Labdával bemutatott cselezések technikai végrehajtásának lehetőségei – különös tekintettel Stine Oftedal mérkőzésen alkalmazott cseleire
2024. augusztus 26, hétfő 09:09 | Szerző: Hajdu János, Berta Sándor (videóelemző)
Az alábbiakban a cselezés sportszakmai elemzéséről adunk rövid összefoglalót, majd a nemzetközi mezőny egyik legszínesebben, legeredményesebben cselező és társainak előnyt szerző női játékosa, Stine Bredal Oftedal cselrepertoárjából mutatunk be néhány egyénspecifikus cselezési technikát, amelyet videólinkeken keresztül nézhetnek meg.
Meggyőződésünk és tapasztalatunk, hogy a „nagyok” cseleinek technikai végrehajtását az utánpótláskorú játékosok képesek utánozni, elsajátítani és a legügyesebbek a mérkőzéseken alkalmazni. Ezek jelentős része a képzésbe is beépíthető, egyénre szabható. Ennek bizonyítására Oftedal néhány cselezési technikáját, illetve 14–16 éves játékosok elsődleges próbálkozásait videóra rögzítettük, és a végrehajtás szaknyelvi leírásával együtt szemléltetjük olvasóinknak.
Természetesen a dinamikai jellemzők csak a gyerekek folyamatos „érésével”, képzésével, gyakorlásával tökéletesednek. Reménykedünk abban, hogy az edző kollégák és a játékosok kedvet kapnak az egy-egy elleni játék gyakorlása során a legjobbak által alkalmazott cselek szabályoknak megfelelő oktatására/elsajátítására, a cselek „egyénre szabására” (alkat, koordinációs képességek, kondicionális képességek, posztkövetelmények figyelembe vétele stb.), talán még az új cselek, cselkapcsolatok megalkotására is.
A cselezés definíciója, felosztása, a rá vonatkozó játékszabályok
A cselezés célja az ellenfél megtévesztése, becsapása, hibázásra kényszerítése. Megfelelő időben és helyzetben alkalmazva az egyik leglényegesebb, nélkülözhetetlen technikai eleme a játéknak. A cselek végrehajthatók helyezkedéssel, mozgásirány- és mozgásritmus-változtatással, a végtagok aktív használatával, mozgásváltoztatással, non verbális és verbális információkkal. A taktikai feladatokszempontjából a védőjátékos, a kapus és a támadójátékos (labda nélküli és labdával végrehajtott) cselezésére csoportosíthatjuk. Írásunkban most az utóbbiét elemezzük. A csel végrehajtása során a játékos igyekszik a gondolati, dinamikai, fizikai, pozíciós és információs előnyt ellenfelével szemben érvényre juttatni.
A támadó cselezésének játék közben három formáját tapasztaljuk. Az egyik,amitaz ellenfél félrevezetése céljából kezdeményez, samivel hibázásra kényszeríti a védőjét. A cselezésnek ez a formája két részből áll: az elsőben a cselező megtéveszti ellenfelét, a második részben történik a valódi cél végrehajtása.
A cselezés másik formája esetén a játékos támadás közben a védő mozgásához alkalmazkodik,és arra reagálva változtatja meg eredeti szándékát. Ezt a folyamatot külső szemlélőként szintén cselezésnek érzékeljük.
A harmadik esetben a kezdeményező, végrehajtó játékos cselezés közben/után az ellenfél (ellenfelek) reakciójához alkalmazkodva módosítja annak folytatását vagy befejezését (lövés, átadás, csel).
A CSELEZÉS LEHETŐSÉGEIT MEGHATÁROZÓ JÁTÉKSZABÁLYOK
A támadócselek végrehajtásának technikáját meghatározzák a játékszabályok, a labda birtokbavételének körülményei, a lépésszám és a labdaleütés lehetőségei.
