A teljesítménymonitorozás célja nem csak az edzői stáb munkájának támogatása, a visszajelzések a játékosok számára is segítséget nyújthatnak, akár mentálisan, akár a pályán. Megfelelően átadott és felhasznált adathalmaz (összevetve a többi, mindennapos mérési eredménnyel és a játékosok által kitöltött szubjektív tesztekkel) támaszt és segítséget nyújthat az edzők számára a terhelés megváltoztatásában egy-egy játékos aktuális állapotához mérten (megelőzve ezzel az esetleges túlterhelést).

Jelenlegi kutatásunkkal a legfőbb célunk az Nemzeti Kézilabda Akadémia legidősebb lánycsapata által – korosztályának megfelelő (ifjúsági) és az NB I/B-s felnőttmezőnyben – lejátszott mérkőzések LPS alapú rendszer segítségével mért adatainak összehasonlítása: intenzitás, összesített terhelésmutatók, mikromozgások és sportágspecifikus mozgások szempontjából, a teljes csapat, illetve a különböző posztokon szereplő játékosok objektív adatai alapján.

Az összehasonlítást és magát a kutatást egyrészt ezen rendszerek akadémiai körülmények között történő, napi szintű használata és előtérbe kerülése indokolja. Másrészt pedig még mindig nehezített körülmények között kerülnek fel a fiatalkorú játékosok a felnőttek mezőnyébe, illetve igen alacsony a fiatalkorú játékosok felnőttmezőnyben történő szerepeltetése (megfelelő játékidőt figyelembe véve), és ezáltal beválása is, egy-két kivételtől eltekintve. A magyar kézilabdázás mihamarabbi előrelépése és sikeressége érdekében, a fiatal játékosok korai és megfelelő integrálásának a felnőttek közé elsődleges célnak kellene lennie minden egyes akadémián és kiemelt utánpótláscsapattal rendelkező felnőttegyesületben egyaránt.

Teljesítménymonitorozás irodalmi háttérrel

A teljesítmény monitorozása nemcsak a sérülések előfordulásának minimalizálására, hanem a teljesítmény növelésére irányuló erőfeszítéseket is képes megkönnyíteni annak napi rendszerességű alkalmazásával (McCall, Davidson, Andersen & et al., 2015).

Akenhead és Assis az edzésterhelést a sportoló által elvégzett munkaként és ahhoz kapcsolódó fizikai válaszként határozta meg (Akenhead & Nassis , 2016).

A terhelést magát két részre osztották: külső és belső terhelésre. Az előbbi az, amely a sportoló edzés alatti terhelésének objektív és mérhető értékeit jelenti. Ilyen változók például az edzés volumene, sebessége, intenzitása. A másik összetevő a fiziológiás és pszichológiai, azaz belső terhelés, amelynek a sportoló ki van téve, illetve nehezíti az edzéshez való alkalmazkodását. A leggyakrabban ide sorolt paraméterek a laktátszint (emelkedés), kortizolszint, pulzusszám változása vagy a sportoló pillanatnyi hangulata (Bourdon és mtsai., 2017; Impellizzeri, Marcora & Coutts, 2019). A teljesítmény egyéni és pontos vizsgálatára így egyre nagyobb teret kaptak a GPS (Global Positioning System) és LPS (Local Positioning System) alapú rendszerek a csapatsportok világában.

A csapatsportok esetében GPS alapú rendszerek segítéségével vizsgálható a játékosok mozgása. Ezáltal objektíven lehet számszerűsíteni az erőkifejtéseiket és megvizsgálni a versenyterhelésüket (esetünkben mérkőzésterhelésüket), felmérni a különböző posztok terhelésprofiljait, meghatározni az edzés és a mérkőzés intenzitását, valamint nyomon követni a játékosok fiziológiás változásait. A játékosok mozgásmintái és látott külső terhelése (kiegészülve a belső terheléssel és taktikai információkkal) segítséget nyújthat a mérkőzések jellemzésére, elemzésére (McLellan, Lovell & Cass, Performance analysis of elite Rugby League match play using global positioning systems, 2011).

