Az utánpótlás korosztály teljes spektrumát felölelő edzői gyakorlatról beszélt Hajdu János, ifj. Kiss Szilárd, Bohus Beáta és Sótonyi László, elsősorban kézilaba-specifikus szempontból, éppen ezért volt érdekes megismerni a Fehérvár Hockey Akadémia, a FEHA19 vezetőedzőjének, Anatoli Bogdanovnak, az ukrán születésű, de finnországi karriert maga mögött tudható szakembernek a véleményét. A 37 éves jégkorongedző mindenekelőtt azt emelte ki, hogy szerinte a fiataloknál kulcskérdés a hajlandóság és képesség a tanulásra, illetve az, hogy az egyén miként képes csapatban teljesíteni. A NEKA edzői közül Hajdu János a kiválasztásról és annak nehézségeiről beszélt, illetve megemlítette, hogy a tehetséges játékos értékeit, képességeit a fejlődéssel párhuzamosan rendszeresen újra kell értékelni. Ifj. Kiss Szilárd a szubjektivitás és az adatokon alapuló objektivitás harcát említette, amely során szerinte hiba lenne mellőzni „az edző szeme” faktort, míg Bohus Beáta az elengedhetetlen szorgalom megléte mellett a belső igényből fakadó egyéni képzés jelentőségét emelte ki. Sótonyi László aláhúzta, hogy a fizikaiak mellett a mentális képességekkel is szükséges foglalkozni, az edzőnek tudnia kell, hogy a játékos krízishelyzetben miként reagál, és tud-e partner lenni a taktikai gondolkodásban.

A dr. Rácz Levente vezette kerekasztal-beszélgetésen humánkineziológusok és erőnléti edzők osztották meg a gondolataikat a hallgatósággal. Langmár Gergely például kiemelte, hogy a teljesítménykutatás mellett immár nagyon fontos szerep kell jusson a regenerálódás kutatásának. Ehhez kapcsolódóan Szücs Martin megemlítette, hogy az erőnléti edzést és a szakági edzést összhangba kell hozni, mert azt nem szabad szem elől téveszteni, hogy mindig a kézilabda lesz a prioritás. Viszont a szakemberek immár dönthetnek arról, hogy az adott edzésterheléshez milyen regenerációs tevékenységet rendelnek hozzá.

A zárónap legnagyobb érdeklődéssel várt tanácskozása a szakemberképzés innovatív jövőjét tárgyalta. A megbeszélést a lábadozó Mocsai Lajos helyett munkatársa, dr. Dávid Roland, a Testnevelési és Sporttudományi Egyetem Technológia- és Tudástranszfer Központ igazgatója vezette, és prezentálta közös előadásukat is, többször hivatkozva a társalkotóra. Nagyon érdekes és tanulságos volt a XX. és XXI. századi paradigmák összevetése; látni azt, hogy egyes kérdéskörök megközelítése mennyit változott, már a kiindulási alapot tekintve is. A sikerkutatást felváltotta például a boldogságkutatás, a betegségkutatást az egészség kutatása, a cél kutatását az út kutatása. A Mérő Lászlótól vett jelzők szerint az „átlagisztánt” felváltotta az „extrémisztán”, annak az elfogadása, hogy nem tudjuk megjósolni a jövőt, viszont mindig tudunk alkalmazkodni hozzá. A sikeres csoport értelmezése is változik, hiszen a közösséggel való együttműködés képessége elengedhetetlen. Ma már világcégek olyan pszichológusokat keresnek, akiknek van programozói végzettségük is, hogy a mesterséges intelligencia fejlesztésével támogatást kapjuk akár a mindennapi életünkben vagy a munkavégzésünk során is.

A terveik között szerepel a Science Parkban a 6D labor létrehozása, amely lefedné sok egyéb mellett a következőket: 1. mozgáselemzés, 2. mesterséges intelligenciára épülő képességfejlesztő eszközök, 3. sportanalitikai rendszerek, 4. pszichometriai rendszerek, 5. invazív és noninvazív mérési lehetőségek, 6. taktikai és stratégiai szimulációs eszközök.

Dr. Görgényi István, olimpiai ezüstérmes, világbajnok vízilabdázó, aki az ausztrál női válogatott edzőjeként olimpiát nyert csapatával Sydneyben, ismertette az úgynevezett „Hunting territory” elméletét, a tér jelentőségét a csoportok működésében. Az együttműködési térkép, azaz a játékosok kapcsolat-hálózatának felismerése az edző számára lehetőséget teremt a jobb eredményességre, illetve annak a felismertetése, hogy ha valamit jól csinálunk együtt, abból lesz igazán jó teljesítmény, és kialakul a bizalom.

Németh Roland labdarúgó edző, a NORTComplex koncepció képviselője az egyéni és kiscsoportos képességfejlesztés lehetőségeiről beszélt, kiindulási alapul véve azt, hogy az agyunk, a központi idegrendszer milyen befolyással van a teljesítményre. A tanulás minőségének az összetevői (agy – információ – önbizalom – motiváció – képességek rendszere) egymásra épülnek és hatnak is egymásra. Véleménye szerint mindez beágyazható a modernkori nevelésbe.

A hallgatóságot is meglepte, de kétségkívül maradéktalanul lekötötte dr. Farkas István rendőr dandártábornok, a Nemzetközi Oktatási Központ igazgatójának előadása. A 110 ország fegyveres erőitől érkező hallgatóknál a legextrémebb helyzetekben való teljesítőképes tudás határait vizsgálják. Ahogy elmondta, egyetlen élethelyzetnek sincs eleve elrendelt értelmezése, és fel lehet készülni az adott helyzetekre, hogy az ne okozzon az illetőnek stresszt. A reflexből jövő válaszok fölé helyezkedhetnek a genetikai, érzelmi válaszok, az adott szituációk civil vagy profi kontextusba kerülnek, az érkező jelek értelmezése is a fókuszáltságon múlik. Mindezt a sportra ugyanúgy értelmezni lehet, és akár az is elérhető, hogy a stresszhelyzetet, mint hátráltató faktort egyszerűen kiiktassák.

Az extrém példák és videók felrázó erővel bírtak, így a programokkal zsúfolt, fárasztó két nap után is felvillanyozva zárták a résztvevők a Sportinnót.

Mocsai Tamás házigazdaként megköszönte az érdeklődést, a vendégek által megosztott tudást, és azzal búcsúzott: folytatás jövőre!