Tapasztalataink szerint a legmagasabb szinten is gyakorta előfordul, hogy a játékosok cselezés közben lépéshibát követnek el. Ennek egyik oka az, hogy a jelenlegi szabályok értelmében a labda kézben tartása, leütése és vezetése is labdabirtoklásnak számít. Az alábbi szabályokat nemcsak a játékosoknak és az edzőknek, de – a nemzetközi mérkőzések elemzése alapján – a játékvezetőknek is újra kell értelmezniük, értékelniük. Tény, hogy a cselezés sebessége, összetettsége, fault-közeli helyzete miatt a lépéshibák felismerése rendkívül nehéz feladat.
Túl sokszor hagyják figyelmen kívül vagy értelmezik nagyvonalúan az alábbi szabályokat.
„A játékosnak a kezében tartott labdával legfeljebb 3 lépést szabad megtenni.
Egy lépésnek tekintjük:
- ha mindkét lábával a talajon álló játékos az egyik lábát felemeli és ismét visszahelyezi, vagy az egyik lábát egyik helyzetből egy másikba mozgatja
-
ha a játékos a talajt egyik lábával érinti és a labdát elfogja, s ezután a másik lábával megérinti a talajt
-
ha a játékos ugrás után egyik lábával érinti a talajt, és utána ugyanazzal a lábával ugrik, vagy a talajt a másik lábával megérinti
- ha a játékos ugrás után mindkét lábával egyidejűleg érinti a talajt, és utána az egyik lábát felemeli, ismét visszahelyezi, vagy az egyik lábát egyik helyzetből egy másikba mozgatja.
Magyarázat: ha az egyik lábat egyik helyzetből egy másikba mozgatják, a másikat pedig utánahúzzák, az összesen egy lépésnek tekintendő.
IHF-irányelvek és -értelmezések:a szabályok szerint nem minősül lépésnek a láb első talajérintése, miután a labdát ugrás közben (a levegőben) elfogta a játékos. Labdavezetés során a labda ugrás közben (a levegőben) történő elfogása nem tartozik e szabály „ugrás alatti labdaátvétel” témakörébe. Labdavezetés utáni lábletétel kivétel nélkül az első lépésnek számít.
Szabad a labdát futás vagy állás közben:
- egyszer a talajra dobni és egy vagy két kézzel ismét elfogni
- ismételten egy kézzel a talajra ütni (egykezes labdavezetés) és azután egy vagy két kézzel ismét elfogni, illetve felvenni
- ismételten egy kézzel gurítani és azután egy vagy két kézzel újra elfogni.
Mihelyt azonban a labdát egy vagy két kézzel ismét elfogják, legfeljebb 3 lépés, illetve 3 mp után tovább kell adni.A labda vezetése (talajra dobása vagy ütögetése) akkor kezdődik, ha a játékos valamely testrészével megérinti a labdát és a talajra irányítja.
Ha a labda egy másik játékost vagy a kaput érintette, lehet újból vezetni és ismét elfogni.”
(Idézet: A kézilabdázás játékszabályai – IHF-, EHF- és MKSZ JAB-állásfoglalásokkal kiegészítve, cdn.mksz.hu)
A fenti szabálypontok értelmében nem minősül lépésnek a láb első talajérintése, miután a labdát ugrás közben (a levegőben) elfogta a játékos. Labdavezetés során a labda ugrás közben (a levegőben) való birtokbavétele nem tartozik e szabály témakörébe. Labdavezetés közbeni lábletétel kivétel nélkül az első lépésnek számít.
Miután a társtól kapott, levegőben átvett labdával (első birtokbavétel) talajra érkezés a „nulladik” lépésnek számít, ezért ezt követően a játékos maximum három lépést tehet labdával a kezében, de a szabály lehetővé teszi, hogy a három lépésen belül labdaleütést vagy -vezetést végezzen, és a labda kézbevételével (második birtokbavétel) további lépéseket tegyen. Ezzel a technikai alkalmazással a támadó cselezés közben nagymértékben növelheti a védőkkel szembeni térnyerését, akár 10–12 métert is megtehet szabályosan.
Abban az esetben, ha a játékos álló helyzetben vagy járás/futás közben a talajt érintve veszi át a labdát,azezt követő talajra érkezés első lépésnek számít, s már csak két lépése marad a csel végrehajtására.
