A nemzetközi sportéletben azt láthatjuk, hogy sokan sokféle egyéni fejlesztési tervet készítenek, illetve használnak. Ezek részletes tartalmára és formájára vonatkozóan azonban nincsenek kőbe vésett szabályok, előírások. A terv elkészítésének lépései, illetve ezek lebontása nagymértékben függ attól, hogy milyen mélységig készítjük el az adott dokumentumot. A használhatóság szempontjából azonban célszerű valamilyen rendszert kialakítani és követni. A mögöttünk álló évek során a Nemzeti Kézilabda Akadémián mi is kialakítottuk azt a struktúrát, melyben a sportolókkal foglalkozó szakemberek által készített és követett koncepciók egységgé állnak össze. Ebben a rendszerben a kollégiumi, pre- és rehabilitációs, erőnléti és kézilabda-specifikus tervek összekapcsolásával áll össze a komplex folyamat.

Mivel a kézilabdázás csapatsportág, joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért kell egyáltalán az egyén szintjén foglalkozni a tervezéssel. Azt azonban tudnunk kell, hogy bár csapatsportágról beszélünk, a mi feladatunk elsősorban az egyének fejlesztése. Annak biztosítása, hogy sportolóink a képzésük során egyénileg a lehető legmagasabb technikai, taktikai és fizikális szintre jussanak el. A NEKA-n szerzett képességek és tudás a felnőtt kézilabdázás világába lépve is nyújtson megfelelő alapot a további fejlődésükhöz, fejlesztésükhöz. Természetesen a versenyeztetéssel és ennek szintjének folyamatos emelésével fejlődik majd a csapattaktikával kapcsolatos tudásuk, a csapatjátékban betöltött szerepük is, de nem ez az elsődleges prioritásunk.

A fejlődés fontos eszköze

Az egyéni fejlesztési terv fontos szerepet játszik a játékosok fejlődésében. Edzőként ezek megvalósításán keresztül segíthetünk a gyerekeknek felismerni saját erősségeiket és gyengeségeiket, azonosítani azokat a dolgokat, amelyben fejlődniük kell, és megértetni, hogyan tehetik ezt meg. Ösztönözhetjük őket, hogy vállalják saját útjukat a játékban, és ami a legfontosabb, elősegíthetjük, hogy játékosként és emberként egyaránt fejlődjenek. Az EFT nem egyszerűen dokumentum, hanem egy olyan tervezési folyamat is, ami a játékos meglévő képességein és lehetőségein alapul, és amely tartalmazza a kiindulási helyzetképet, a végpontot és a megvalósítás tervét. Amennyiben lehetséges konkrét, mérhető, de mindenképpen olyan elérhető célokra bontja le a távlati fejlesztési irányokat, amelyek sikerélményhez, és így motivációhoz juttatják mind a fejlesztett személyt, mind a szakembereket. A tervben tehát reálisan megfogalmazott fejlesztési célokat kell rögzíteni.

Emlékeztetnünk kell magunkat arra is, hogy a játékosfejlesztés célja nem csak a következő nagy játékos megtalálása. Ez a folyamat a megfelelő kézilabda-kultúra megteremtéséről is szól, amely mindenkiben felerősíti a játék iránti szenvedélyt, és fejleszti magát a játékot is. Lényegében arról van szó, hogy a fiatal játékosnak adjunk esélyt a személyes fejlődésre és kiteljesedésre. Játékosközpontú megközelítést kell alkalmaznunk, minden sportolót edzői környezetünk középpontjába kell helyezünk, és biztosítani, hogy valamennyi fejlődési követelménye teljesüljön. Ennek a folyamatnak szerves részét képezik az egyéni fejlesztési tervek, amelyek keretet adnak ahhoz, hogy megértsük játékosaink igényeit, figyelemmel kísérjük fejlődésüket, és együttműködjünk velük céljaik elérése érdekében.

