A módszertani központ felmérési javaslatai

2021. augusztus 23, hétfő 14:07 | Szerző: A Langmár Gergely vezette munkacsoport

Az akadémiai rendszeren belül célunk a standard tesztrendszer létrehozása, és törekszünk a standard vizsgálati protokollok kialakítására is. Az akadémiákon azonban a feltételrendszer – a szolgáltatott adatok alapján – közel sem mondható homogénnek, ezért nem jöhet létre a tökéletes standard kialakítása.

Példaként említenénk a CODS-tesztek elvégzése során a talaj minőségéből (Gerflor vagy parkett) adódó különbségeket, vagy az azonos elven, de különböző algoritmus(okk)al működő gépeket (InBody/Seca). Ezért törekszünk a „kvázi” standard protokollok kialakítására. A teljes akadémiai közösség felmérését célzó tesztrendszer létrehozásánál szem előtt kell tartani a tesztek, vizsgálatok nagy elemszámon történő elvégzésének lehetőségét (vizsgálat időtartama, összetettsége), a befektetett energia és a hozzáadott érték arányát, a kiértékelés lehetőségét nagy elemszám esetén (kiértékelés időtartama) és a visszacsatolás relevanciáját. Az akadémia minden tagjára kiterjedő adatfelvételt két-két alkalommal javasoljuk. A szezon kezdete előtt és után, illetve a téli szünet előtt és után. Az 1-6. pontok adatrögzítését ugyanazon az állomáshelyen javasoljuk. Az 1-9. vizsgálatig a tesztek előtt nem szükséges bemelegíteni.

1. Testtartásvizsgálat

Kivitelező: gyógytornász. A vizsgálat gyakorisága: nagy felmérésekkel együtt. Célja: a játékos aszimmetriáinak feltérképezése.

Kivitelezése: a játékos kemény talajon álljon, cipő nélkül. A vizsgáló személy elölről, hátulról és két oldalról is megvizsgálja. Keresi az aszimmetriákat, deformitásokat, majd dokumentál.

Orientációs pontok: súlyvonal, sarok tengelyállása, térd tengelyállása, csípő helyzete, csípő prominentia és/vagy deviatio, törzs-kar háromszög, lapocka alsó csúcsainak helyzete, vállak helyzete, fej tartása, mellkasdeformitások (pectus excavatum, pectus carinatum).

2. Adams-teszt (kiegészítve scoliometeres vizsgálattal)

Kivitelező: gyógytornász. A vizsgálat gyakorisága: a nagy felmérésekkel együtt. Célja: a játékos scoliosisának, illetve a mértékének feltérképezése.

 

Kivitelezése: előrehajlás teszt. A játékos kényelmes helyzetben csípőszéles terpeszben kemény talajon áll. Fejet erősen flectalva, vállakat erősen protractioba vitt helyzetből előrehajol. Kezeit előre engedve lassú gerincflexiot végezve próbálja meg elérni a talajt. (Az alsó végtag végig nyújtott helyzetben kell, hogy legyen.)  A vizsgáló személy hátulról és oldalról is figyeli a mozgást, és keresi az egyenetlenségeket a gerinc szakaszain. Borda púpok-völgyek keresése. Scolimeter: a fő görbületen a bordapúp legmagasabb pontjára illesztjük a scoliometert, majd leolvassuk a kapott értéket.

3. Alsó végtaghosszkülönbség (valódi és látszólagos)

Kivitelező: gyógytornász, humánkineziológus. A vizsgálat gyakorisága: a nagy felmérésekkel együtt. Célja: az alsó végtagi különbségek feltérképezése a későbbi alsó végtagi sérülések és esetleges gerincdeformitások okainak feltárására.

 

Kivitelezése: a játékos háton fekszik a kezelőágyon. A vizsgáló egy centiszalaggal elvégzi a mérést

– Valódi végtaghossz-különbség: Spina iliaca anterior superior-hoz (SIAS) érinti a centi null pontját. Ezt megtartva a szalagot a patella felső csúcsához húzzuk, majd ezt a pontot is a boka malleolus medialishoz visszük. A kapott hosszúságot dokumentáljuk, majd a másik oldalon is elvégezzük a mérést.

–  Látszólagos végtaghossz-különbség: A vizsgáló a köldökbe érinti a centiszalag null pontját. Ezt megtartva a szalagot a patella felsőcsúcsához húzzuk, majd ezt a pontot is a boka malleolus medialishoz visszük. A kapott hosszúságot dokumentáljuk, majd a másik oldalon is elvégezzük a mérést.

Ezután a két alsó végtaghossz közti különbségeket is leírjuk.

4. A gerinc manuális vizsgálata szegmentenként

Kivitelező: olyan gyógytornász, aki rendelkezik a következő három posztgraduális képzés egyikével: Mulligan-, Maitland-, SOTE-manuálterápiás képzés. A vizsgálat gyakorisága: opcionálisan, új beérkezők esetében kötelező. Célja: a játékos gerincében előforduló szegmentális blokkok és instabilitások feltérképezése.

 

Kivitelezése: a játékos a kezelőágyon hason fekszik, bokája alá egy hengert helyezünk, kezei a homloka alatt helyezkednek el. A vizsgáló a processus spinosusok helyzetét megvizsgálja, szegmentenként PA irányú mobilitási tesztet végez. Processus transversusok vizsgálata két oldali rányomással. Dokumentáljuk a nagyobb vagy kevesebb ízületi játékokat és a nyomásérzékeny szegmenteket.

5. M. transversus abdominis vizsgálata (biofeedback stabilizer)

Kivitelező: gyógytornász, humánkineziológus. A vizsgálat gyakorisága: nagy felmérésekkel együtt. Célja: a játékos m. transversus abd. erejének felmérése.

 

Kivitelezése: a játékos háton fekszik, talpra húzott lábak a talajon. A stabilizert leengedve vízszintes helyzetben a lumbalis gerincszakasz alá teszi a vizsgáló. A stabilizer alsó vonalának a sacrum felső részéhez kell illeszkednie (L5-S1 átmenetnél). Ezután a vizsgáló 40 Hgmm-re felfújja a mandzsettát. A játékos a két térdét 90 fokos csípő- és térdflexioba hozza. Ebből a helyzetből nyugodt légzés mellett először az egyik sarkát leérinti a kezelőágyra, majd visszahozza. Utána a másik lábbal is végrehajtja ugyanzet. A gyakorlat végzése közben vizuális kontrollként végig figyelheti a Hgmm-jelzőt, amit a vizsgáló tart neki. A gyakorlat közben a stabilizert a játékosnak a 40-45 Hgmm között kell tartania (ennél nagyobb kilengés nem megengedett), ehhez a vizsgáló végig mutatja a nyomásmérőt. Ezt megismételjük tízszer, mindkét lábbal, illetve számoljuk a tízszeri ismétlésből a megadott tartományon belül megtartott és nem megtartott gyakorlatok számát. A vizsgáló dokumentálja, hogy a játékos meg tudta-e tartani az adott határértéken belül a mandzsetta nyomását.