Amennyiben labdavezetésből vagy-leütésből kezdeményezi a játékos a cselezést, a kézbevétele utáni talajra érkezés már az első lépésnek számít. Ebben az esetben is a csel szabályos végrehajtására csak két lépése marad a támadónak. Ennek ismerete a védekező játékosnak muníciót jelent a cselezést kezdeményező támadó elleni eredményes közbeavatkozáshoz. Helyezkedésével, mozgásával kényszerítheti a támadót a labda leütésére, ezzel korlátozhatja az egy-egy elleni támadás eredményességét.
Stine Oftedal labdával végrehajtott cselezéseinek elemzése
Oftedal cselezési akciói során az alábbi célokat valósítja meg:
- egyéni akció során átlövésből kapura lövés
- egyéni akció során áttörésből kapura lövés
- egyéni akció során 7 méteres kiharcolása
- egyéni akció során kiállítás kiharcolása
- védekező (taktikai) fault kiprovokálása
- páros akciók során a társ gólhelyzetbe hozása
- csapattaktikai előnyszerzés a védőkkel szemben.
Oftedal labdával végrehajtott változatos cselezései közül az alábbi technikákat elemezzük:
- induló csel dobó kéz felé
- irányváltoztatások dobó kéz felé labdaleütéssel
- irányváltoztatások dobó kéz felé labdaleütés nélkül
- átemelős csel leütés nélkül
- átemelős csel leütéssel
- lefordulás, leforgás
- dupla irányváltoztatás
- cselkapcsolat egy a kettő ellen.
A cselek végrehajtását az alábbi labdabirtoklási technikákkal kezdte meg:
- állóhelyben átvett labdával
- labdaleütésből
- labdavezetésből
- labda átvételével talajon, mozgás közben
- labda átvételével a levegőben.
A cselezés közben a labdaleütést vagy labdavezetést – a védők és a kapu távolságát figyelembe véve – változatos formában oldotta meg:
- labdaleütés nélkül cselezéssel (állóhelyben vagy átvett labdával)
- labdaleütésből vagy -vezetésből végrehajtott cselezéssel
- cselezés után labdaleütéssel vagy -vezetéssel folytatott akcióval.
A cseleket változatos formában, a dobó kézzel azonos és ellentétes oldalú befejezéssel,egy lábróléspáros lábról elrugaszkodással oldotta meg.
Az 1:1 ellenijáték során az első lépést keresztbe lépéssel a védő előtt, kilépéssel a védő előtt vagyutánlépéssel vitte véghez.
Az 1:1 elleni játéknak – így a cselezésnek is – állandó velejárója a játékosok testi kontaktusba kerülése, vagyis ütközése, amelynek kiemelt jelentőséget kell kapnia a képzés során is.Oftedaltámadóakciói során cseleit számos esetben a védővel való ütközés közben hajtotta végre, gyakran távol tartva magától (és a labdától) a védekezőt, ezzel is biztosítva a labda biztonságos megjátszásának lehetőségét.
A cselezés technikai végrehajtásának befejező fázisa a talajra érkezés.
Végrehajtása során alapvető követelmény, hogy biztosítsa az esés előtti csel koncentrált végrehajtását, talajra érkezéskor a sérülés elkerülését és a játék folyamatába történő minél gyorsabb visszatérést.Oftedalennek a technikai elemnek is a nagymestere.
A mérkőzéseken végrehajtott cselek szaknyelvi leírása és videói
1/a Indulócsel dobó kéz felé labdaleütéssel (S. Oftedal)
Szabaddobásból, irányítóban, állóhelyben átvett labdával (0) bal lábról szökkenés előre (1) páros lábra, terpeszbe (2), majd bal lábbal keresztbe lépés közben a labda leütése és kézbevétele, ezután jobb lábról (1) húzás jobbra a jobbátlövőnek.
1/b Indulócsel dobó kéz felé labdaleütéssel (Bozsodi E.)