A GPS alapú rendszereket kezdetben csak a játékosok mozgásmintájának, a megtett távolságnak, valamint a gyorsulások és lassítások számának mérésére használták. A GPS rendszereket integrálták egy triaxiális gyorsulásmérővel, ami lehetővé teszi a fizikai terhelés és a végzett munka rögzítését is. Ez a gyorsulásmérő a három tengelyen végzett gyorsulások összegét veszi alapul (X, Y, Z tengely), G erőben kifejezve (Waldron, Twist, Highton, Worsfold & Daniels, 2011).

Ezek a sportoló által viselhető szenzorok kétfélék lehetnek: GNSS, azaz globális navigációs, műholdrendszeren alapuló, vagy pedig LPS, azaz lokális helymeghatározó rendszeren alapuló. Előbbit kültéri, utóbbit pedig beltéri használatra fejlesztették ki. Ezekhez a rendszerekhez a további objektív adatgyűjtés céljából giroszkópokat és akcelerométereket (gyorsulásmérőket) társítottak. Mind a GNSS, mind az LPS rendszerek esetében van hibalehetőség, és számos tényező befolyásolja a (mérés) pontosságát. Ezen rendszerek a műholdak vagy a helyi, beltéren felszerelt viszonyítási pontok segítségével idő- és helyzetinformációiból számolnak (Luteberget & Gilgien, 2020).Az LPS rendszerek a GPS alapúakhoz hasonlóan működnek (beépített jeladó segítségével), miniatűr transzmittereket használnak, és a legtöbb esetben UWB, azaz ultra-wide band technológián alapulnak (Seidl, 2019).

A jelenleg használt Catapult^TM  Sports Melbourne rendszerrel végzett kutatások nagy része a validitás vizsgálatát célozza meg a régebbi Clearsky T6-os eszköz segítségével. Jelenleg a NEKA-n a mindennapos méréseinket az ifjúsági csapat esetében az új(abb) S7-es szenzorok segítségével végezzük. A két beltéren használható eszköz mérési frekvenciája és algoritmusa eltér, és nem összehasonlítható. Az S7-es szenzorok beltéren (LPS) 10 Hz-es mintavételi frekvenciával működnek, 3D gyorsulásmérő segítségével (16 G), amely 1 kHz-en végzi a mintavételezést, és a három tengely menti elmozdulásokat (lineáris elmozdulás, ütközések, gyorsulások, lassulások) képes rögzíteni. A szenzorba épített giroszkóp másodpercenként akár 2000°-os elmozdulást is képes mérni 100 Hz-es mintavételen. Az irányt és a tájolást pedig egy 100 Hz-es magnetométerrel határozzák meg. A szenzorhoz használt, játékosok által hordott mellény beépített fémszálak segítségével képes a pulzus mérésére (Polar^TM rendszerrel kompatibilis) (https://support.catapultsports.com/hc/en-us/articles/360000919456-Vector-S7-G7-Overview, 2021.) (Puskás Akadémia-Testnevelési Egyetem, 2020).

Az edzésterhelés mérése globális helymeghatározó rendszerek segítségével a professzionális labdarúgásban széles körben elterjedt, dokumentált és napi rendszerességgel használt. Bár az eszköz a külső terhelés vizsgálatát és számszerűsítését szolgálja, erős korrelációt találtak a belső terhelést vizsgáló RPE (Rate of Perceived Exertion) kérdőíves módszerrel (Chena és mtsai., 2021).

Az eddigi GPS alapú monitoring rendszerekről szóló kutatások a legtöbb esetben az eszköz validitásának vizsgálatát célozták meg. A mi kutatásunk ezzel szemben nem a rendszer hibáira szeretne rávilágítani, hanem az objektív adatok gyakorlati felhasználhatóságát és összehasonlíthatóságát, valamint ezek fontosságának hangsúlyozását tartja szem előtt. Emellett pedig előremutatást kíván adni, hogy az edzők számára miképp lehetnek hasznosíthatóak a sporttudományos szakemberek által mért számadatok. Mindemellett közelítő értékeket adhat az ifikorú játékosok felkészítésében, akik a felnőttmezőnybe szándékoznak továbblépni.