6. Növekedési csúcshoz viszonyított életkor

A vizsgálat gyakorisága: az alsó két korosztály esetén havonta, felső két korosztály esetén három havonta.

 

Az ülő, álló magasságból (cm) és a testtömegből (kg) egy képlet segítségével megbecsülhető a növekedési csúcs ideje (PHV), ami alapján következtethetünk a várható testmagasságra. Ezért az 1-es és 2-es teszt eredményeit együttesen is szükséges értelmeznünk. Többszöri vizsgálat esetén törekednünk kell arra, hogy egyén vagy csapat szinten azonos napszakban történjen az adatfelvétel.

Állómagasság

–  A vizsgált személy cipő nélkül álljon a mérőeszköz alatt úgy, hogy a háta, a feje feltámaszkodjon, és a sarka érintse a falat/mérőeszköz függőleges egységét.

Kérjük meg a vizsgált személyt, hogy húzza ki magát, nézzen szemmagasságban maga elé (Frankfurt plane: szemgödör legalsó pontját és a külső fülcsap legfelső pontját összekötő egyenes vízszintes). Vegyen egy mély lélegzetet, és (ki)légzési középállásban olvassuk le a magasságot (maximális belégzés után beszéltessük a játékost, és a teljes kilégzés előtt „félúton” olvassuk le a magasságot).

Ebben a pozícióban mérjük meg a talaj és a fej/koponya legmagasabb pontja közötti távolságot.

Ülőmagasság

– A vizsgált személyt kérjük meg, hogy üljön egy ismert magasságú székre/dobogóra (az emelvény ülőfelületének vízszintesnek kell lennie). Ebben a pozícióban (a tenyér a térden), cipő nélkül helyezkedjen el a mérőeszköz alatt úgy, hogy a háta és sacruma feltámaszkodjon a falra/mérőeszköz függőleges egységére, amely között nem helyezkedhet el semmi (pl. széktámla).

Kérjük meg a vizsgált személyt, hogy húzza ki magát, nézzen szemmagasságban maga elé (Frankfurt plane), vegyen egy mély lélegzetet és (ki)légzési középállásban olvassuk le a magasságot (maximális belégzés után beszéltessük a játékost, és a teljes kilégzés előtt „félúton” olvassuk le a magasságot). Ebben a pozícióban mérjük meg a talaj és a fej/koponya legmagasabb pontja közötti távolságot, és az értékből vonjuk ki a szék/dobogó magasságát.

 

Mért változók:

állómagasság (cm);ülőmagasság dobogóval (cm);dobogómagasság (cm).

Számított értékek:

ülésmagasság: ülésmagasság dobogóval (cm) – dobogómagasság (cm);

lábhossz: állómagasság (cm) – ülőmagasság (cm).

Ross WD, Marfell-Jones, MJ. Kinanthropometry. MacDougall JD-ben Wenger HA, Green HJ, szerk. A nagy teljesítményű sportoló fiziológiai vizsgálata, 223-308. Champaign, Illinois: Human Kinetics Books, 1991.

 

A mért és számított értékekből megkaphatjuk a naptári decimális életkor és a PHV közötti eltérést decimális évben kifejezve, az alábbi képletek alapján.

A képlet lányoknál:
PHV eltérés (év) = -9.376 + (0.0001882 x (lábhossz x ülőmagasság)) + (0.0022 x (életkor x lábhossz)) + (0.005841 x (életkor x ülőmagasság)) – (0.002658 x (életkor x testtömeg)) + (0.07693 x (testtömeg/testmagasság x 100))

Fiúknál:

PHV eltérés (év) = -9.236 + (0.0002708 x (lábhossz x ülőmagasság)) + (-0.001663 x (életkor x lábhossz)) + (0.007216 x (életkor x ülőmagasság)) + (0.02292 x (testtömeg/testmagasság x 100))

Az így kapott értéket kivonjuk a naptári decimális életkorból, és megkapjuk a növekedési csúcs becsült idejét decimális évben kifejezve.

PHV ideje (decimális évben) = decimális életkor-PHV eltérés (év)

Kozieł, S. M., & Malina, R. M. (2018). Modified Maturity Offset Prediction Equations: Validation in Independent Longitudinal Samples of Boys and Girls. Sports medicine (Auckland, N.Z.), 48(1), 221–236. https://doi.org/10.1007/s40279-017-0750-y

 

A megkapott PHV eltérésből az alábbi táblázat alapján megbecsülhető a további növekedés. Tehát ha az aktuális testmagasságot és a további várható növekedést összeadjuk, megkapjuk a várható testmagasságot.

Várható testmagasság és kép: Sherar, L. B., Mirwald, R. L., Baxter-Jones, A. D., & Thomis, M. (2005). Prediction of adult height using maturity-based cumulative height velocity curves. The Journal of pediatrics, 147(4), 508–514. https://doi.org/10.1016/j.jpeds.2005.04.041

7. FMS – funkcionális mozgásmintaszűrés

Kivitelező: FMS-szűrést FMS 1-képzéssel rendelkező szakember végezzen a képzés alapján meghatározott alapprotokollal (gyógytornász, humánkineziológus, erőnléti edző). A vizsgálat gyakorisága: a nagy felmérésekkel együtt.

 

A vizsgálat során a kinematikai láncban esetlegesen megjelenő gyenge láncszemek kerülhetnek detektálásra, amelyet az erőfejlesztés során limitáló tényezőként szükséges figyelembe venni. Az erőnléti edzések tervezése során figyelembe kell venni az egyéni limitációkat. Fontos, hogy ezen vizsgálat előtt tilos a bemelegítés.

1. mély guggolás 2. akadály átlépés 3. kitörés egy vonalban 4. váll-mobilitás 5. aktív nyújtott lábemelés 6. törzsstabilitás-fekvőtámasz 7. rotációs stabilitás 8. alsó-felső motoros kontroll teszt

8. Testösszetétel-meghatározás

Kivitelező: gyógytornász, humánkineziológus, erőnléti edző. A vizsgálat gyakorisága: havonta. Javasolt metodika: bioimpedanciás testösszetétel-meghatározás. Javasolt eszköz: InBody, ill. Seca.

 

A valid vizsgálathoz az alábbi protokollt javasoljuk:

– Optimális esetben a testösszetétel vizsgálat ébredés, székelés, vizelés után, viszont étkezés és jelentős mennyiségű folyadékbevitele előtt történjen.