Megismerés és célpontok

A terv elkészítésének első lépése a játékos megértése. Létfontosságú, hogy megismerjük a fiatalokat, személyiségüket, a kézilabdázáson kívüli életüket és egy sor egyéb társadalmi-kulturális korlátot. Ilyenek lehetnek alapvetően azok a környezeti tényezők, amelyek egy adott időszakban befolyásolhatják a sportolókat. (Pl.: A relatív életkor befolyásoló szerepe, aktuális egészségügyi állapot, otthoni életük minősége, iskolai előmenetelük.) Nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy nincs lineáris fejlődési út, és mindig figyeljünk arra, hogy a játékosok hol tartanak ezen útjuk során, hiszen, bár hasonlónak tűnnek, de teljesen más munkát igényelnek. Edzőként meg kell próbálnunk megismerni a lehető legtöbb ilyen tényezőt. Ez javítani fogja játékosaink megértését, és lehetővé teszi számunkra, hogy a legmegfelelőbb módon személyre szabjuk edzésüket. Miután elkészítettük az egyéni fejlesztési terveket, folyamatosan nyomon kell követnünk játékosaink fejlődését, készen kell állnunk arra, hogy támogassuk őket, ha nehézségekkel küzdenek, vagy ha szükséges, módosítsuk a céljaikat.

Miután megismertük játékosainkat, a következő lépés a megfelelő célpontok meghatározása. Akárhogyan is azonosítjuk a lehetséges célpontokat, vigyáznunk kell, nehogy túlbonyolítsuk őket. A „kevesebb több” megközelítés messzire vezet. Segítenünk kell a megküzdést azokkal a nehézségekkel, amelyek akadályozhatják őket abban, hogy elérjék céljaikat. A gyengeségekkel való megküzdés támogatásával fokozhatjuk elkötelezettségüket és élvezetüket. Lehetőséget kell adni a gyerekeknek arra is, hogy ne csak a hiányosságaikon, hanem az erősségeiken is dolgozzanak. Ha arra bátorítjuk őket, hogy erősségeiket „szupererősségekké” alakítsák, a fejlődést úgy irányíthatjuk, hogy a gyengeségeik ne váljanak fókuszponttá, erősítve az önbizalmukat, miközben segítjük őket abban, hogy jobbak legyenek. Azáltal, hogy a játékosoknak az erősségeikhez kapcsolódó célokat tűzünk ki, segíthetünk nekik abban, hogy bízzanak általános képességeikben. Miközben pedig az erősségeken dolgoznak, még mindig tudjuk fejleszteni a gyenge pontokat a háttérben anélkül, hogy ezek fókuszponttá válnának.

Ehhez elengedhetetlen, hogy a sportolókkal (és még inkább a szüleikkel!) konzultálva definiáljuk az elvárt sikert oly módon, hogy a fejlődést előnyben részesítjük az eredményekkel vagy a bajnoki tabellákkal szemben. Ezzel megteremthetjük az edzés és a versenyzés egyensúlyát, és kialakíthatunk egy olyan közös jövőképet, amely elsősorban a tanulási folyamatot segíti.

Edzőként gyakran a játékosfejlesztés és az edzéstervezés technikai, taktikai és fizikai aspektusaira összpontosítunk. De ügyelnünk kell arra, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a gyermekek fejlődésének pszichológiai és szociális összetevőit, mivel ezek az elemek mindegyike kölcsönhatásban van. A gyerekek pszichológiai és szociális kontextusban való fejlesztése hosszú távon óriási előnyökkel járhat, és beépül a játékukba is. Például ha megtanítjuk őket arra, hogy akkor sincs baj, ha hibáznak, ez arra ösztönzi őket, hogy folytassák a gyakorlást, amikor nehézségekkel néznek szembe, és ez fejlődéshez vezet. Amikor gyermekekkel dolgozunk, mindig emlékezzünk arra, hogy figyeljünk az érzéseikre, és kerüljük a társaikkal való összehasonlításokat. Ha ehelyett megmutatjuk, hol voltak a múltban, hol vannak most, és hová szeretnének eljutni, akkor úgy segíthetjük a fejlődésüket, hogy közben támaszkodunk a már elért fejlesztésekre.