Szabaddobásból, irányítóban, állóhelyben átvett labdával (0) bal lábról lépés előre (1) páros lábra, terpeszbe (2), majd bal lábbal keresztbe lépés közben a labda leütése és kézbevétele, ezután jobb (1)-bal (2) lépéskombináció után felugrásból kapura lövés, talajra érkezés elugró lábra.
2/a Irányváltoztatás dobó kéz felé labdaleütéssel (S. Oftedal)
Irányítótól kapott, balátlövőben, sasszéval, jobb lábra átvett labdával (0), bal lábról (1) irányváltoztatással szökkenés a dobó kéz felé jobb lábra (2), ezután a kilépő védő előtt bal lábbal keresztbe lépés (3), közben a labda leütése. Ezt követően jobb lábra (1) a labda kézbevétele és bal lábbal (2) a megvert védő mögé lépés után bevetődés. Talajra érkezés bal térdre, majd hason fekvésbe.
2/b Irányváltoztatás dobó kéz felé labdaleütéssel (Bozsodi E.)
Irányítótól kapott labda átvétele, jobb lábról felugrás után a levegőben, talajfogás bal lábra (0), majd egy lábról irányváltoztatással szökkenés a dobó kéz felé jobb lábra (1), ezután bal lábbal keresztbe lépés (2), közben a labda leütése és kézbevétele ezt követően jobb (1) -bal (2) lépések után beugrással kapura lövés.Talajra érkezés elugró lábra.
3. Irányváltoztatás dobó kéz felé labdaleütéssel (S. Oftedal)
Forgás jobbra, közben a jobbátlövőtől irányítóba kapott labda átvétele futás közben bal lábra (0), majd szökkenés bal lábra (1), és irányváltoztatás jobb láb csúsztatásával és kilépésével (2) dobó kéz felé. Ezt követően a védőtől távolabbi kézzel labdaleütés és kézbevétel közben bal lábbal hosszú szabaduló lépés után jobb (1) -bal (2) lépések után bevetődés. Talajra érkezés elugró lábra, majd legördülés a nagy farizmokra.
4. Irányváltoztatás dobó kéz felé labdaleütéssel (S. Oftedal)
Irányítóból kapott labda balátlövőben talajon, széles terpeszben átvéve (0), bal lábbal keresztbe lépés (1) (jobb lábon forgás!), egykezes labdabirtoklással a védő előtt, majd jobb lábbal lépés (2), közben a védőtől távolabbi kézzel labdaleütés és a labda kézbevétele. Ezt követően bal (1), jobb (2), bal (3)lépések után két védő közé bevetődés, közben bejátszás a beállónak. Talajra érkezés bal térdre, majd a nagy farizmokra.
5. Irányváltoztatás dobó kéz felé labdaleütéssel (S. Oftedal)
Jobbátlövőtől irányítóba érkező labda átvétele páros lábról felugrás közben dobó kézzel a levegőben, majd a jobb lábra érkezés (0) után bal lábról (1) ugrás széles terpeszbe (2) a védő felé. A védő ütközésével egy időben bal kézzel a védő kezének lesodrása, bal lábbal hosszan keresztbe lépés (3), és dobó kézzel a védőtől távol a labda leütése. Ezután jobblábas lépés (1) közben a labda kézbevétele és bal lábról (2) két védő közé bevetődés. Talajra érkezés elugró lábra, majd legördülés a nagy farizmokra.
6. Irányváltoztatás dobó kéz felé labdaleütéssel (S. Oftedal)
Jobbátlövőtől irányítóba érkező labda átvétele a levegőben bal lábról felugrással és jobb lábra érkezéssel (0), ezután bal lábbal előrelépés (1),jobb lábbal csúsztatott lépés (2) és ballal keresztbe lépés (3), közben ütközés a védővel, bal kézzel a védő kezének sodrása, jobbal a labda leütése és kézbevétele. Ezt követően jobb (1) -bal (2) lépések után két védő közé beugrás.