– Öltözet fiúk esetén alsónadrág, lányok esetén rövid sort és sportmelltartó, a testen elhelyezkedő fémeket le kell venni. Lányok esetén egyes melltartókban elhelyezett drót befolyásolja a mérés pontosságát (javasolt a sportmelltartó).

– A vizsgálat megkezdése előtt az érzékelő felületeket fertőtlenítsük, illetve nedves fertőtlenítős törlőkendővel szükséges a kéz és talp bőrfelületét megtisztítani, zsírtalanítani és egyben benedvesíteni.

– Megkérjük a sportolót, hogy álljon az érintkezőfelületre úgy, hogy a sarka és a talpa a megfelelő helyen legyen.

– A vizsgálat során az eszköz által jelzett időpontban megkérjük a vizsgált személyt, hogy a kézi érintkezőfelületeket is fogja meg, úgy, hogy karja ne érintkezzen a teste egyéb pontjával.


Kontraindikációk:

Pacemakerrel rendelkező egyént bioimpedancia elvén működő eszközzel vizsgálni TILOS. Nem valószínű, hogy sportolók esetében ez előfordul, de szükséges megemlíteni. A vizsgált személy eredményei, akinek bármilyen okból vezetőképességű fém került a szervezetébe, nem lesznek validak.

Vizsgált változó:

testtömeg (kg), izomtömeg (kg), zsírtömeg (kg), izomszázalék (%), zsírszázalék (%).

9. Stabilometriás vizsgálat – opcionális

Kivitelező: humánkineziológus, gyógytornász. A vizsgálat gyakorisága: nagy felmérésekkel együtt. Javasolt eszköz: ProKin stabilométer. Célja: a tömegközéppont mozgásának vizsgálata (állás-stabilitásvizsgálat). A mérés nem igényel előzetes bemelegítést.

 

Statikus teszt. Az eljárás standard tesztje a Romberg-teszt, ahol az állás stabilitását 30 mp-en keresztül vizsgáljuk, először nyitott, majd csukott szemmel végrehajtva. Mindkét esetben a standard kiinduló helyzet felvételéhez alkalmazzuk a gyártó által biztosított, lábfej beállításához használandó applikátort. A vizsgálati testhelyzet az állás, úgy, hogy a mediális talpél végig érinti az applikátort, a bokavillák pedig a stabilométeren pirossal jelzett vonallal vannak egy magasságban. A karok a test mellett neutrális helyzetben lógnak, a fej előre néz, a monitort helyezzük el úgy, hogy annak a közepe szemmagasságban legyen.

Nyitott szemes, bipedális vizsgálat. Megkérjük a sportolót, hogy 30 mp-en keresztül álljon a lehető legstabilabban úgy, hogy közben az előtte elhelyezett monitoron nézi a megjelenő fix pluszjelet. A vizsgálat közben nem beszél, nem néz félre és látóterében nincs más sportoló mozgása.

Csukott szemes bipedális vizsgálat.Megkérjük a sportolót, hogy 30 mp-en keresztül álljon a lehető legstabilabban úgy, hogy az előtte elhelyezett monitort nézi, amin elkezdődik a visszaszámlálás a teszt kezdetéhez viszonyítottan. Az 1 mp-et jelző értéknél csukja be a szemét, és képzelje maga elé az előző vizsgálatból jól ismert plusz jelet. A vizsgálat közben nem beszél.

Nyitott szemes unipedális vizsgálat. Kiinduló helyzet: egylábas állás csípőre tartással, úgy, hogy a halluxot és a sarokcsontot metssze a hosszanti tengely (piros vonal), illetve a bokavilla a másik pirossal jelzett vonallal legyen egy magasságban.

10. Szorítóerő – opcionális

Kivitelező: humánkineziológus. A vizsgálat gyakorisága: a nagy felmérések alkalmával. Javasolt olyan szorítóerő-mérő beszerzése, ami képes RFD- (erőfelfutási meredekség) értéket megjeleníteni. A mérés nem igényel előzetes bemelegítést.

 

A vizsgálat álló helyzetben történik, az eszközt a vizsgált személy a kezében tartja úgy, hogy a karok neutrális helyzetben helyezkednek el.

Bemelegítés. A szorító erőmérőre mérsékelt, közepes, nagy erőkifejtés jobb, illetve bal kézzel is, majd frekvens pumpáló mozdulat 4-6 másodpercig mindkét kézzel, ezt követően a tenyér és alkar hajlító izomcsoportok 4-6 másodperces passzív nyújtása.

Robbanékony erő. Az első vizsgálat során, ha az eszközünk képes RFD (RTD) megjelenítésre, akkor megkérjük a sportolót, hogy a lehető leggyorsabban próbáljon rászorítani az eszközre jobb majd bal kézzel is úgy, hogy a tenyere és az ujjai végig kontaktban vannak az eszköz markolatával (kiküszöbölve az impakt erő lehetőségét). Az előbb említetteket 3x ismétli 30 mp-es pihenőkkel, a legjobbat regisztráljuk.

Maximális erő: az előbbi kiinduló helyzet felvétele után megkérjük a játékost, hogy szorítson akkorát, amekkorát bír jobb majd bal kézzel is. 3x ismétli 2 perc pihenőkkel, a legjobbat regisztráljuk.

Mért paraméterek:

maximális akaratlagos szorítóerő: Fmax (N);

robbanékony erő: RFD (N/s).

Számított értékek:

szimmetriaviszonyok: oldalak közötti eltérés százaléka (%);

atest súlyerejéhez viszonyított relatív érték: testsúlyszázalék (%).

11. Countermovement Jump (CMJ) páros-jobb-bal

Kivitelező: humánkineziológus. A vizsgálat gyakorisága: nagy felmérések alkalmával. Dinamikus körülmények között mért robbanékonyerő-mérés. Javasolt eszköz: erőplató (VALD Performance ForceDecks). Az erőplató elhelyezése kemény talajon optimális (beton vagy járólap), stabilan, billenés-/mozgásmentesen kell állnia.

 

A vizsgálat tartalmaz bipedális és unipedális felugrásokat. A vizsgálat előtt könnyű bemelegítést javasolunk, amely SMR-hengerezésből, gimnasztikából és néhány dinamikus nyújtásból áll.

Bipedális felugrás.

Kiinduló helyzet: csípőszéles terpeszben állás, kezek csípőretartásban. A vizsgált személy dinamikus súlypontsüllyesztésből ugrik a lehető legmagasabbra úgy, hogy közben törekszik arra, hogy a koncentrikus fázisban az erőközlés folyamatos, illetve a súlypontsüllyesztés nagyságrendileg 20-30 cm legyen (figyelve a kis- és gyors ízületi hajlításra-kinyújtásra). A kezek a teljes felugrás és érkezés alatt csípőretartásban vannak. A felugrás során a levegőben a játékos ne húzza fel a sarkát, ne emelje előre a lábát, ne hajlítsa térdét. Az érkezés során javasolt annak impakt erejének csökkentése, tehát a talajfogás után a térd hajlításával történő kontakterő csökkentése.

