megoldásait létszámfölényben is, célszerű azonban olyan speciális emberelőnyös megoldásokkal felkészülni, amelyeknél a befejezést a csapat legeredményesebb játékosaira és különböző posztokra dolgozzák ki.

7:6 elleni támadás nem a kétperces kiállítás eredményeképpen kialakuló létszámfölényes helyzet, ezért időkorlát nélkül alkalmazható, alapkövetelményeiben részben különbözik a 6:5 elleni játéktól. A labda megszerzése után (ha a gyorsindítási lehetőség meghiúsul) kapus-támadójátékos cserét kell végrehajtani, a rendezett védelem elleni támadás megkezdésekor -a befejezésre kidolgozott taktikai tervnek megfelelően -a két beálló a meghatározott pozíciót foglalja el, a többiek pedig úgy helyezkedjenek, hogy a védőfalat minél jobban széthúzzák.A 7:6 elleni játékban a legeredményesebb támadási stílust, a pozíciós támadásvezetés alkalmazzák, a támadás befejezése elötti átadást a legjobb döntésképességgel, elővételező képességgel rendelkező támadó hajtsa végre.

Az akció befejezésére kidolgozott és begyakorolt alternativák közül az ellenfél gyenge pontjának, pontjainak ismeretében válasszák ki a legmegfelelőbbet.

A 7:6 elleni játék esetén is figyeljenek arra, az ellenfél ismeri-e a csapat létszámfölényes taktikai megoldásait, szükség esetén tudjanak változtatni rajta, s lehetőleg ne legyen eladott labda a támadás során. Csakúgy, mint a kiállításos létszámelőny esetén, célszerű olyan speciális létszámelőnyös megoldásokat alkalmazni, melyeknél a befejezés a csapat legeredményesebb, legjobb formában lévő játékosaira hárul és a megfelelő posztokra dolgozzák ki. A különböző befejezési lehetőségek ne legyenek túl bonyolultak, ezzel megkönnyítjük a döntéshozó játékos dolgát. A támadó csapat játékosai legyenek felkészülve az ellenfél hibáinak kihasználására, s tiszta helyzetekben koncentráljanak a góllövésre.

6. Az emberhátrányos támadásvezetés követelményei

5:6 ellen, kétperces kiállítás következtében kialakuló létszámhátrány esetén a taktikai tervnek megfelelően a csapat különböző „túlélési” technikákat vethet be. Ilyen szituációban a védőknek különösen figyelniük kell a kipattanó labda megszerzésére, s ha az ellefél befejezte a támadást, az előindulást tanácsos mellőzni, a biztonságos egyéni indítást alkalmazzák, majd -a tétlen játékot elkerülve -lassan vigyék fel a labdát a másik térfélre. A támadás során fontos cél, hogy a labdát minél hosszabb ideig tartsák meg a kiállítási idő „ölése” miatt, ezt sok átadással, irányváltoztatással és mélységi mozgással, látszatbetörések végrehajtásával, védőszabálytalanságok kiprovokálásával érhetik el.

Természetesen az ellenfél védekezésének gyenge pontján érdemes támadást indítani, s az a játékos, akinek 1:1 ellen eredményes játékra van lehetősége, területe, vállalja el a támadás befejezését a többiek elő-visszarendeződése közben. Ha a játékvezetők tétlen játékra figyelmeztető jelzését észlelik, védőszabálytalanság kiprovokálásával, majd szabaddobás elvégzésével biztosítsák a gyors visszarendeződés lehetőségét.

Az emberhátrányos támadásvezetés másik lehetősége, amikora csapatnak góllövésre kell törekednie, ilyen esetben az indítási lehetőségeket igyekezzenek kihasználni egyéni vagy csoportos indítással, a tiszta gólhelyzetek elvállalásával.

A korábbiakban említett esetekhez hasonlóan ezúttal is az ellenfél védekezésének gyenge pontjánkell erőltetnia támadás befejezését, s akinek van lehetősége, területe a támadás eredményes befejezésére, 1:1 elleni játékkal vállalja el a támadás befejezését a többiek elő-visszarendeződése közben.