Vizsgálati módszerek, alanyok

A vizsgálat alanyait a Nemzeti Kézilabda Akadémia ifjúsági korosztályú, felnőtt NB I/B-ben is szereplő játékosai adták. Azon két játékost, aki az NB I/B-s keretben szerepel, de az ifjúsági bajnokságban koránál fogva nem játszhat, illetve a csapat három kapusát, akiket a monitoring rendszerrel nem mérünk, kivettük a vizsgálatból.Így végül 13 játékos (életkor: 18±0,6 év, testmagasság: 180,3±8,1 cm, testsúly: 70,3±8,5 kg) szerepelt ebben a kutatásban.A vizsgálatban csak mezőnyjátékosok vettek részt; 4 szélső, 2 beálló és 7 átlövő-irányító. Mindenki legalább négy éve elit szinten kézilabdázik utánpótlás-bajnokságban, minden héten minimálisan (a mérkőzések számától függően) heti öt edzéssel készülnek, pálya- és konditermi edzéseket egybevéve.

A játékosokat minden edzésen és az összes hazai mérkőzés során a Catapult GPS alapú, beltéren működő LPS Clearsky rendszer segítéségével vizsgáltuk. Az adatok közül csak a mérkőzéseken mértek kerültek felhasználásra, amelyek során a bemelegítést, a félidőket, játékmegállításokat, illetve azokat az időszakokat, amelyek során a játékos nem volt a pályán, levágtuk, hogy minden egyes alkalommal ténylegesen csak a leadott teljesítményt lássuk egyénenként és csapatként egyaránt. A rendszer által mért összes paramétert a nagy mennyiségű adathalmaz miatt nem használtuk fel. Kiválasztásra kerültek azonban azok, amelyek sportágspecifikusan, illetve intenzitás és összterhelés szempontjából véleményünk szerint a lehető leginformatívabbak.

Ezen paraméterek a Catapult rendszer leírásában az alábbiakat jelentik:

Total distance – a kiválasztott edzés, mérkőzés, periódus össztávolsága (m)

Total Playerload –a kiválasztott időintervallum alatt összegyűjtött és végrehajtott Player Load rendszer saját képlettel számolt értéke: a játékos terhelése egy háromtengelyű akcelerométerrel mérve, a gyorsulások összegzésével mozgás közben (figyelembe veszi a gyorsulás pillanatnyi változását, és elosztja 100-zal)

Playerload/min –az egy percre eső Player Loadok száma (PL/időtartam)

High Speed distance/min – egyedileg létrehozott paraméter, a legmagasabb sebességzónában az általunk használt beállítás szerint 15 km/h-ás sebesség felett megtett távolság a lejátszott percekre, edzésidőre vonatkoztatva

Velocity 14-22 km/h között és 22 km/h felett – a kiválasztott sebességzónán belül megtett időtartam, darabszám vagy távolság (m).

Összes felugrás – az edzés során végrehajtott összes felugrás (db-szám).

Irányváltás jobb-bal –az edzés/periódus időtartama alatti összes irányváltás mindkét irányban (db-szám)

Gyorsulások –az edzés során végrehajtott gyorsítások száma, előre irányuló mikromozgás (IMA) az összes zónából összeadva

Lassítások – az edzés során végrehajtott lassítások száma, mikromozgás hátrafelé irányuló vektor mentén (IMA) az összes zónából összeadva

High Intensity Effort– az ismétlődő gyors megindulásokat jelenti (Cardio Consulting, 2021)

A mért hazai mérkőzések közül különválasztottuk az ifjúsági korosztályban, illetve a felnőtt NB I/B-s bajnokságban lejátszott mérkőzéseket, hogy az utánpótlás- és a felnőttmeccsek főbb (terhelési) jellemzőit összehasonlíthassuk. Emellett a játékosokat posztok alapján csoportosítottuk a posztspecifikusságok későbbi összegzése végett.

Az edzések, mérkőzések alkalmával a játékosok a Catapult S7-es szenzorokat a speciálisan erre a célra gyártott mellényben a hátukon viselték. Az ifjúsági és felnőtt mérkőzésadatok, illetve a paraméterek különbségeinek vizsgálatára TIBCO Statistica^TM  programot használtunk. Minden paraméter esetében normalitásvizsgálattal megállapítottuk a változók eloszlását, majd ettől függően normális eloszlás esetében a t-próbát, nem normális eloszlás esetében pedig a Mann-Whitney U tesztet végeztük el a különbség megállapítására. A szignifikanciahatárt p=0,05-nál húztuk meg.

Ezeket az eredményeket kaptuk

A Catapult rendszerből kiemelésre került paramétereket először csapatszinten (ifjúsági-felnőtt különbségek) vizsgáltuk meg, ezt követően viszont posztonként is megnéztük a két bajnokság lehetséges különbségeit. A posztonkénti vizsgálatot legfőképp a mérkőzés során a pályán betöltött szerep és a végrehajtandó feladat nagymértékű eltérése indokolta.

CSAPATONKÉNTI KÜLÖNBSÉGVIZSGÁLAT

A lányok 2021–22-es szezonbeli, hazai mérkőzései közül 19-et vizsgáltunk meg augusztustól márciusig, ezek közül 8 volt az ifjúsági bajnokságban és 11 az NB I/B-s felnőttbajnokságban. (Az idegenbeli mérkőzésekről a sportcsarnokok limitált felszereltsége miatt nem tudtunk adatokat megvizsgálni.) Az adatokat csoportokra bontottuk, abból a szempontból, hogy a mérkőzések mely összetevőjét írja le vagy segíti meghatározni az adott paraméter (a Catapult Sport elmondása és javaslata alapján). Az első csoportot a terhelésmutató paraméterek alkották: az összesen megtett távolság, a total Playerload, velocity 14-22 km/h között és velocity 22 km/h fölött. A másik csoportot alkották az intenzitást meghatározó paraméterek: Playerload/min, a high speed distance/min. A harmadik csoportot az inkább sportágspecifikus mozgások közé sorolt felugrások, irányváltások, illetve a lassítások és a gyorsítások jelentették.

A 1. táblázat mutatja az ifjúsági és a felnőttbajnokság vizsgált mérkőzései közötti differenciákat, a különbségvizsgálat során kapott p értékek segítségével. A fenti táblázatban jól látható, hogy szignifikáns különbséget csak az össztávolság (p=0,00187), a playerload (p=0,0058) és a felugrások (p=0,0019) paramétereiben tapasztaltunk. Ez azt jelenti, hogy az ifjúsági és felnőttmérkőzéseken saját csapatunk esetében mindkét terhelésmutatóban különbséget találtunk a két bajnokság között. Jól látható, hogy az ifjúsági mérkőzéseken az elért össztávolságok átlagértéke meghaladja az felnőttmérkőzéseken rögzítettekét. Ugyanez a tendencia figyelhető meg a másik terhelést meghatározó paraméter, a Total Playerload esetében is. A két mérkőzéstípus között szintén szignifikáns eltérést tapasztaltunk.