Unipedális felugrás

Kiinduló helyzet: egy lábon állás, kezek csípőretartásban. A vizsgálat során a vizsgált személy dinamikus súlypontsüllyesztésből ugrik egy lábról a lehető legmagasabbra úgy, hogy közben törekszik arra, hogy a koncentrikus fázisban az erőközlés folyamatos legyen, illetve a súlypontsüllyesztés nagyságrendileg 10-20 cm legyen. A kezek a teljes felugrás és érkezés alatt csípőretartásban vannak. A felugrás során a levegőben a játékos ne húzza fel a sarkát, ne emelje előre a lábát ne hajlítsa térdét. Az érkezés során javasolt annak impakt erejének csökkentése, tehát a talajfogás után a térd hajlításával történő kontakterő csökkentése.

Vizsgált változók:

Felugrási magasság levegőben eltöltött idő alapján: Hlev (cm)
Felugrási magasság

g impulzus alapján: HI (cm)
RSI mod: HI (m) / kontrakciós idő (s)
Átlag teljesítmény: Pav (W)
Maximális teljesítmény: PP (W)
Relatív maximális teljesítmény: PPrel (W/tt kg)
Szimmetria viszonyok: eltérés (%)

12. A combhajlítók excentrikus erejének mérése

Kivitelező: humánkineziológus, gyógytornász, erőnléti edző. A vizsgálat gyakorisága: nagy felmérések alkalmával. A hamstring-izomcsoport excentrikus erőkifejtésének vizsgálata. Eszköz: NordBord.

 

Bemelegítés. A mérés megkezdése előtt a játékos az érintett izomcsoport SMR-hengerezésével (10 oda-vissza görgetés) kezd. Ezután elsősorban a combhajlító izomcsoportot célzó dinamikus nyújtásokat végez (pl.: fekvőtámaszból pike pozíció ellentétes bokaérintéssel; egylábas felhúzás mozdulata; hanyatt fekvésben egyik láb nyújtva a plafon felé, a másik láb mellé zárása, nyújtva) 8-10 ismétléssel, végül pedig egylábas csípőemelést végez izometriás tartással a mozdulat végén (5 ismétlés/oldal 3 mp-es tartással), valamint páros lábon csípőemelésből sarokkal előrelépegetést, majd vissza (5-ször oda-vissza).
 

Vizsgálat. A sportoló elhelyezkedik a mérőeszközön (NordBord), úgy, hogy a térde támaszkodik az eszközre, lábszára párhuzamos a talajjal, combja és törzse merőleges a talajra. Ebben a pozícióban a bokára rögzítjük az erőmérő karokat úgy, hogy a karok függőlegesen legyenek, és megkérjük a sportolót, hogy egy Nordic Hamstring Curl gyakorlatot hajtson végre. A gyakorlat sebessége lassú. A gyakorlat végrehajtása közben, ha a vizsgált személy nem tudja tovább kontrollálni a mozdulatot, érkezzen a földre, és közben tompítson a kezeivel. A gyakorlatot háromszor ismétli meg, a legjobb eredmény kerül rögzítésre.

A vizsgált változók:

maximális excentrikus erő: FeccMax (N);
szimmetriaviszonyok: oldalak közötti eltérés százaléka (%).
Nem megfelelő erő szint és/vagy jelentős aszimmetria detektálása esetén a végtag dinamometriás vizsgálata indokolt.

13. Lokomotorikus gyorsaság

Kivitelező: humánkineziológus, gyógytornász, erőnléti edző. A vizsgálat gyakorisága: nagy felmérések alkalmával. Helyváltoztatási képesség vizsgálata. Javasolt eszköz: fotocellás időmérőkapu (WITTY timer).

 

A vizsgálathoz szükséges a fotocellákat megfelelően felállítani, tehát a pályát kitűzni. WITTY tripodok esetén a tripod lábát az első akadási pozícióig nyitjuk. A tripod lábát a talajjal érintkező rész kivételével teljes hosszra nyújtjuk (tehát az utolsó egységet nem húzzuk ki). Akik nem WITTY fotocellás rendszerrel rendelkeznek, a fotocellákat úgy helyezzék el, hogy a legfelső pontja 100 cm magasságban helyezkedjen el.

Az első fotocella párt a kiinduló, rajtvonalhoz (azaz 0 méter) egymástól 2 méter távolságra helyezzük el. A többi kaput a rajtkapu 2 részéből indított párhuzamos egyeneseken helyezzük el a rajtvonaltól számított 5, 10 és 20 méteren.

A játékos a teszt megkezdése előtt alapos atlétikai bemelegítést végez, mely tartalmaz mobilizációt, aktív, dinamikus nyújtásokat, valamint futóiskolát, fokozódó intenzitással, ami fokozó/repülő futásokkal és néhány rajtgyakorlattal zárul.

A vsz. állórajttal indul a rajtvonal mögül 40 cm-rel. Az indulás a sportoló elhatározásából történik, tehát nem jelre indul. Az indulás során nem hintázhat a sportoló előre, hátra. A kiinduló helyzetből a tömegközéppont kizárólag előre mozdulhat el. A vizsgált személynek törekednie kell arra, hogy futással (sprinttel) a lehető legrövidebb idő alatt teljesítse a teljes távot (javaslat: 25 méternél helyezzünk le egy bóját ameddig törekedni kell a lehető leggyorsabb teljesítésre). A sprintet háromszor kell megismételni 3 perces pihenőkkel, a legjobb eredmény kerül regisztrálásra.

Mért változó: idő: T (s).
Számított változó: átlagsebesség: V (km/h).

14. 5–10–5 Change of direction speed teszt (CODS)

Kivitelező: humánkineziológus, gyógytornász, erőnléti edző. A vizsgálat gyakorisága: nagy felmérések alkalmával. Irányváltásos futógyorsaság vizsgálata. Javasolt eszköz: fotocellás időmérőkapu (WITTY timer).

 

A vizsgálat során a játékos irányváltási képességét vizsgáljuk két 180 fokos irányváltás esetén (5 m-10 m-5 m).

