Az előző két évtől eltérően ezúttal nem a NEKA Lakófalu volt a helyszín, hanem a nagyobb befogadó képességű NEKA Sportcsarnok, illetve a Diagnosztikai Központ. A szerda délelőtti megnyitó Mocsai Lajos köszöntőjével indult, aki elmondta, hogy ma már a sporttudományok által nyújtott támogatás nélkül lehetetlen a magas szintű teljesítmény. Dr. Sterbenz Tamás, a TE rektora felidézte, hogy szinte már megszokott az egyetem életében, hogy koraősszel a tudományos konferenciára koncentrálnak; egy ilyen esemény a hipotézisek találkozó tere, amelyből aztán kiforrhatnak a sportot előre vivő fontos következtetések. Mocsai Tamás, a házigazda KMK és NEKA ügyvezetőjeként rávilágított azokra a szinergiákra, amelyek a módszertani központ működése, eddigi eredményei és a mostani programpontok között megtalálható. Köszöntötte a megjelent több mint 370 résztvevőt Ilyés Ferenc, az MKSZ elnöke is, aki érthetően a kézilabda központú témákra helyezte a fókuszt.

Az első nagy előadás kapcsán ismét Mocsai Lajos, kuratóriumi elnök, NEKA főigazgató lépett az emelvényre, ahol is az edzői munka sarokpontjairól és dilemmáiról beszélt. Az eredményesség igénye és a felkészítés szükségessége okozta folyamatos nyomás, amely az edzőkre hárul, bizony nem kezelhető könnyen, amelyekkel folyamatosan meg kell küzdeni.

A következőkben a kézilabdasport számára fontos kerekasztal-beszélgetés kezdődött, amelyen részt vett a két felnőtt válogatott szövetségi kapitánya, Golovin Vlagyimir és Chema Rodriguez, illetve a junior nemzeti csapatok szövetségi edzői, Szilágyi Zoltán és Sótonyi László. A Magyar Kézilabda Szövetség képviseletében Juhász István sportszakmai igazgató vett részt az eszmecserében, amely azt próbálta körüljárni, hogy miként lehet a junior korosztály sikereit átemelni a felnőtt válogatottakba. A kérdés nem egyszerű, és azt is elismerték, hogy olykor mind a közvélemény, mind maguk a játékosok túlértékelik ezeket a korosztályos sikereket, ami nem vezet jóra. Az is előfordul, hogy a junioroknál tapasztalt pozitív mentalitás felnőtt korra többeknél megváltozik, de lényeges, hogy ebben a korosztályban a fiatalok a sikerekkel megtanulhatják, hogy van esélyük nyerni bárki ellen, akkor persze, ha a további fejlesztésük íve nem szakad meg. Felmerült még a játékosok felelősségvállalásának fejlesztése, illetve az elvégzett munkában való hit, ami mind arra felé mutathat, hogy a fiatal tehetségek beválása megvalósuljon a felnőtt élvonalban.

Dr. Marczinka Zoltán, a Nemzetközi Edzőközpont, új nevén a Kompetencia Központ munkájáról, annak összetettségéről tartott előadást, felvázolva azon képzési területeket, ahol kifejtik működésüket. Igazgatóként bemutatta azokat az irányvonalakat is, amelyek a fejlődő, folyton változó sportban az edzők képzésének és továbbképzésének a tendenciái.

Időközben elkezdődtek a TE workshopjai, amelyek során számos nagyon érdekes, sportágspecifikus előadás hangzott el. Így például Schuth Gábor majd Zombori Regő a labdarúgás kapcsán az edzői döntéseket támogató adatokról, illetve a kondicionális profilépítésről beszéltek.  Zsivoczky Attila, vb-bronzérmes egykori tízpróbázó, a TE atlétikai tanszékének tanársegédje az állóképesség és a tejsavszint vezérelte edzés összefüggéseit elemezte, de úgy hogy bevezetőként felidézte a magyar közép- és hosszútávfutó klasszisok azon eredményeit, amelyeknek csodájára járt a világ.

Bordán Csaba a versenyteljesítmény-tervezés lehetőségeiről beszélt a tornasportban, bemutatva többek között például, hogy a GymTrack World nevű alkalmazás milyen nagy segítségére lehet az edzőknek a versenygyakorlatok összeállításában. Tóth Péter János a tenisz periodizációs kihívásait boncolgatta versenyidőszakban, míg Liebscher László a kézilabdázásban végzett felmérései alapján a regeneráció és a mérkőzésteljesítmény összefüggéseit vizsgálta. Dr. Molitorisz Dániel ortopéd-traumatológus főorvos a workshopok utolsó előadójaként a prediktív prevenciót helyezte előtérbe, amelyet a teljesítményfokozás és a sérülésmegelőzés vonatkozásában tárgyalt.

A kézilabda-specifikus programok közben a korábbi szakmai napok gyakorlatának megfelelően szekcióülések zajlottak. Szokás szerint tanácskoztak az államilag támogatott akadémiák vezetői, az edzői szakértői csoportban napirendre kerültek többek közt az akadémiai bemeneti korosztályos követelmények; itt meghívottként részt vett Zsiga Gyula, az MKSZ utánpótlás-fejlesztési igazgatója is.

Az erőnléti szakértői csoport az erőnlét-periodizációt tűzte a napirendre az akadémiai korosztályok esetében, a sporttudományos és sportegészségügyi csoport pedig a monitoring rendszerek használata során szerzett tapasztalatokat beszélte meg.

A gazdag programsorozat késő délután ért véget Balatonbogláron, a konferencia azonban csütörtökön és pénteken folytatódik a Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen.