A rendezett védelem elleni támadójáték tapasztalatai – a 2024-es férfi Európa-bajnokság mérkőzései alapján
2025. január 31, péntek 09:58 | Szerző: Hajdu János, Berta Sándor
A CSAPATOK JELLEMZŐ TÁMADÁSI SZERKEZETE
1. Átmenet a védekezésből a támadásba
A labdát még a támadó csapat birtokolta, de a védekező csapat a rendezett védekezés közben már előkészítette a gyors ellentámadás lehetőségét:
– az ellenfél kapura lövése előtti pillanatban az előindulás gyors végrehajtásával
– a védőről kipattanó labdák területbiztosításával
– passzív jelzésnél az ellenfél támadása során helyezkedésekkel, az ellentámadás előkészítésével
2. Gyors ellentámadás közvetlen indítással vagy üres kapura lövéssel
Általános megfigyelésünk, hogy kevesebb az egyéni gyorsindítás, és több a csapatlerohanás. Ennek oka, hogy a csapatok jobban teljesítenek a rendezett támadás elleni védekezésben, kiváló a kapusok hatékonysága, valamint a támadó csapatok nagyon jól rendeződnek vissza.
A labda megszerzése és a kapott gól után a csapatok jelentős része törekedett a gyors ellentámadás végrehajtására, a támadó csapat hibáinak és a visszarendeződés hibáinak kihasználására.
3. Gyors ellentámadás közvetett indítással
Abban az esetben, ha nem sikerült az ellentámadás közvetlen, „villámgyors” befejezése, a támadók a visszarendeződő védelem ellen többátadásos, közvetett lerohanással igyekeztek a támadást gyorsan és eredményesen befejezni. A taktikai megoldások között szerepeltek sávtartásos, helycserés, pozícióváltásos támadásvezetések. Voltak csapatok, amelyek csere nélkül hajtották végre a lerohanásokat, és voltak, melyek a közvetett ellentámadásba való átmenetet 1-2 fő cserélésével oldották meg. Gyakran és eredményesen használták ki az ellenfél támadást befejező játékosának visszarendeződés közbeni lemaradását.
4. Kiszélesített lerohanás
Amennyiben az ellenfél visszaért a saját térfelére, de még nem állt fel rendezetten védekezni, akkor a támadó csapatok kiszélesített ellentámadással tovább folytatták a gyors támadást, és keresték a támadás eredményes befejezési lehetőségeit. Ebben a fázisban csapatonként jól megkülönböztetett taktikai megoldásokat alkalmaztak (pozíciótartás, helycsere, pozícióváltás...)
5. Rendezett védekezés elleni támadás
Amennyiben a védők megakadályozták a gyors ellentámadás eredményes befejezését, vagy elfoglalták a rendezett védelemben a pozíciójukat, az ellenfél is rendezte sorait a felállt védekezés elleni támadáshoz.
5/1. A rendezett támadás előkészítő fázisában lebonyolították a védő-támadó cseréket, mindenki elfoglalta az aktuális támadásban a pozícióját, majd az irányító jelezte, hogy a támadás melyik akcióval folytatódik. Ezt követően helyezkedésekkel, a helycserék különböző változataival a megfelelő támadási szerkezetet alakították ki a támadók a dinamikus befejezéshez.
5/2. A rendezett védelem elleni támadás befejező, dinamikus szakaszában a csapatok törekedtek a támadó akció eredményes befejezésére („A” verzió). Sikertelen akció esetén tovább folytatták a támadást, összekötötték egy új akcióval („B” verzió), és keresték a támadás eredményes befejezését. Ha nem sikerült az akció, gyakran improvizációval, 1:1, 2:2 elleni és csapatrész-támadással fejezték be a rendezett védelem elleni támadást. Az egyes fázisokban az átadási számok csapatonként, mérkőzésenként és az eredmény alakulásától függően különböző értékeket mutattak.
6. Átmenet a támadásból védekezésbe
Ebben a fázisban néhány játékos már megkezdte az elő-visszarendeződést a rendezett támadás befejezését megelőző pillanatban, azaz a támadásból a védekezésbe való átmenet során a védekező feladatainak végrehajtását (visszafutás, támadó-védő csere...).
7. Visszarendeződés
A támadás sikeres vagy sikertelen befejezésekor a visszarendeződés közben valamennyi játékos maximális gyorsasággal igyekezett végrehajtani a számára meghatározott feladatokat (gyors visszafutás, védőterület elfoglalása, az ellenfél kapusának vagy játékosainak letámadása, támadó-védő csere, labdaszerzés, szabálytalansággal a támadás megállítása).
SZÁMOKBAN
– Az Eb-n 24 csapat vett részt és 65 mérkőzést játszottak. A Franciaország–Észak-Macedónia nyitómérkőzést közel 54 000 néző tekintette meg élőben.
– A mérkőzésekre 1 millió jegyet adtak el.
– A legjobb négy csapat közé Dánia, Franciaország, Svédország és Németország jutott be. (Meglepetésre Spanyolország nem jutott a középdöntőbe.) Az Eb-t tíz év után Franciaország nyerte, mindössze 1 pontot veszítve.
– A tornán 3778 gól született, a győztes franciák ebből 306-ot lőttek 475 lövésből (64,4%).
– A leggyorsabb sprintet Dylan Nahi és Emil Jakobsen futotta 31,6 km/órával. A leggyorsabb lövése Bogdan Radivojevicsnek volt, 129,5 km/óra. A legnagyobb futótávot Niclas Vest Kirkelokke tette meg, 9 mérkőzésen 35,5 km-t.
– A kapusok „versenyét” Emil Nielsen nyerte 9 mérkőzésen 196 lövésből 78 védéssel (39,8%).