A vizsgálathoz szükséges egy pár fotocella. A fotocellát WITTY tripodok esetén a tripod lábát az első akadási pozícióig nyitjuk. A tripod lábát nem húzzuk ki. Nem WITTY esetén a kapu legfelső pontja 50 cm-re legyen a talajtól A fotocellát a kiinduló helyre/rajtvonalhoz állítjuk fel egymástól 2 méter távolságra, ahonnan jobbra is és balra is a rajt fotocella 2 részéből kiinduló párhuzamos egyenesen mérünk 5-5 métert, amit bójával jelzünk, illetve a talajon ragasztószalaggal úgy, hogy a ragasztásból kihagyunk középen 40 cm-t. Ez azért szükséges, hogy a sportoló pontosan tudja meddig kell elmennie, hol kell kitámasztania, fordulnia, és ennek ellenére se legyen sérülésveszélyes a szalag okozta más tapadási együttható miatt.

A vizsgálat előtt a sportoló alapos atlétikai bemelegítést végez, mely tartalmaz mobilizációt, aktív, dinamikus nyújtásokat, valamint futóiskolát fokozódó intenzitással, ami kitámasztásos irányváltással zárul.

A teszt során a vizsgált személy a rajtvonalhoz lép úgy, hogy a rajtvonal pontosan a két lába között helyezkedik el atletikusalaphelyzetben. A vállait összekötő egyenes merőleges a rajtvonal síkjára. Az indulás a sportoló elhatározásából történik, tehát nem jelre indul. Az indulás során nem hintázhat a sportoló jobbra, balra. Az indulás után bal oldalra kell futnia a bója/ragasztószalag vonaláig, ahol kitámaszt a bal lábával úgy, hogy az arca a kiinduló helyzetnek megfelelő irányban marad, majd visszafut a jobb oldalon kihelyezett bója/ragasztócsík vonaláig, közben keresztezve a rajtvonalat. A jobb oldali bójánál kitámaszt a jobb lábával úgy, hogy az arca a kiinduló helyzetnek megfelelő irányban marad, majd visszafut a rajtvonalhoz. Törekednie kell az előbb leírtak legrövidebb idő alatti teljesítésére. Ugyanezt a mozgássort a sportoló a másik irányba is teljesíti, kétszer ismétli mindkét irányba.

Vizsgált változó: idő: T.

15. A felső végtag izometriás be-kirotáció mérése

Kivitelező: humánkineziológus, gyógytornász. A vizsgálat gyakorisága: nagy felmérések alkalmával. Eszköz: ForceFrame.

 

Bemelegítés. A felső végtagi ízületek és a vállöv mobilizációja: csuklókörzés 8-8x, könyökkörzés 8-8x-, vállkörzés 8-8x, karkörzések (egykaros, páros, malom, ellentétes) típusonként 8-8x, oldalsó középtartásból kezek közelítése (összeérintése) a hát mögött 3-3x. A felső végtagi ízületek és a vállöv stabilizációja (gumikötéllel, vagy gumiszalaggal): oldalsó középtartásban egykaros karhajlítás (biceps brachii) gumikötél ellenállással 8-8x, egykaros karfeszítés (triceps brachii) tarkó mögül magastartásba gumikötél ellenállással 8-8x, neutrális helyzetben egykaros ki-és berotáció gumikötéllel 8-8x, oldalsó középtartásban 90 fokban hajlított könyökkel páros előre-hátra rotáció gumikötéllel 8-8x.

Mozgáselőkészítés alternatívák: 1. páros karos hajítás medicinlabdával (max kb. 10%TS) fej fölül függőlegesen a talajra (slamball gyakorlat) 2x8; 2. dobóterpeszből kétkaros hajítás medicinlabdával (max kb. 10%TS) falra, vagy párban 2x8; 3. lövőmozdulat bemelegítése kézilabda specifikus bemelegítő protokollal.
A vizsgálati protokoll szerint a sportoló az eszközzel párhuzamosan fekszik a talajon. A vizsgált oldali karja oldalsó középtartásnak megfelelően, továbbá könyökben 90 fokos hajlításban. Az alkar a talajra merőlegesen helyezkedik el. A ForceFrame erőmérőit a tenyér előtt és a tenyér mögött helyezzük el a tenyérgyökkel egymagasságban. A könyököt rögzítjük (vizsgálatvezető kézzel/könyök applikátorral). Megkérjük a sportolót, hogy 3-3 fokozódó erejű izometriás kontrakciót hajtson végre bemelegítésként, ezután pedig végezzen maximális erővel 3 ki- és 3 berotációt 1,5 perc pihenővel, majd a vizsgálatot megismételjük a másik oldallal is.

Vizsgált változó:

izometriás maximális erő: Fmax (N);

szimmetriaviszonyok: eltérés százaléka (%);

agonista-antagonista arány százalékban: (%).


 

16. Lövősebesség-mérés (km/h) – opcionális

Kivitelező: humánkineziológus, gyógytornász, erőnléti edző. A vizsgálat gyakorisága: nagy felmérések alkalmával. Eszköz: radaros sebességmérő eszköz.

 

A vizsgálat.  A sportoló a hétméteres vonalnál kidobó terpeszben áll egy oldalra fordított tornapad/zsámoly mögött, és egy körülbelül 1-1,5 m2-es területre céloz a kapu közepébe. (A sebességmérőt a kapu mögött a kijelölt terület középpontjába irányítjuk, szükség esetén egy székre vagy zsámolyra helyezzük.) Lendületszerzés nélkül, teljes erejű, célzott dobást hajt végre domináns kézzel a kijelölt területre. Ha a dobás nem az 1-1,5 m2-es területre érkezik, vagy a labda pattanás után érkezik a területre, akkor a kísérletet meg kell ismételni. Három kísérlet közül a legjobbat regisztráljuk.

Mért érték: labda sebessége: lövősebesség (km/h).


 

17. 30-15 IFT (intervall futóteszt)

Kivitelező: humánkineziológus, gyógytornász, erőnléti edző. A vizsgálat gyakorisága: nagy felmérések alkalmával. Aerob állóképességet vizsgáló teszt. A teszt felhasználható a játékosok maximális oxigénfelvételének becslésére.

Eszközök. A teszt elvégzéséhez mérőszalagra van szükség a vonalak megjelölésére szolgáló távolságok és bóják beállításához. A hangfájl lejátszásához szükséges egy telefon vagy tablet, melyre le kell tölteni a 30-15 IFT applikációt, és szükséges hozzá hangosítás/bluetooth hangszóró.

 

A teszt 30 másodperces terhelésekből és 15 másodperces passzív pihenő szakaszokból áll. 40 méteres pályán, ami a kézilabdapálya hosszának megfelelő. A futási sebesség 10 km/h-val kezdődik, és ezt követően minden 45 másodperces szakasz után 0,5 km/h-val növekszik. Ennek eredményeként a sebességtől függően a résztvevőknek egyre nagyobb távolságokat kell teljesíteniük egy adott 30 mp-es szakaszban.