Az ellenfél védekezési taktikájának függvényében alkalmazzanak speciális, jól begyakoroltcsapatrész- és csapattaktikailétszámhátrányos megoldásokat. A begyakorolt hátrányos játékmegoldások türelmes előkészítése után gyors ritmusváltásból alakítsák ki a befejezéseket. Passzív jelzésnél védőszabálytalanságot kell kiprovokálni, majd a szabaddobásnál begyakorolt figurából lövőhelyzetet kialakítani, és a gyors visszarendeződést végrehajtani.

5+1-esvegyes védekezés elleni fegyver az emberfogással ellentétes oldalon csapatrésztaktikai megoldások alkalmazása vagy az emberfogással védett támadó pozícióváltásos játékának végrehajtása.

A kapus levitelével kompenzált (mezőnyjátékosok 6:6 ellen) létszámhátrányos támadás esetén a támadó-kapus csere kidolgozása, begyakorlása, végrehajtása alapvető követelmény a csapat számára.

7. A támadójáték követelményei az emberfogásos védekezés ellen

A labda nélküli és labdával végrehajtott egyéni cselezőtevékenység célja a védőtől való elszakadás, előnyszerzés és a helyzet kialakítása. Mivel a támadók nyilván nem tudnak minden játékszituációt egyénileg megoldani, szükség van a társak tervszerű együttműködésére, a páros- és csapatrészakciókra, amit háromszögjátékkal, a labda előtti kettős, hármas helycserékkel, a labda mögötti kettős helycserékkel és az elzárásokkal érhetnek el. Az elzárásokat emberfogás ellen, a nagy lendülettel érkező védőkkel szemben csak a legtapasztaltabb, legügyesebb támadók alkalmazzák a játékszabályok adta keretek között.

Csapattámadás esetén széles támadási vonalat kell létrehozni több mélységi vonal kialakításával, melynek során az offenzív csapat játékosai helyezkedésükkel eltávolítjáka védőket egymástól, így kevésbé tudnak besegíteni bajba kerülő társuknak.

Emberfogásos védekezés esetén csak szükség esetén alkalmazzanak hosszú átadásokat és pattintott átadást is csak kis távolságra. A támadók verbálisan és egyezményes jelekkel kommunikáljanak egymással. Mindig legyen olyan játékos, aki labdás társa felé mozog, a labdát csak akkor vezessék, ha azt a helyzet feltétlen megköveteli. A labda nélküli támadók folyamatosan figyeljék társaik és a labda helyzetét, s a csapatjáték során a játékosok a taktikai elveket tartsák be.

8. A kapuelőtér előtti szabaddobás végrehajtásának követelményei

A kapuelőtér előtti szabaddobásokban rejlő lehetőségekre is fel kell készülni, mivel a szabályok adta lehetőség miatt a csapat kedvező helyzetet alakíthat ki a kapura lövéshez. Legyen a csapatnak több olyan közvetett szabaddobási megoldása, amelyet lövéssel tud befejezni. A játékvezető passzívjáték-jelzésénél, amikor kevés átadási lehetőség maradt, a szabaddobás kiprovokálásával lehetőség nyílik kedvező helyzetből a támadás befejezésére, kapura lövésre. Ha rendezett védelem ellen eredménytelenül támad a csapat, a begyakorolt közvetett szabaddobással lehetőség adódik „könnyebb” gólok szerzésére. A kapuelőtér előtti szabaddobások a védők kötelező távolságtartása miatt lehetőséget adnak pozíciós és helycserés támadásindítására.

A kapuelőtér előtti közvetlen szabaddobást kapura lövéssel kell befejezni, ha a védők figyelmetlenek,helyezkedési hibát követnek el, lassú és pontatlan a felállásuk, a gólszerzésre reális esély mutatkozik. E végrehajtás veszélye, ha a szabaddobás elvégzője fejbe lövi valamelyik sáncoló védőt, amiért piros lappal kiállítják. A játékidő leteltével nem ritkán időn túli szabaddobásból van esélye a csapatnak a gólszerzésre. Ebben az esetben magas, hosszú karú, nagy lövőerejű játékos egy vagy két lövőcsellel hibázásra késztetheti a sáncolókat és gólt érhet el.