Értékelés és visszacsatolás

Az egyéni fejlesztési tervek alkalmazásának utolsó szakasza az értékelés és a folyamatos visszacsatolás. Elengedhetetlen a tervek szükség szerinti módosítása és a rendszeres, de legalább évenkénti felülvizsgálata. Munkánk során folyamatosan figyelemmel kell kísérnünk a játékosok fejlődését, és készen kell állnunk arra, hogy támogatást nyújtsunk, szükség esetén pedig módosítsuk a célokat. Fontos megjegyezni, hogy az értékelés nem osztályozásról vagy pontozásról szól, hanem annak biztosításáról, hogy a kitűzött célok megfelelőek legyenek az egyén számára. Így olyan egyéni fejlesztési terveket készíthetünk, amelyek érdeklik játékosainkat, és szenvedélyessé teszik őket saját fejlődési útjuk iránt.

A Nemzeti Kézilabda Akadémia saját képzési struktúrájában külön fejlesztési terv készül a játékosok sportszakmai, illetve tanulmányi előmenetelének támogatásával kapcsolatban. A program alapja az akadémia képzési terve, és célja a sportolók teljes körű fejlesztése. A kézilabdával kapcsolatos tervekben külön-külön részt kap a sportági (külön a kapusok és mezőnyjátékosok) és az erőnléti fejlesztés is.

A mezőnyjátékosoknál a technikai és taktikai fejlesztést több szempont szerint építjük fel, amely négy sarokponton nyugszik. Az egyes részterületeken a következő szempontok értékelése képezi a folyamat alapját:

·      Védekező technika és annak taktikai vonatkozásai

A védekező alapállás, mozgás, kilépés, visszazárás technikai minősége és az ütközések, testtel való játék, agresszivitás szintje. A sáncolási, kitakarási tevékenység, elővételező tevékenység, labdaszerzés színvonala.

·      Védekező taktika

A páros, csapatrész, valamint a csapat védőtevékenység feladatainak, taktikai elemeinek ismereti és végrehajtási szintje. A visszarendeződés taktikai elemeinek, illetve a kapussal való együttműködésnek minősége.

·      Támadástechnika és annak taktikai vonatkozásai

A labdakezelés, labdavezetés, átadások, cselezések, elzárások, leválások minősége és ezek taktikai elemekhez kapcsolódó alkalmazásának minősége. A különböző kapura lövések és az ezekből történő talajra érkezések, talajfogási technikák szintje.

·      Támadástaktika

Páros, csapatrész, illetve csapat támadótevékenység taktikai elemeinek ismerete és ezek alkalmazásának minősége. A gyors indításban, lerohanásban, rendezetlen védelem elleni támadásban való részvétel minősége.

A kapusoknál a fejlesztési terv fő területei a következők:

Alaphelyzet és alapmozgás

Az átlövések, szélről érkező lövések, tiszta gólhelyzetben történő lövések, valamint a büntetődobások védése. Fontos területként kezeljük a kapusok együttműködését a védelemmel. Ezenkívül foglalkozunk különleges helyzetekkel (mint például a kapus „labdamentései” vagy a kapus támadó tevékenysége), illetve olyan területekkel is, amelyek csak az utóbbi időben nyertek prioritást (kapus mezőnyjátékosra cserélése).

Minden egyes résznél a játékosok aktuális egyéni tudásszintjéhez igazodva határozzuk meg azokat a célokat, amelyeket az adott időszakban el szeretnénk érni. A 14-16 éves korosztálynál (amikor nem feltétlenül biztos, hogy melyik lesz a játékos végleges posztja) ezeket a terveket szükség esetén akár több támadó posztra is elkészítjük. Törekszünk arra is, hogy minden játékosunk az általános védekezési alapelvek megismerésén túl legalább két védőpozícióban is bevethető legyen. A program előrehaladását folyamatos tesztelésekkel, monitorozással vizsgáljuk, és a feedback után szükség esetén módosítjuk.

Az egyéni fejlesztési terveink megvalósításával elért teljesítményszintet és potenciált a különböző felmérések eredményén túlmenően a felnőtt- és korosztályos válogatottakba bekerült, valamint a felnőtt első osztályú bajnokságban bemutatkozott játékosaink száma bizonyítja.

Irodalom

Ajay Smith: How to create an individual development plan for soccer players (https://playerdevelopmentproject.com/qa-individual-learning-plans/ 2022.11.13)

Alexa Passingham: The „ME” in team (https://believeperform.com/the-me-in-team/ 2022.11.13.)