7/a Irányváltoztatás dobó kéz felé labdaleütés nélkül (S. Oftedal)
Jobbátlövőből irányítóba kapott labda átvétele futás közben jobb lábra (0), bal lábról (1) irányváltoztatás dobó kéz felé, és jobb (2) -bal (3) lépéskombináció után bevetődéssel kapura lövés. Talajra érkezés bal térdre, majd térdelőtámaszból gyors visszaállás a játékba.
7/b Irányváltoztatás dobó kéz felé labdaleütés nélkül (Bozsodi E.)
Jobbátlövőből irányítóban kapott labda átvétele a levegőben, bal lábra leérkezés (0) és irányváltoztatás dobó kéz felé, majd jobb (1) -bal (2) lépéskombináció után felugrással kapura lövés. Talajra érkezés bal lábra.
8. Átemelős csel leütés nélkül (S. Oftedal)
Balátlövőből irányítóban bal lábra átvett (0)labda, a védővel szemben bal lábról előreugrás, páros lábra érkezés (1) széles terpeszhelyzetbe kis ütemkülönbséggel. Ezt követően jobb láb keresztbe lépésével (2) egy időben a labdás jobb kézzel a védő átemelése, bal kézzel a védekező játékos bal kezének lesodrása, majd jobb lábról (3) két védő közé beugrás, közben húzás a balátlövő felé.
9/a Átemelős csel leütéssel (S. Oftedal)
Jobbátlövőből irányítóba kapott labda átvétele sasszéval (bal-jobb) jobb lábra (0), majd balról (1) páros lábra szökkenés után (2) jobb láb keresztbe lépésével (3) egy időben a dobó kézzel a védő átemelése, majd a védőn túllépve a labda leütése és kézbevétele. Ezt követően bal (1), jobb (2), bal (3) lépéskombinációval két védő közé bevetődéssel kapura lövés. Talajra érkezés jobb térden keresztül a nagy farizmokra, hanyatt fekvésbe.
9/b Átemelős csel leütéssel (Bozsodi E.)
Jobbátlövőből irányítóba kapott labda átvétele állóhelyben (0), bal lábról lépés előre (1) és szökkenés páros lábra, terpeszbe (2). Jobb láb keresztbe lépésével (3) egy időben a dobó kézzel a védő átemelése, a labda leütése és kézbevétele, ezt követően bal (1), jobb (2), bal (3) lépéskombinációs beugrással kapura lövés és talajra érkezés elugró lábra.
10. Lefordulás, leforgás (S. Oftedal)
Lerohanás közben, cseréből beérkezés után jobbátlövőből balátlövőben talajon, széles terpeszben átvett labdával (0), a védő ütközése közben bal (1), jobb (2), bal (3) lépéskombinációval lefordulás a dobó kéz irányába a labda leütésével, majd a jobb lábra kézbe vett labdával bal (1), jobb (2), bal (3) lépéskombináció után bevetődés két védő közé. Talajra érkezés az elugró bal lábra, majd legördülés a nagy farizmokon keresztül hanyatt fekvésbe.
11/a Cselkapcsolat 1:2 ellen (S. Oftedal)
Jobbátlövőből kapott, irányítóban, talajon, páros lábra átvett labdával (0) a védő kitámadásakor bal lábbal hátralépés (1), jobb lábbal kis kilépés a dobó kéz felé (2), majd bal lábbal ellépés (3) a védő mellett, ezzel egy időben a labda leütése és kézbevétele. Ezt követően jobb lábbal előrelépés (1), bal lábbal irányváltoztatás (futócsel) (2) dobó kéz felé, és jobb lábról két védő között bevetődés. Talajfogás bal lábra, majd térdelőtámaszba.
11/b Cselkapcsolat 1:2 ellen (Bozsodi E.)
Jobbátlövőből kapott, irányítóban, talajon, páros lábra átvett labdával (0) jobb lábbal kilépés a dobó kéz felé (1), majd bal láb előrelépéssel (2) egy időben a labda leütése, ezután jobblábas lépésre labda kézbevétele. Ezt követően bal lábbal irányváltoztatás (futócsel) (1) dobó kéz felé, és jobb lábról (2) felugrással kapura lövés. Talajfogás páros lábra történik.
