A Nemzeti Kézilabda Akadémia a megalakulása óta kiemelt feladatának tekinti, hogy a kézilabda sportág fejlesztési központja legyen, sporttudományos szemlélettel és innovatív gondolkodással élen járjon a magyar sport világában. Egy ideje már nem csupán a felkészítés menetébe építjük be a sporttudományos mérési eredményeket, hanem számosat alkalmazunk közülük a kiválasztók során. Ezek a tesztek objektív adatokkal segítik az edzők munkáját egy olyan alaphelyzetben, amikor még nagyon kevés információval rendelkezünk az adott fiatal, szinte gyermekkorú játékosról.

Sok tekintetben egyedülálló az az infrastruktúra és működési modell, amely nemcsak Magyarországon, de Európa-szerte kiemelkedővé teszi az akadémiát.

A NEKA stáb munkája, a minőségi képzés mellé biztos sporttudományos szemlélet és háttér társul, ami olyan visszacsatolást nyújt az edzőknek, amely alapján finoman módosítani lehet a napi terhelésadagoláson, a mikro-, illetve makrociklus terhelésprofilján, esetleg az edzésmunka koncepcióján. Az erőnléti edzők, humánkineziológusok, gyógytornászok, terapeuták olyan összhangot igyekeznek teremteni, hogy az edzők felől érkező sportági kérdésekre, azokra a problémákra, amelyekre a gyakorlatban meg kell találni a megoldást, tudományosan alátámasztott válaszokat adjanak.

A felmérések szerepe

A szakemberek segítségével elérhető a megfelelő progresszió, az egyéni és csapat szintű teljesítményfokozás. Ez kihat az egyéni teljesítményre, így természetesen a csapat eredményességére is. Ugyanilyen fontos a prevenciós gyakorlatok integrálása a növendékek mindennapjaiba, amely nem kisebb célt határoz meg, mint azt, hogy egy játékos majd harminc éves kora után is tudjon eredményes munkát végezni és minőségi életet élni.

A szakembereknek az egyre gyakoribb felmérések eredményeiből kell kiválasztaniuk a számukra hasznos információkat, megtalálni az összefüggéseket. Az akadémián rendszeres felmérésekkel ellenőrzik a sportolók egészségi állapotát és képességeit, ennek alapján következtetni lehet az egyén állóképességére, erejére, gyorsaságára, robbanékonyságára, mozgásmintájára, ízületi stabilitására és mobilitására. Cél a gyenge láncszemek feltérképezése, ami korlátja lehet a maximális sportágspecifikus teljesítmény és teljesítőképesség elérésének, illetve magas rizikót jelenthet a sérülés bekövetkezésében.

Egy olyan sportszakmai felméréskoncepció indult útjára 2018 augusztusában, mely az adott korosztályon belül megkönnyíti a posztspecifikus kiválasztást, és elősegíti az egyéni fejlesztést, a tehetséggondozást. A kapott eredményekből akár nemzetközi, korosztályos, nemek közti összehasonlításra is lehetőség nyílhat a jövőben. A NEKA játékosai a teszteket a szezon alatt négy alkalommal hajtják végre, egyszer év elején, egyszer év végén, valamint a szezon közben még két alkalommal. A teljes felmérési protokoll megtekinthető itt:  https://neka-mk.hu/a-modszertani-kozpont-felmeresi-javaslatai

Alkalmazott eljárások

A felmérések során nyert tapasztalatokat már a következő nemzedék kiválasztásánál, felvételénél is felhasználjuk. A kiválasztás második napján a kézilabdás edzésgyakorlatok mellett az alábbi tudományos méréseket hajtjuk végre pályán és a laborban (a tesztek részletes ismertetése a fent említett cím alatt tanulmányozható).

– Testösszetétel-mérés. A vizsgálat célja a sportoló testösszetételének (frakcióinak) meghatározása.

– FMS-szűrés. Ennek során a kinematikai láncban esetlegesen megjelenő gyenge láncszemek kerülhetnek detektálásra, ezeket az erőfejlesztés során korlátozó tényezőként szükséges figyelembe venni.

– Stabilizier felmérés. Célja egy egyszerű mozgásmintában a játékos centrális mélyizomzata (M. transversus abd.) erejének felmérése. A nem megfelelő erőszintet vagy bekapcsolódást sportmozgások esetén limitáló tényezőként szükséges értelmezni, és mértékétől függően jelentős sérüléskockázatot is hordozhat magában.

– Adams-teszt. Alkalmazásának célja a játékos gerincgörbületeinek vizsgálata, esetleges scoliosisának feltérképezése, annak mértékének skaláris meghatározása. Az esetlegesen detektált problémát limitáló tényezőként szükséges figyelembe venni, és mértékétől függően jelentős sérüléskockázatot is jelenthet. Az erőnléti és szakági edzések tervezése során szintén figyelembe veszik az egyéni limitációkat.

– Alsóvégtaghossz-különbség (cm). Meghatározását az esetleges aszimmetrikus terhelésből adódó alsó végtagi sérülések elkerülése érdekében és az esetleges gerincdeformitások okainak feltérképezésére, kialakulásának elkerülése miatt alkalmazzuk.

­­­– A PHV-életkor vizsgálat célja a játékos biológiai érettségének meghatározása a naptári életkorhoz viszonyított eltérés becslésével. A vizsgálattal megbecsülhető a biológiai érettség esetén az akceleráció és a retardáció, amit fontos figyelembe venni a képzés során.

­– Talpnyomás alsó végtagi terheléseloszlásának a vizsgálati célja a talp terhelésének és nyomásviszonyainak megállapítása, valamint, hogy lássuk az alsó végtagok teherviselésének megoszlását. A vizsgálat során az esetlegesen megjelenő aszimmetriák, illetve a statikai lánc talajjal érintkező felülete kerülnek megjelenítésre. A nem megfelelő eloszlás és struktúra jelentős negatív hatással lehet a magasabban elhelyezkedő ízületekre is. Az esetlegesen megállapított problémát limitáló tényezőként kell figyelembe venni, valamint annak mértékétől függően jelentős sérüléskockázatot is hordoz magában.

– Dinamikus felugrásteszt erőplatóval (CMJ). Ennek alkalmazásával az alsó végtag robbanékony erőszintjét, valamint a dinamikus mozgásmintában megjelenő szimmetriaviszonyait határozzuk meg.

– Az Irányváltásos futógyorsaság vizsgálatának (5-10-5 teszt) célja a játékos ezen képességeinek a felmérése, amely két 180 fokos fordulót tartalmaz.

– Lokomotorikus gyorsaság. Felmérésével a helyváltoztató képességet vizsgáljuk.

– A 30-15 teszt felmérésének célja az aerob állóképesség vizsgálata.

– Agility (speed court star teszt). Sheppard és Young (2006) szerint az agilitás definíciója: „gyors, egész testtel végzett mozgás, a mozgás sebességének, irányának valamilyen ingerre való változtatásával”.

– Mentális teszt.