A pálya kijelölése. A kézilabdapályán három vonalra lesz szükség, a két alapvonalra és a középvonalra. (Az A vonalnak/alapvonal/ 20 méterre kell lennie a B vonaltól/középvonal/, a C vonalnak/másik alapvonal/ pedig 20 méterre kell lennie a B vonaltól, ezért 40-re az A vonaltól.) Az A és C vonaltól egy-egy 3 méteres zónát míg a B vonal esetén mindkét irányban 3 méteres zónát szükséges megjelölnünk.

30-15 IFT végrehajtása. Több játékos egyszerre hajthatja végre a tesztet. Javasoljuk, hogy egy vizsgálatvezető maximum 10 játékosra figyeljen.A játékosok felállnak az A vonalra, és az első hangjelzésre („sípolás”) elindulnak a B és C pont felé. A következő „sípolásnál” a B pont 3 méteres zónájában kell lenniük az azt követő sípolásra, a C pont következő 3 méteres zónáján belül kell lenniük, azonban a forduló minden esetben az A és C vonalnál történik, a vonal lábbal érintése után. A 30 másodperces terhelési szakasz végét egy eltérő hangjelzés „sípolás” jelzi. Ez a kezdete a 15 másodperces pihenőnek. Ebben a szakaszban, ha nem pont a vonal előtt történt a jelzés, a játékosok a haladási irányuknak megfelelően tovább sétálnak a következő vonalhoz, ahol megvárják az újabbjelzést, ami a következő terhelési lépcső kezdete, tehát 0,5 km/h-val gyorsabban kell futni.A teszt akkor ér véget, ha a sportoló teljesen kimerült és saját akaratából megáll, vagy ha a vizsgált személy három egymást követő alkalommal sípoláskor nem tudta elérni a következő 3 méteres zónát. Az utolsó befejezett szakasz futási sebességét vesszük a legnagyobb futási sebességnek.

VO2max számítás

VO2max = 28,3 - 2,15 x nem - 0,741 életkor - 0,0357 testtömeg + 0,0586 x életkor x VIFT + 1,03xVIFT,

Hivatkozások:

Buchheit M. 30-15 Intermittent Fitness Test and repeated sprint ability. Science & Sports 23: 26-28, 2008.
Buchheit M. The 30-15 Intermittent Fitness Test: accuracy for individualizing interval training of young intermittent sport players. J Strength Cond Res 22: 365-374, 2008.
Buchheit, M. (2010). The 30-15 intermittent fitness test – 10-year review.
Haydar B, and Buchheit M. Le 30-15 Intermittent Fitness Test – application pour le Basketball. Pivot 2-5, 2009.
Weissland T, Faupin A, Borel B, Leprêtre PM. Comparison Between 30-15 Intermittent Fitness Test and Multistage Field Test on Physiological Responses in Wheelchair Basketball Players. Front Physiol. 2015; 6: 380. Published online 2015 Dec 16.
Buchheit M, Levebvre B, Laursen P, and Ahmaidi S. Reliability, usefulness, and validity of the 30–15 intermittent ice test in young elite ice hockey players. J Strength Cond Res. 2011 May;25(5):1457-64.
Buchheit M. The 30-15 intermittent fitness test: reliability and implication for interval training of intermittent sport players. In: 10th European Congress of Sport Science. Belgrade, Serbia: 2005.
Buchheit M, Al Haddad H, Millet GP, Lepretre PM, Newton M, Ahmaidi S. Cardiorespiratory and cardiac autonomic responses to 30-15 intermittent fitness test in team sport players. J Strength Cond Res 2009; 23(1):93-100.

Terhelésélettani vizsgálatok az egyes anyagcsere folyamatok nyomon követésére (maximális futás 20m, 300m, 2000m) – opcionális

A három mérést lehetőleg egy héten belül kell elvégezni. A bejövő korosztálynál alapfelmérésnek kell tekinteni. A vizsgálatok megkezdése előtt közvetlenül testtömeg mérés szükséges. Adatfelvétel a nagy felmérésekkel együtt.


 

18. Maximális 3x20 méteres futás (alactacidterhelés).

A 13-as pontban már megjelenítve.

A 20 méteres futást természetesen egy alkalommal elegendő teljesíteni a 13-as pontban megjelenített protokollnak megfelelően.

19. 300 méteres futás (anaerob lactacidterhelés)

Kivitelező: humánkineziológus, gyógytornász, erőnléti edző, edző. A vizsgálat gyakorisága: nagy felmérések alkalmával. Eszköz: fotocella/stopperóra, pulzusmérő.

 

A vizsgálatot lehetőség szerint atlétikai futópályán vagy futókörrel rendelkező pályán végezzük. Atlétika pályán úgy jelöljük ki a 300 métert, hogy a kijelölt szakaszban legyen egy kanyar. A rajt állórajtból történik, a vizsgálat során több játékost indíthatunk egyszerre. A játékosnak törekednie kell az adott táv lehető legrövidebb idő alatti, tehát legnagyobb sebességgel történő teljesítésére. Az idejéből kiszámítjuk a sebességet.

Pulzusszám mérése (induló pulzus, max. pulzus, restitúciós pulzus percenként 5. percig).

20. 2000 méteres futás (állóképesség mérése, relatív aerobkapacitás VO2-rel).

Kivitelező: humánkineziológus, gyógytornász, erőnléti edző, edző. A vizsgálat gyakorisága: nagy felmérések alkalmával. Eszköz: fotocella/stopperóra, pulzusmérő. A vizsgálat megkezdése előtt testtömegmérés szükséges!

 

A vizsgálatot lehetőség szerint atlétikai futópályán vagy futókörrel rendelkező pályán végezzük. A vizsgálat megkezdése előtt testtömeg mérés szükséges.

Atlétika pályán mérve a vizsgált személynek teljesítenie kell 2000 métert (atlétikai futópályán 5 kört) úgy, hogy törekszik a lehető legrövidebb idő alatti, tehát legnagyobb sebességgel történő teljesítésére. A rajt állórajtból történik, a vizsgálat során több játékost indíthatunk egyszerre. A vizsgálat során az idő és a pulzusszám rögzítése szükséges. Pulzusszám mérése (induló pulzus, max. pulzus, restitúciós pulzus percenként 5. percig). A teljesített időből másodpercben kalkuláljuk a VO2rel értékét.

VO2rel(ml/perc/kg)=17189,75*t(idő mp)(-0,9372)

A 7’00 perces (420 mp) terhelési idő kb. 60 ml/perc/kg, 8’30” 50 ml/perc/kg, míg a 9’30” 45 ml/perc/kg O2 felvételnek felel meg. Az értékelés szempontjából az abszolút VO2 és relatív VO2 szorzatával számolunk, mivel ez reálisabb képet ad, mint ha csak a relatív értékeket alkalmaznánk.

