A konferencia alaphangját dr. Lénárt Ágota, a hazai sportpszichológia szakmai tekintélye adta meg. A Testnevelési és Sporttudományi egyetem tanszékvezető docense hosszú évek óta vesz részt a sportolók felkészítésében, hogy mást ne említsünk, tizenhat olimpiai aranyérem fémjelzi munkájának az eredményességét. Ahogy elmondta, szinte lehetetlen megbecsülni azt, hogy a mentális felkészülés hány százalékban játszik szerepet a teljesítményben, hiszen mindez rengeteg egyéb tényező függvénye. Amit nagyon fontosnak tart, hogy tudatosuljon: a mentális hibajavítás folyamata kulcsfontosságú, hiszen enélkül újra és újra beleeshet valaki abba a hibába, amely korábban megakadályozta a jó eredmény elérésében. A fejlődést tudja segíteni a szakember, az érést azonban nem, és miután maga a fejlődés nem lineáris, ezért a folyamatos gyakorlás ezen a területen is elengedhetetlen.

Sótonyi László, a NEKA NB I-es férfi csapatának vezetőedzője a nagyon fiatal átlagéletkorú együttesének helytállásáról és felkészítéséről beszélt, és hogy milyen lépcsőfokokat kellett meglépniük ahhoz, hogy fel tudják venni a versenyt az ellenfelek fizikailag és taktikailag is érettebb felnőtt játékosaival. Beavatta a hallgatóságot abba a metódusba, amely kifejezetten a növendékek mentális felkészítését szolgálta, valamint kitért arra a négy kategóriára (ruler, individual, supporter, expert), amely segít a játékosok karakterét meghatározni, és ennek megfelelő szerepeket megszabni a számukra a csapaton belül.

Dr. Baji Balázs, a közelmúlt klasszis gátfutója sokáig versenyzett kiélezett helyzetekben, így igazán van rálátása arra, hogy mikor min múlhat egy-egy kulcsfontosságú verseny sikere. Saját magával kapcsolatban úgy véli, hogy számos faktorban tudott magas szinten teljesíteni, nem volt egy-egy kiugró képessége, viszont ami mindig elrugaszkodási alapot adott számára a fontos versenyeken, az a hosszú, jól felépített edzésmunka volt. Ez adott hitet és önbizalmat neki a kellő pillanatokban, és segítette őt a bronzéremig 110 gáton a londoni világbajnokságon 2017-ben, és végig erre támaszkodhatott versenyzői pályafutása során.

Dr. Farkas István rendőr dandártábornok talán kakukktojásnak tűnt a sport közegéből érkező előadók között, ám az extrém stresszhelyzetek kezelésében szerzett tapasztalata jó kapcsolódási pontokat ígért. A stresszkezelés korlátozott lehetőségeiről, az énkép és a valós kép összhangjának a megteremtéséről, az ősi reflexeken alapuló cselekvésekről is beszélt a humorral is fűszerezett előadásában.

Madaras Norbert, kétszeres olimpiai és világbajnok vízilabdázó ma már a sportági szövetség elnöke, de élénken emlékszik a nagy tornák feszültségeire. Érdekes volt hallani tőle, hogy gyakorlatilag megtanult a pályafutása során döntőket játszani, így egy idő után már nem nyomasztotta őt az aranyért vívott csaták terhe. Bár kiemelte, hogy ő elsősorban a jó kiválasztásban majd az elvégzett magasszintű edzésmunkában hisz, mindenképpen szerepe lehet a mentális képességeknek az eredmények végső alakulásában. Szerinte jó irány lehet a játékkapcsolatok vizsgálata és feltárása, hogy nyilvánvaló legyen az edző számára, ki kivel működik jól a csapaton belül. Megemlítette, hogy a csapat úgynevezett belső vezetőinek szerepe bizonyos helyzetekben fontosabb lehet, mint az edzőé. Saját pályafutása során igyekezett megfelelni annak a gondolatnak, hogy „ne vidd magaddal a salakot”, azaz megszabadulni azoktól a haszontalan vagy ártalmas dolgoktól, élményektől, amelyek gátló tényezőként hathattak volna rá a későbbiekben.

Befejezésként Mocsai Lajos egy szívszorító téma kapcsán a krízismenedzsmentet járta körül. Annak idején a Telekom Veszprém edzőjeként élte meg a játékosai elleni végzetes támadást, melynek Marian Cozma áldozatául is esett. A 2009-es drámai események felidézése még ma is felkavaró, ám végig követhettük az a néhány napot, amely a gyilkosság és a szinte lehetetlen küldetésként vállalt Bajnokok Ligája meccs megnyerése volt az Ademar León ellen.