A taktikai fegyelmezetlenség növeli a futómennyiséget, a megtett távolságot, a nagy sebességű kaputól kapuig tartó futások számát, ezzel növelve a terhelést mutató paraméterek nagyságát. A felnőttmezőnyben a kisebb értéket jelentheti a komolyabb tét, mint pszichológiai tényező a játékosok esetében (míg ifjúsági csapatoknál a fegyelmezetlen ellenfélhez alkalmazkodhat a másik csapat játéka is). A felnőttbajnokságban az ellenfelek életkorából (gyakori az idősebb, 30-35 év feletti játékos) és éppen ezért taktikájukból adódóan limitáltabb lehet a terhelés nagysága. A mérkőzések intenzitását jelző paraméterek esetében egyik változó sem mutatott szignifikáns különbséget, annak ellenére, hogy ezt előzetesen vártuk. A várakozásainkat az indokolta, hogy a felnőtt bajnoki mérkőzés intenzitása a korosztályból kifolyólag és a játékosok kondicionális, illetve sportági képességeinek nagyobb és szélesebb mértéke miatt jóval meghaladja az ifjúsági mérkőzésekét. Ennek ellenére egyik paraméter sem mutatott jelentős eltérést, ami mögött nemcsak a korábban említett taktikai és játékbeli fegyelmezetlenség, illetve az idősebb játékosokkal rendelkező csapatok taktikája lehet, hanem az is, hogy a női sportolók esetében kondicionális képességben nincs nagy különbség 17, illetve 25 évesen. Ezt támasztja alá Balyi István LTAD-modellje is, ami különböző fázisokra és szakaszokra osztja a fiatal sportolók fejlesztését. Ez alapján a két késői fázisban („Train to compete” és „Train to win”) már a hangsúly a sportág- és posztspecifikus képzésen, illetve az adott játékos hiányosságainak fejlesztésén és erősségeinek további fejlesztésén van, nem pedig a kondicionális képességek kialakításán (Géczi & Balyi, 2016.).

A sportági mozgásokat csoportosító paraméterek közül csak a felugrásokban találtunk szignifikáns különbséget a két bajnokság tekintetében. Az ifjúsági mérkőzéseken átlagban 9,59±6,29, míg a felnőttmérkőzéseken 7,42±7,19 felugrás volt.

POSZTONKÉNTI KÜLÖNBSÉGVIZSGÁLATOK

Belső poszt

A posztokra bontott különbségvizsgálatokat a sportágspecifikusság, illetve ebből adódóan a pályán végzett eltérő feladatok indokolják. Ebből a célból különválasztottuk a belső poszton játszó (irányító és átlövő), a beálló és szélső játékosok eredményeit.

A 2. táblázat alapján jól látható, hogy a belső poszton játszó játékosok esetében ugyanazokban a paraméterekben látunk különbséget, amiben csapatszinten. Ezt legfőképp az indokolja, hogy a vizsgált 13 játékosból több mint a fele, 7 játszik a belső posztok valamelyikén, amely nagymértékben befolyásolja a csapatszinten kapott értékeket, és alátámasztja a posztonkénti vizsgálatok szükségességét. A két terhelésmutató (megtett összes távolság, illetve Playerload) paraméter esetében a szignifikáns különbséget a csapatvizsgálatnál is leírt okok indokolhatják (fegyelmezetlenségből eredő, felesleges futás és terhelés) elsődlegesen, kiegészülve a fent leírtakkal, miszerint a csapat többségét a belső poszton játszó játékosok alkotják. A felugrások esetében is hasonlóan a bajnokság színvonala, az ellenfelek képzetlensége állhat annak hátterében (a védekezésbeli hiányosság miatt több gólszerzési lehetőséget látnak a mérkőzések során, és magasabb is a lőtt gólok száma a felnőttmérkőzésekhez képest).

Beállók

A beállók esetében mindössze a felugrások esetében tapasztalunk szignifikáns különbséget, amit a 3. táblázat is mutat. Ennek legfőbb indikátora az, hogy alapvetően ezen a poszton játszik minden csapatban a legkevesebb játékos, 2 vagy maximum 3 játékos, akár a női, akár a férfimezőnyt tekintve. Emellett pedig fontos tény, hogy bár hiába rendelkezett a vizsgálatok idején is három beállóval a női csapatunk, egyikőjük huzamosabb ideig sérüléssel bajlódott, a másik két játékos esetében pedig egymást váltották a kisebb sérülések és betegségek (köztük a koronavírus is), így emiatt a mérkőzések nagy részén egy vagy két beálló szerepelt csak a keretben. A beállókat megfigyelve, mivel a sportágspecifikus, posztra jellemző mozgások nem fedik le teljes és pontos mértékben a kivett paramétereket, így kisebb lehetőség volt esetükben a szignifikáns különbségek kimutatására.