Eredmények feldolgozása ábrázolása

Az egyes egyének összehasonlítására, ill. egy adott sportoló anyagcseréjének jellemzésére a három terhelésélettani vizsgálat eredményeit egy rendszerben kell kezelni, így lehetőség van az egyes anyagcsere folyamatok jellemzésére, az átlagtól vagy az elvárható értéktől való pozitív vagy negatív eltérés algebrai, vagy grafikai megjelenítésére, ezáltal segítséget nyújt a sportoló fejlesztési irányának meghatározásában. Lásd lenti ábra, ahol az SM sportoló 300 m-es és 2000 m-es teljesítményszintje az átlag felett van, míg a PG és RM állóképességi mutatói csak kis mértékben maradnak el az átlagtól. De a 300 m-es futásnál (anaerob laktacid) már jelentős eltérést mutatnak, ugyanakkor HS ugyanolyan állóképességi szint mellett 300 m-en átlag feletti teljesítmény szintet produkált. Ezeket a vizsgálatokat fogja kiegészíteni a maximális 20 mp-es teszt (anaerob alaktacid) eredménye.

21. Spiroergometria vita maxima teszt – kiemelt játékosok nyomon követésére

Kivitelező: sportorvos vagy kardiológus orvos és humánkineziológus, szakképzett asszisztens (lehetőleg kardiológiai). A vizsgálat gyakoriság: évente egy alkalom – a felkészülési időszak elején, a familiarizációs fázis után. Célja: a VO2max. meghatározása laboratóriumi körülmények között.

A kézilabda sportágban elsősorban az anaerob folyamatok dominálnak, de ugyanakkor szükség van egy megfelelő szintű aerob állóképességre is. Ha az energiaszolgáltató folyamatok szempontjából az atlétikával hasonlítjuk össze a kézilabdát, az alábbi ábrán jól látszik, hogy a 400 méteres síkfutáshoz hasonlít leginkább.

A többlépcsős anaerob küszöbtesztek tejsav meghatározással és spiroergometriával túlságosan időigényesek, költségesek és nem adnak sokkal több plusz információt a gyakorlat szempontjából. Csak megfelelő hosszúságú és teljesítményű futószalagon lehet optimálisan és balesetmentesen terhelni, ami nem sok helyen áll rendelkezésre.

Ezért dolgoztunk ki 4-5 éve olyan futószalagos vitamax terheléses protokollt, mely normál futószalagon is elvégezhető, ugyanakkor alkalmas a sportolók folyamatos nyomon követésére serdülőktől a felnőttekig. Kézilabdában és kosárlabdában 14-18 éves kor között a szövetségek által kiválasztott fiúkra és lányokra vonatkoztatott referencia értékek állnak rendelkezésre. A Telekom Veszprém és Debrecenben a Sportcentrum férfi kézilabda csapata is ezt a protokollt használja.

Vizsgálati protokoll:

Fiúk:

Lányok:

Olyan terheléses rendszert használunk, amely a pulzusszámot folyamatosan átveszi jeladón keresztül (pl. Polar-óra), mivel futószalagos maximális terheléskor az EKG sokszor értékelhetetlenné válik, és a mért pulzusszám sem megbízható. A terhelés alatti EKG monitorozásra külön EKG szükséges, sajnos még nincs forgalomban olyan rendszer, mely egyszerre fogadja a Polar- és az EKG-jeleket.

A terhelés teljes kifáradásig történjen, ha a sportoló nem bírja tovább, akkor jelzi, és megállítjuk a szalagot. A restitúciós értékeket a terhelés után 5 percig követjük. A nyugalmi fázisban mérünk vérnyomást (nem automatával), és ujjbegyből vért veszünk nyugalmi tejsav meghatározására. A terhelés végén először vérnyomásmérés (nem automatával), majd az R1’-ben vérvétel szintén ujjbegyből, R5’-ben ezeket a folyamatokat megismételjük.

Dokumentáció. A nyomtatási riport beállítása (szerkesztése) a készüléken, PDF-be történő mentés (lásd fentebb), a beállításokat 20mp átlag intervallumokra állítjuk be, és ennek alapján értékelünk. Első körben meghatározzuk a VO2peak-hez tartozó értékeket.

A ventilációs küszöbök, az egyes intenzitás zónák meghatározása már komoly gyakorlatot igényel, ezért ennek szakmai ismertetésétől itt eltekintünk.
 

Vizsgált változók:
VO2max.; max. teljesítmény; max. ventiláció; max. légzésszám; max. légzési térfogat; VCO2max.; RER; RER 1-hez tartozó teljesítmény; RER 1-hez tartozó O2; RER 1-hez tartozó CO2; RER 1-hez tartozó pulzus; RER 1-hez O2 pulzus; maximális pulzusszám; oxigénpulzus.
Az átlag terhelési idő nagyjából a 2000 méteres pályateszt futási időtartományába esik.

22. 1RM- (One Rep Max) meghatározás

Kivitelező: humánkineziológus, erőnléti edző. A vizsgálat gyakorisága: az erőnléti edző által alkalmazott periodizáció, illetve a versenynaptár alapján, azonban kéthavonta célszerű elvégezni. A nagy felmérések esetén mindenképpen el kell végezni, azonban ilyen esetben nagy körültekintést igényel a teszt, amelynek lebonyolítása külön napot igényel. Javasolt eszköz: GymAware

 

A felmérés az egyén abszolút és relatív (testtömeghez viszonyított) maximális erejéről ad információt. Fontos megjegyezni, hogy csak olyan sportolóval végezhető el a teszt, aki rendszeres és szervezett maximális erőfejlesztésben vesz részt.

●      a sportoló kellő fokú érettsége (felfogja a felmérés súlyát és annak esetleges veszélyeit)

●      az adott erőfejlesztő gyakorlatban (pl.: fél guggolás, fekvenyomás) való jártasság, a technika tökéletes, biztos tudása és rendszeres alkalmazása erőnléti edzésen

●      helyes légzéstechnika a gyakorlat végzése során

●      a felmérést megelőzően a maximális terhelés felvezetése, a mozgatórendszer felkészítése erre a terhelésre

●      a maximális erő felmérés előtt 24 órával ne történjen nagyon kimerítő fizikai aktivitás, a szénhidrát raktárak lehetőleg legyenek feltöltve

●      biztonságos körülmények megteremtése a felméréshez:

○      safety “bar” a kereten, annak “használatának” megtanítása, bemutatása

○      megfelelő magasságú pad, amelyre a félguggolás történik (könnyen megközelíthető legyen az éppen felmérést végző játékos, ha segítségre van szüksége)

○      súlyemelő öv (nagyobb súlyok esetén ajánlott a nagyobb biztonság érdekében), használatának megtanítása már a felmérés előtti időszakban (ne a felmérésen találkozzon először vele a sportoló, mert ez esetben haszontalan lesz az eszköz)

○      kézilabda vagy crossfit/súlyemelő cipő (semmiképpen sem szivacsos talpú futócipő)

 

Az alábbi két vizsgálat esetén az adott mozgásmintának megfelelő kezdő súlyt és a progresszíven növekvő lépcsőket úgy válasszuk ki, hogy az eszköz becsléséhez minimum 4 szettet, 2-3 ismétléssel szükséges végrehajtani. Úgy, hogy az utolsó szettben az ismétlések átlagsebessége elérje a 0,5 m/s. Az ismétlések és szettek során a vizsgált személynek törekednie kell az adott mozgásminta lehető leggyorsabb, legdinamikusabb végrehajtására.