12/a Összetett, dupla csel (S. Oftedal)
Balátlövőből kapott labda átvétele irányítóban bal lábra (0), jobb kézzel. Ezután bal lábról ugrás a védő jobb oldala felé (1) páros lábra érkezéssel, majd jobb lábon forgás (!)után bal lábbal keresztbe lépés (2), majd jobblábas kitámasztással (3) egy időben a labda leütése. Ezután jobb lábbal a védő előtti keresztbe lépés (1) közben a labda kézbevétele, majd bal lábról felugrás után két védő közé bevetődés. Talajra érkezés jobb térden keresztül háton csúszással.
12/b Összetett, dupla csel (Bozsodi E.)
Jobbátlövőből kapott labda átvétele irányítóban, ballábas lépésre (1), két kézzel. Ezután bal lábról ugrás a védő jobb oldala felé (2) páros lábra érkezéssel, majd jobb lábon forogva bal lábbal keresztbe lépés közben (3) a labda leütése jobb kézzel, utána a kézbevétele. Ezt követően jobb lábbal keresztbe lépés (1) a védő előtt, és bal lábról (2) felugrással kapura lövés. Talajra érkezés a felugró lábra.
13/a Összetett, dupla csel (S. Oftedal)
Jobbátlövőből irányítóba kapott labda átvétele sasszéval (bal-jobb) jobb lábra (0), majdbalról (1), kis ütemkülönbséggel harántterpeszbe szökkenés a védő jobb oldala felé(2), utána jobblábas kilépéssel dobó kéz felé súlypontáthelyezés (3). Ezt követően jobb lábbal a védő előtti keresztbe lépés közben labda leütése és kézbevétele után irányváltoztatás a dobó kézzel ellentétesen, majd bal (1)-jobb (2) lépések után jobb lábról beugrás két védő közé. Talajra érkezés bal lábra, majd gyors visszarendeződés megkezdése.
13/b Összetett, dupla csel (Bozsodi E.)
Jobbátlövőből kapott labda átvétele irányítóban, ballábas lépésre (1), két kézzel. Ezutánkis ütemkülönbséggel harántterpeszbe szökkenés a védő jobb oldala felé(2), majd jobblábas kilépéssel dobó kéz felé súlypontáthelyezés (3). Ezt követően jobb lábbal keresztbe lépés közben a labda leütése, majd kézbevétele, és bal (1) -jobb (2) lépések után jobb lábról beugrással kapura lövés. Talajra érkezés páros lábra.
Utánpótláskorú játékosok labdával végrehajtott cselezésének követelményei
MINDEN JÁTÉKOSRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK
A cselezés célja, hogy a támadás eredményes befejezéséhez a játékos (készségszinten) érvényesítse az előnyszerzés alapformáit, a létszámfölény, a gondolkodási, területi és dinamikai előny kialakítását, illetve provokálja, majd használja ki a védekezési hibákat. A cselezés megfelelő időben és helyen történő végrehajtását, a játékszituációhoz alkalmazkodó formáját fel kell ismernie. A cselezési technikákat a lépésszabály készségszintű betartásával kellalkalmaznia, fel kell ismernie és villámgyorsan eldöntenie, hogy álló helyzetből vagy levegőben átvett labdával, esetleg labdaleütés/labdavezetés alkalmazásával hajtja végre a cselt.
Minden játékosnak el kell sajátítania a támadócselezés mindhárom formáját: a támadó által kezdeményezett cselezést; a védő tevékenységére reagáló, ahhoz alkalmazkodó cselezést; a kezdeményező cselből alkalmazkodóra váltás végrehajtását. Alapelvárás a hatékony cselezés mindkét kéz irányába; labdavezetésből, átvett labdával és álló helyzetből indulva; védő- (fault-) közelben és védőtől érintőtávolságnál nagyobb távolságból; fizikailag gyengébb és erősebb ellenféllel szemben egyaránt.