Szélső poszt

A szélsők esetében – ahogy a beállóknál is – kifejezetten limitált a belső poszton játszó játékosokhoz képest a mozgások lehetősége. A mérkőzések során a szélsők a saját oldaluknak megfelelő oldalvonal mellett teszik meg a legfőbb távolságokat, kifejezetten nagy sebességen, főképp egyenes vonalú mozgásként, az indítások esetében pedig minimális irányváltoztatással, illetve a befutások során a védekező játékosok megzavarásával. A 4. táblázat mutatja, hogy a két bajnokság között az eddigiekhez hasonlóan (mind a csapatot, mind a többi posztot tekintve) szignifikáns a különbség a felugrások számában. A csapat, illetve a többi poszt eredményeinél leírtaknak megfelelően a szélsők esetében a több és könnyebb gólszerzési lehetőség indokolhatja ezt. Kiegészítve az ifjúsági bajnokság védekezésbeli hibáinak nagy számával, aminek hatására a lejátszott emberfölényes játékokból és húzásokból a szélsők könnyen helyzetbe kerülhetnek. A másik két paraméter a Playerload/min, illetve a high speed distance/min, amelyben szignifikáns eltérést találtunk. Mindkét mutatóban magasabb értékeket vártunk a felnőttbajnokság mérkőzésein a szélső játékosoktól (gyors indítások, megindulások, ellenfél indítása során visszaérni). Az elvárásainktól eltérően azonban az átlagértékek alapján az ifjúsági bajnokság adta mindkét mutató esetében a nagyobb értéket. Ennek legfőbb okaként azt említhetjük, hogy az utánpótlás-bajnokságban játszó csapatok nagyobb mennyiségű technikai és/vagy taktikai hibát követnek el a mérkőzések során. Ehhez lényegesen jobb kapusteljesítmény is társulhat, így növelve a gyors indítások és a nagy sebességű futások számát (illetve perce lebontott értékét is), befolyásolva a fent kiemelt két paraméter értékét. A felugrásoknál említett gyakoribb védekezésbeli elcsúszások miatt nagyobb mértékű a szélső játék és a szélsők szerepe az ifjúsági bajnokságban.

Összegzés, kitekintés

Jelen kutatásunk előtt több célt is meghatároztunk. Kutatásunkat önmagában az is indokolta, hogy meglehetősen csekély számú összegzés, illetve iránymutatás áll rendelkezésre a sportszakemberek számára a különféle monitoring rendszerek (Catapult vagy Kinexon) által rögzített paraméterek használatáról, értelmezéséről, illetve adatainak visszacsatolásáról. A legtöbb esetben ez mindig a szakember rálátásán és véleményén, gyakran csak a sportági edző kérésein alapul, ami nem minden esetben teszi lehetővé a megfelelően informatív adatok felhasználását. Emellett fontosnak tartjuk a szakemberek számára hangsúlyozni: a monitoring rendszerek esetében kiemelten fontos, hogy a játékosok értékelése ne a csapat egészéhez viszonyítva történjen meg (hiszen a pályán betöltött szerepük, ezáltal feladataikban és terhelésükben, teljesítményükben lényeges különbségek vannak). Így ugyanis hamis képet kapnánk az adott játékos teljesítményéről. Bár kutatásunk nem tért ki az egyének külön-külön történő vizsgálatára, de a jövőt nyilvánvalóan a teljesen egyéni felmérés és értékelés (részletesebb képet adva az egyénről, erősségeiről és gyengeségeiről), illetve az ez által történő fejlesztés jelentheti. Elengedhetetlen lesz az értékelés szempontjából megtalálni azon speciális paramétereket és mutatókat, amelyek legjobban jellemezhetik az adott posztot az adott sportágon belül.