Félguggolás. A felmérés megkezdése előtt minden esetben alapos, dinamikus bemelegítés kötelező, mely tartalmaz ízületi mobilizációt, dinamikus nyújtásokat, valamint aktivizációs feladatokat is. Ezt követően minden játékosnál meg kell határozni a guggoló magasságot. A guggolás mélységének (félguggolás esetén) azt tekintjük, amikor a térdízület 90 fokos szöget zár be (ez nem azt jelenti, hogy a comb párhuzamos a talajjal, akkor ugyanis biztosan mélyebbre ment a sportoló). A kellő magasságot egy fekvenyomó paddal, illetve, ha szükséges, akkor homokzsákkal vagy egyéb masszív, szilárd tárggyal érjük el. A guggoló magasság után a rúd magasságát is körültekintően kell megválasztani, hogy a sportoló kényelmesen és biztonságosan ki tudja venni a rudat az állványból (ne kelljen lábujjhegyre állnia, de ne is kelljen túlságosan mélyre mennie). Végül pedig a saját guggoló magasságához be kell állítani a safety bar-t mind a két oldalon. Ennek meghatározása a következőképpen zajlik: a játékos kiveszi a rudat az állványból, majd leguggol a neki előírt magasságra. Ebben a pozícióban a safety és a rúd között nagyjából 10 cm helynek szabad lennie (a több és kevesebb is veszélyes lehet). A jó magasság esetén, ha a sportoló a guggolás legmélyebb pontján egyenes háttal elkezd előre dőlni, akkor szinte azonnal fennakad a rúd a safety-n (ez a biztonsági manőver, ha a sportoló nem tud felállni a súllyal).
Abban a pillanatban, hogy az erőnléti edző azt tapasztalja, hogy a végrehajtás nem tökéletes, azonnal véget kell vetni a tesztnek az adott személynél. (Az nem számít, hogy a mozdulatban mi volt a leggyengébb láncszem, amint sérül a technika, a felmérés véget ér az adott személynek.)

Fekvenyomás. A felmérés megkezdése előtt minden esetben alapos, dinamikus bemelegítés kötelező, mely tartalmaz ízületi mobilizációt, dinamikus nyújtásokat, valamint aktivizációs feladatokat is. Ezt követően minden játékosnál meg kell határozni a rúd magasságát az állványban, ahonnan kényelmesen és biztonságosan ki tudja azt venni.
Ezután a félguggoláshoz hasonlóan kezdődik a feladatspecifikus melegítés. A helyes technikai kivitelezés során a játékos addig hajlítja a könyökétt, ameddig a rúd érinti a mellkast, majd innen nyomja ki a rudat. A felmérés ezen szakaszában érdemes nagyjából 2 perces pihenőket tartani egy-egy próbálkozás között. Fekvenyomás esetében kevesebb a technikai hibalehetőség, de itt is mindig figyelni kell a sportolót, és a technika romlása esetén véget kell vetni a felmérésnek.

Kapott értékek.
Abszolút maximális erő: az egyszer megmozgatott súly nagysága (kg)
Relatív maximális erő: az egyszer megmozgatott súly viszonyítva a sportoló testtömegéhez (dimenzió nélküli arányszám)

23. Dinamometriás vizsgálat

Kivitelező: humánkineziológus. A vizsgálat gyakorisága: beérkező korosztály adatfelvételénél, illetve esetspecifikusan. Indikációnak tekinthető a NordBordon végzett erőteszten és felugrás során detektált jelentős aszimmetria és gyengeség, illetve az 1RM-teszt esetén a mozgásmintában megjelenő deficitek (szubjektív). Javasolt eszköz: Humac Norm dinamométer.

 

Agonista-antagonista arány meghatározására és izolált körülmények közötti maximális erő meghatározására.
A hasznos vizsgálati protokoll időtartama miatt a vizsgálatot javasoljuk kizárólag az akadémiára újonnan érkező korosztályok, játékosok esetén, illetve sérülések alkalmával esetspecifikusan elvégezni. A vizsgálat elvégzése javasolt alsó végtag esetén a NordBord/felugrásértékek jelentős elmaradása vagy az oldalak közötti jelentős aszimmetria megjelenésekor.

A javasolt protokoll új korosztály, illetve új játékosok esetén.

Bemelegítés: 5-10 perc kerékpározás moderált ellenállással, 70-80-as pedálfordulattal, az 5-10 perc letelte után 6-8 db guggolás. Illetve a protokollba bemelegítés és familiarizáció jelleggel a maximális teszt előtt progresszív erőkifejtések kerültek integrálásra.
Vizsgálat: 3 sebességen történő vizsgálat, ami a rendszer alapprotokolljai között szerepel. A vizsgálatot javasolt elvégezni a térdízület flexiós-extenziós mozgásain koncentrikus quadriceps és koncentrikus hamstring, illetve koncentrikus quadriceps és excentrikus hamstring erőkifejtések közben. A 3 sebességes protokoll során a mozgásokat 60°/s, 180°/s és 240°/s-os szögsebességgel javasolt végrehajtani. Minden maximális erőkifejtést meg kell előzzön 3 „próba”, ahol igyekszünk megismertetni a vizsgált személyt a következő sebesség által okozott érzéssel. A 3 „próba” során minden esetben arra kérjük a játékost, hogy első alkalommal kb. 25%, második alkalommal 50% és a harmadik alkalommal 75% erőt fejtsen ki. Ezt követően 3 maximális erőkifejtés következik, melyek között 2 perc pihenő javasolt. A vizsgálatot minden esetben a koncentrikus-koncentrikus teszttel indítsuk egészséges sportoló esetén domináns és nem domináns láb sorrendben, sérült sportoló esetén ép és érintett oldal vizsgálatával, majd következzen a koncentrikus-excentrikus erőkifejtés. Az eszköz limitációja miatt szükséges a quadriceps koncentrikus erőkifejtését két alkalommal lemérni.

< vissza