A cseleket eredményesen kell összekapcsolniuk az azt követő tevékenységgel (kapura lövés, átadás, újabb csel, elzárás). Az egyszerű cseleket az ellenfélhez alkalmazkodva legyenek képesek összekötni az összetett cselekkel és az 1:2 elleni cselkapcsolatokkal. Tiszta gólhelyzetekben eredményesen kell alkalmazniuk a kapusokkal szembeni lövőcseltechnikákat.
A cselezés végrehajtásakor mindig figyelembe kell venniük a védők távolságát, helyzetét, mozgását, úgyszintén a támadótársak távolságát, helyzetét, mozgását. Cselezésnél a stratégiai és taktikai feladatok érvényre juttatása kiemelt szempont legyen.Nyitott védekezés esetén a mélységben kilépő és ezzel pressziót gyakorló védő ellen, valamint a defenzívebb, alkalmazkodó védőjátékossal szemben a játékhelyzetnek megfelelő cselezési technikát kell alkalmazniuk. Fontos, hogy legyenek tisztában a csel végrehajtása és a kapuelőtér távolsága közti összefüggéssel, a gyakorlati végrehajtáskor ehhez alkalmazkodjanak.
A játékosok az alkatuknak, képességeiknek megfelelően alkalmazzák az egy és páros lábról végrehajtott irányváltoztatásokat; a különböző cselezési technikák lábmunkáit, lépéskombinációit az egymásra épülés jellemezze. Az áttörési-betörési cselezési szándék mindig legyen hiteles, így a védők besegítésekor kialakuló pozíciós létszámelőnyt a társak helyzetbe hozására lehet kihasználni. Készségszinten, időben kell eldönteniük, hogy a cselt/cselsorozatot kapura lövéssel zárják, vagy a támadás továbbvitelét (átadás, újabb csel) választják az adott játékhelyzetnek megfelelően.
A labdás játékosnak cselezés közben a védővel való ütközéskor,a megállító és eltérítő faultok ellenére a labdát magabiztosan kell birtokolnia, fenntartva a folyamatos támadásvezetés vagy -befejezés lehetőségét. Minden játékossal szemben alapvető követelmény, hogy a talajra érkezés előtt tegyen meg mindent a csel koncentrált végrehajtásáért, a sérülésmentes talajfogás után pedig minél gyorsabban térjen vissza a játékfolyamatba!
A cselezés végrehajtása után az alábbi talajra érkezési technikákat kell nagy biztonsággal elsajátítaniuk:
- egy lábra érkezés
- páros lábra érkezés
- fekvőtámasz-helyzetbe érkezés tompítással
- gurulásokelőre és hátra a test hossz- és szélességi tengelye körül
- kicsúszások különböző formái a test különböző felületein.
A cselezés posztspecifikus követelményei
Az utánpótláskorú játékosok képzése során kiemelt figyelmet kell fordítani a játékosok egyéni alkati, képességbeli tulajdonságaira és aposztspecifikuskövetelményekre.
Az átlövők, irányítókegyik kiemeltfeladata a társak helyzetbe hozása, amelyet cselezés, betörésközben a társ védőjének besegítésekor átadásokkaloldanak meg. A lövést megelőző és a társakat helyzetbe hozó technikai elemek közül azindulócseleket,irányváltoztatásokat,átemeléseket,leforgásokat,lövőcseleket,átadási cseleket,összetett, dupla cseleket,1:2 elleni cselkapcsolatokat az egyéni cselrepertoárnak megfelelően készségszinten alkalmazzák.
A szélsőkneklerohanás, gyors indítás esetén a labdavezetés közbeni irányváltoztatásokat,leforgásokat magas szinten kell alkalmazniuk a velük szemben helyezkedő és/vagy visszarendeződő ellenfél ellen. A szélső a rendezett védelem elleni játék során akár a sarokból, akár a mezőnyből indulva, valamint a védővel szembe mozgás közben a gólhelyzetbe kerülés vagy a társ helyzetbe hozása érdekében készségszinten sajátítsa el az indulócseleket, átemeléseket, összetett cseleket és az 1:2 elleni cselkapcsolatokat. Szélről felkanyarodás és átfutás során is tudjon cselezni, ha a játékszituáció megkívánja.