A kutatásban a legfőbb cél azonban a női ifjúsági csapat saját korosztályában, hazai pályán lejátszott mérkőzéseinek összehasonlítása volt a felnőtt NB I/B-s mérkőzésekkel, különböző kiválasztott és használt, terhelést és intenzitást jellemző paraméter alapján. Az általunk használt paramétereket különbségvizsgálatnak vetettük alá a csapat egészét tekintve, illetve az egyes posztokat (szélső, beálló, belső poszt) külön-külön vizsgálva. A várakozásainkkal szemben limitált számú paraméterben találtunk csak különbséget akár a teljes csapatot, akár a posztokat külön-külön vizsgálva. A feltételezéseinkkel ellentétben a szignifikáns különbségek esetében minden alkalommal az ifjúsági bajnokság mérkőzéseinek paraméterei mutatták a nagyobb átlageredményt a felnőttmérkőzésekkel szemben. A csapat egészének vizsgálata párhuzamba hozható a belső posztok eredményeivel, hiszen ugyanazon paraméterekben tapasztaltuk a jelentős különbségeket, aminek legvalószínűbb oka a belső poszton játszók dominanciája a csapaton belül. A beállók esetében csak egyetlen paraméterben találtunk jelentős különbséget, amit a limitált számú játékosállomány mérkőzésjelenléte befolyásolt ezen poszt esetében (Covid, sérülések). A szélső játékosok esetében az elvártnak megfelelően főleg az intenzitást mutató paraméterekben (Playerload/min és high speed distance/min) tapasztaltunk szignifikáns különbséget.

A látott eredményeket nagymértékben befolyásolja az ellenfelek színvonala és tudása

A fenti eredmények és kutatásunk értékelése alapján legfőbb következtetésként levonható, hogy a vizsgált paraméterek szerint a női csapatunk esetében nincs nagymértékű különbség az első osztályú ifjúsági és felnőtt NB I/B-s bajnokságot tekintve. A terhelés, intenzitás és sportágspecifikus mutatók szerint a felnőtt másodosztályú bajnokság hasonló az ifjúságihoz, a szignifikáns különbséget mutató paraméterekben pedig mindig az utóbbi mutatta a nagyobb értékeket. Ez alapján feltételezhető, hogy a két bajnokság közti különbséget nem mutatják megfelelően (fél szezont lekövető adatok alapján) az általunk vizsgált paraméterek, azaz nem ezen mutatók adják a különbséget, hanem a csapat, illetve a játékosok taktikai és technikai képzettsége, valamint fegyelmezettsége.

Fontos kiemelni, hogy a látott eredményeket nagymértékben befolyásolja az ellenfelek színvonala és tudása, ami ebben az utánpótlás korosztályban még limitált lehet, főleg a bajnokságban szereplő csapatok nagy száma miatt. Ezt alátámasztja a korábban is említett Géczy- és Balyi-féle kutatás, amelyben részletesen leírják a korosztálynak megfelelő és szükséges fejlesztési pontokat. Ez megmutatja, hogy az LTAD utolsó szakaszaiban a 17-18 éves, illetve felnőtt játékosok esetében már nem a kondicionális képesség megalapozásán és fejlesztésén van a hangsúly, hanem a posztspecifikus képességeken, az erősségek hangsúlyozásán és a gyengeségek fejlesztésén, a versenyzési képességek növelésén (akár pszichológiai szempontból is) (Géczi & Balyi, 2016.). A női sportolók esetében a fentiek alapján valószínűsíthető, hogy az ifjúsági (17-19 éves) és a felnőtt (20 év feletti) játékosok esetében a különbséget nem a kondicionális képességek adják.

A kutatásunk limitációját jelentheti, hogy csak a hazai mérkőzéseket tudtuk a monitoring rendszer segítségével megvizsgálni, illetve hogy a teljes szezon helyett egyelőre csak a 2022 márciusának végéig lezajlott mérkőzések kerültek bele a kutatásba. Ez csökkentette a vizsgált mérkőzések számát, illetve a sérülések és betegségek miatt sok esetben a részt vevő játékosok számát is (főleg a beállók esetében). További limitációként még kiemelhető a Catapult Sport^TM monitoring rendszerrel járó utólagos munka, amikor a vágás során (mikor van a játékos a pályán, és mikor a cserepadon) az emberi hiba nagymértékben befolyásolhatja a vizsgált paraméter értékeit.