– Magyarország az Eb történetében az eddigi legjobb eredményt érte el.
– Ezen a versenyen kevesebb 23-30 év közötti játékos és több fiatal, 21 év alatti játékos szerepelt a mérkőzéseken, mint a 2022-es versenyen.
– Az Eb legjobb góllövője Mathias Gidsel (8 mérkőzés, 66 lövés, 54 gól) és Martim Costa (7 mérkőzés, 81 lövés, 54 gól) volt.
– A tíz legjobb góllövő között 5 balátlövő, 3 jobbátlövő, 1 beálló és 1 szélső kapott helyet.
– Az Eb-n 448 játékos szerepelt, ebből 237-en (52,9%) játszanak külföldön és csak 211-en saját hazájuk bajnokságában.
– A dán játékosok átlag válogatottsági száma 111,2 a norvégoké 95,3.
– A csapatok 45,8%-ánál külföldi edző vezette a válogatottat (45,8).
VIDEÓK A GYORS ELLENTÁMADÁSOKRÓL
Kapus gyors indításából ellentámadás és az üres kapuval támadó csapat elleni kapura lövés
Gyors ellentámadás 1-2 átadással, mezőnyjátékos gólátadása
Gyors középkezdésből gyors gól
Gyors középkezdés után gól 3-4 átadásból
Csapatlerohanás 3-4 átadásból
Gyors középkezdésből és védett lövés utáni lerohanásból a franciák eredményesen alkalmazták a balkezes játékos becserélését balátlövő pozícióba
A rendezett védelem elleni támadás főbb jellemzői
1. Kiemelkedő játékosegyéniségek színes egyéni technikákat mutattak be ezen az Eb-n. Meghatározó volt játékukban az 1:1 elleni eredményes cselezés a támadások befejezésében és az előnyszerzésekben egyaránt.
1/1. Változatos cselezési technikákat láttunk a belső játékosoktól. A cselezéseket a dobó kéz és annak ellentétes oldalára is eredményesen fejezték be.
1/2. Gyors és pontos passzok alkalmazása.
1/3. Gyakori támadástechnikai -taktikai megoldás volt a kis termetű, gyors, jól cselező irányítók 1:1 elleni, változatos cselezési technikáinak alkalmazása a nagy termetű belső védők ellen a helyzeti előnyök megszerzéséért és a hatékony befejezés érdekében.
1/4. Jelentős számban követtek el lépéshibát a cselezések közben.
2. Megnőtt a büntetlenül elkövetett szabálytalan elzárások alkalmazása, elsősorban a helycserék végrehajtása és a beállók tevékenysége során („Buldózer technika”).
3. Rendezett védelem elleni támadások során a csapatok vegyítették a támadási formákat. A különböző hosszúságú támadások alatt a helycserés támadásokat és a pozíciótartásos, „húzásos” támadásokat összekötötték, egymásba kapcsolták. Leggyakrabban a vegyes támadási formációt alkalmazták. A támadások befejező fázisában gyakran keresték a 2:2, 3:3 elleni támadásbefejezéseket.
4. A rendezett védelem elleni támadásban a legtöbb csapat hasonló taktikai megoldásokat mutatott, mint a 2022-es Eb-n. Szinte minden válogatott támadási repertoárjában alkalmazta, más-más variációkban az előkészítő és befejező fázisokban, a rövid és hosszú lefolyású akciókkal az alábbi játékmegoldásokat.
4/1. Az irányító és a lövő labda nélküli, üres helycseréjéből indított támadások
4/2. Az irányító és a beálló labdás helycseréjéből megkezdett támadások
4/3. Az irányító és az átlövők labdás helycseréjéből megkezdett helycserés támadások
4/4. Irányító és a két átlövő „hármas nyolcas” labdás helycseréjével végrehajtott támadások
4/5. A szélsők labdás és labda nélküli befutásából, átfutásából és be-ki futásából megkezdett támadások
5. A csapatokra jellemző volt az időre cserélés és a rotálás meghatározott feladatok végrehajtására.
6. Gyakori volt az átlövőktől és az irányitóktól a távolabbi szélsők helyzetbe hozása hosszú, lőtt átadásokkal.
7. 6:5 elleni létszámelőnyben a csapatok egy és két beálló játékossal is támadtak.
8. Érdekes és eredményes megoldásnak bizonyult a szlovének beálló nélküli létszámelőnyös támadása.
9. Létszámelőnyben a támadás taktikájában megjelent a 7:5 elleni játék.
10. Dánia és Feröer-szigetek is eredményesen játszotta a 7:6 elleni támadásokathttps://youtu.be/_xBYAtAkKW8
11. Passzív jelzésnél megnőtt a szerepe a távoli lövőzónából végrehajtott átlövéseknek.
12. Passzív jelzésénél a belső posztokon játszó támadók ellen elkövetett szabálytalanságok után a kapuelőtér előtti szabaddobások végrehajtásakor elzárásokra épülő támadási befejezéseket alkalmaztak.
13. Az EHF szakmai megítélése szerint a „modern játékos” megtestesítője a német Köster, aki a játék minden elemében rendkívül képzett és eredményes volt.
A TÁMADÁS ÁLTALÁNOS ÉRTÉKEI
Az Eb-n 6099 lövésből 3778 gól született (62%).
A táblázat az összes csapat és külön az 1. és 2. helyezett Franciaország (FRA) és Dánia (DEN) lövésstatisztikáját tartalmazza. Dánia a leghatékonyabb lövőteljesítménnyel, 66,4%-kal rendelkezett.
Tények és számok az EHF „Men’s EHF EURO 2024 qualitative analysis” című cikkéből szemlézve