A beállóka rendezett védelem elleni támadás során elsősorban a labda nélküli helyezkedésükkel, mozgásukkal, cselezésükkel alakítsanak ki helyzeteket maguknak és társaiknak, harcoljanak ki kétperces kiállításokat és büntetőket.A labda átvétele után a védőkkel való 1:1, 1:2 elleni küzdelemben magas szinten hajtsák végre a lefordulások közbeni cselezési technikákat.A falból kilépve a társak készítése és a helycserék esetén alkalmazzák az egy- és kétkezes átadási cseleket, lefordulásokat.
A cselezés megfigyelési szempontjai
A következő kérdésekre adott válaszok az edzők számára különösen fontosak módszertani szempontból, hiszen ezek alapján „tanulják meg”, oktatják, javítják a technikát. Csak az tudja hatékonyan oktatni a cseleket, aki tisztában van azok szerkezeti egységeivel. A szempontok egyben meghatározzák az oktatás során alkalmazott gyakorlatokat is.
- Melyik pozícióban történik a cselezés?
- Melyik irányba történik a cselezés utáni betörés?
- A lendületszerzés módja a labda átvételekor?
- Ha átvett labdával cselez, honnan és milyen röppályán érkezik a labda?
- Ha levegőben veszi át a labdát, egy vagy páros lábra érkezik a talajra?
- A csel első lépése melyik lábbal és melyik irányba történik?
- A csel második lépését melyik lábbal folytatja?
- A labdaátvétel melyik kézzel történik?
- Milyen a lábak helyzete a csel megkezdésekor?
- Milyen irányba támadja a védőt?
- Hol tartja és hogyan mozgatja a labdát a cselezésnél?
- Mit csinál a labda nélküli kezével?
- Ha átvett labdával cselez, mikor és hol üti le a labdát?
- A cselezés közbeni ütközés milyen jellegű?
- A csel után milyen technika következik?
- Ha csel(ek) után kapura lő, melyik lábról ugrik el/be/fel?
- Milyen lövéstechnikával lő kapura?
- A cselezés után, a lövést követően hogyan érkezik a talajra?
A cselezés oktatásával, képzésével kapcsolatban az alábbi módszertani témákra kell választ keresnünk:
- az alkati, kondicionális, koordinációs tényezők és a cselezés
- posztspecifikus cselrepertoár kialakítása
- egyéni cselrepertoár kialakítása
- különböző utánpótláskorú játékosok cselezési technikájának oktatása
- a cseltechnikák egymásra épülése, építésének lehetőségei
- „kész” játékosok cselezési repertoárjának bővítése
- összetett cselek-cselkapcsolatok képzésének lehetőségei
- a cselezés oktatása, képzése során fejlődő képességek.
A legmagasabb szinten kézilabdázók teljesítményét elemezve a tapasztalatunk az, hogy az 1:1 elleni játék támadásban és védekezésben is a kézilabdázás alapja.
A „nagyok” cseleinek technikai végrehajtását az utánpótláskorú játékosok képesek elsajátítani és a mérkőzéseken alkalmazni. Az egyéni tulajdonságokat és a posztkövetelményeket figyelembe véve a cseltechnikák jelentős része a képzésbe beépíthető, egyénre szabható. Ennek az is feltétele, hogy az edzők, testnevelő tanárok tökéletesen ismerjék az oktatandó technikai elem szerkezetét, taktikai vonatkozásait. Ebben nagy segítségükre lehet a legjobbak mozgásának videóelemzése és az elkészült videóanyagok felhasználása (neka.hu.) Reménykedünk abban, hogy az edző kollégák és a játékosok kedvet kapnak az 1:1 elleni játék képzése során a legjobbak által alkalmazott cselek szabályszerű elsajátítására, oktatására, a cselek egyénre „szabására” (alkat, koordinációs képességek, kondicionális képességek, posztkövetelmények stb.). Sok sportágban az új technikai elemeket a kreatív edzőknek és játékosoknak köszönhetjük. Kövessük ezt a trendet!