A jövőben a monitoring rendszerek használata és értékeinek pontos értékelése és visszacsatolása is nagy szerepet kaphat a teljesítményfejlesztésben és optimalizálásban egyaránt. Éppen ezért fontos megtalálni azokat a paramétereket, amelyekkel az adott sportág a legjobban jellemezhető, és a sportághoz szükséges képességeket a lehető legnagyobb mértékben képes tükrözni. A sportszakembernek és a szakági edzőknek el kell jutnia arra a pontra, amikor a csapatot nem teljes egészében értékelik, hanem posztokra, leginkább egyénekre lebontva, így adva lehetőséget a legrészletesebb visszacsatolásra. A jövőben elengedhetetlen lesz, hogy a profi és élcsapatok esetében ne csak a hazai mérkőzéseket tudják nyomon követni a szakemberek (ezzel rengeteg adatot és visszajelzési lehetőséget elveszítve), ehhez azonban szükséges a megfelelő infrastruktúra kiépítése.

IRODALOM

Akenhead, R., & Nassis , G. (2016). Training Load and Player Monitoring in High-Level Football: Current Practice and Perceptions. International Journal of Sports Physiology and Performance.

Bourdon, P., Cardinale, M., Murray, A., Gastin, P., Kellmann, M., Varley, M., Cable, N. (2017). Monitoring Athlete Training Loads: Consensus Statement. International Journal of Sports Physiology and Performance.

Cardio Consulting, K. (2021). A CATAPULT OPENFIELD FELHŐBEN TALÁLHATÓ PARAMÉTEREK DEFINÍCIÓI.

Chena, M., Morcillo, J., Rodríguez-Hernández, M., Zapardiel, J., Owen, A., & Lozano, D. (2021). The Effect of Weekly Training Load across a Competitive Microcycle on Contextual Variables in Professional Soccer. International Journal of Environmental Research and Public Health.

Géczi, G., & Balyi, I. (2016). A Hosszú-távú Sportolófejlesztési Program szükségszerűsége a magyar sportban. Testnevelés, sport, tudomány.

https://support.catapultsports.com/hc/en-us/articles/360000919456-Vector-S7-G7-Overview. (2021). Forrás: Catapult Support: https://support.catapultsports.com/hc/en-us/articles/360000919456-Vector-S7-G7-Overview

Impellizzeri, F., Marcora, S., & Coutts, A. (2019). Internal and External Training Load: 15 Years On. International Journal of Sports Physiology and Performance.

Luteberget, L., & Gilgien, M. (2020). Validation methods for global and local positioning-based athlete monitoring systems in team-sports: a scoping review. BMJ Open Sport & Exercise Medicine.

McCall, A., Davidson, M., Andersen, T. & et al. (2015). Injury prevention strategies at the FIFA 2014 World Cup: perceptions and practices of the physicians from the 32 participating national teams, British Journal of Sports Medicine.

McLellan, C., Lovell, D. & Cass, G. (2011). Performance analysis of eliteRugby League match play using global positioning systems. The Journal of Strength and Conditioning Research.

McLellan, C., Lovell, D. & Gass, G. (2011). Biochemical and endocrine responses to impact and collision during elite rugby league match play. Faculty of Health Sciences & Medicine.

Puskás Akadémia – Testnevelési Egyetem (2020). Labdarúgás és tudomány. Felcsút: Pro-Kvóta 2004.

Seidl T. (2019). Radio-based Position Tracking in Sports Radio-based Position Tracking in Sports. TECHNISCHE UNIVERSITÄT MÜNCHEN Fakultät für Sport- und Gesundheitswissenschaften Lehrstuhl für Trainingswissenschaft und Sportinformatik. TECHNISCHE UNIVERSITÄT MÜNCHEN, Germany.

Waldron, M., Twist , C., Highton, J., Worsfold, P. & Daniels, M. (2011). Movement and physiological match demands of elite rugby league using portable global positioning systems. Journal of Sport Science