A 2010-es esztendő után a sport ágazatának felépítése, jövőképe és lehetőségei jelentősen megváltoztak, mellyel összefüggésben a kormány fontos szerepet szánt a versenysport bázisát adó amatőr sport fejlesztésének is. A sport területén az utánpótlás-nevelési tevékenység, így az amatőr sport értékként jelent meg, mely támogatja az egyes sportágak esetében a megfelelő kiválasztást és felkészítést, ezáltal biztosítja a versenysport területén elsősorban az élsportolóvá válás első lépcsőfokát, másodsorban az eredményes nemzeti válogatottak szereplését.

A rendszer kialakítása

A 2011. évben a stratégiai átalakulás sikeres lebonyolítása érdekében, a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXII. törvény, a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvénybe (a továbbiakban: Tao. törvény[1] ) iktatta, hogy az adózó látvány-csapatsport támogatása keretében az utánpótlás korosztály számára támogatást, azaz juttatást nyújthat.

A Tao. törvény értelmében a gazdálkodó szervezetek a központi állami költségvetésbe történő befizetés helyett a sportszövetségeknek, sportszervezeteknek juttathatják az éves társasági adójukat. Ezt kizárólag amatőr, utánpótlás-neveléssel kapcsolatos sporttevékenységre használhatják fel, ezzel is segítve a fiatalok személyiségfejlődését, életpályamodelljének szélesítését, így a testileg és mentálisan egészséges társadalom kialakulását. Jelen törvényi szabályozás legfőbb célja a sportolói tömegbázis szélesítése, így a versenysport tömegsport alapú támogatása.

A társasági adó sporttámogatási rendszere a finanszírozás mértékét az utánpótlás sportolók számától teszi függővé, melynek hatására az öt látvány-csapatsportágban a korábbi 260 ezerről több mint 350 ezerre nőt az igazolt sportolók száma.

A kézilabda sportágban, illetve a többi látvány-csapatsportág életében is a Tao. tv. adta sportolói létszámnövekedés, illetve az ez irányú forrásokból megvalósuló infrastrukturális fejlesztések magas színvonalúvá emelték a sportágspecifikus minőséget. Ugyanakkor tisztán látható, hogy hosszabb távon a kizárólagos tömegesítés gátolhatja a minőségi verseny- és utánpótlássport kibontakozását. Mindennek következtében a kormány a következő stratégiai lépésként állami sportcélnak tekintette egy olyan sportakadémiai rendszer kialakítását, amely elősegíti a minőségi utánpótlást megalapozó tehetséggondozást, sportszakmai felkészítést és versenyeztetést. Ebből a célból született meg egy átfogó, a sportakadémiai rendszer feladatellátását tartalmazó rendelet.

A sportszervezetek sajátos típusa a sportakadémia, melyek nem rendelkeznek speciális, illetve önálló jogi működési formával, így azok sportiskolaként, sportegyesületként, (nonprofit) gazdasági társaságként is működhetnek. Sportakadémia – a sportról szóló 2004. évi I. törvény (a továbbiakban: Sporttörvény) 15/A. § (1) bekezdése alapján – kizárólag olimpiai sportágban működhet. A sportakadémia sportágspecifikus és kiemelkedően magas színvonalú sportegészségügyi, utánpótlás-képzési, sporttudományos, infrastrukturális és sportmenedzsment szolgáltatásokkal gondoskodik a tehetségek kiválasztásáról, illetve gondozásáról, garantálja a megfelelő versenyeztetési lehetőségeket. Emellett biztosítja a kiválasztott sportolók kellő értelmi, valamint erkölcsi felkészítését, továbbá előírja számukra a tanulmányi kötelezettségeik teljesítését. Egyes sportakadémiákról kormányhatározatok rendelkeznek.

A Sporttörvény 49. § r) pontja értelmében a sport társadalmilag hasznos céljainak megvalósítása érdekében az állam ösztönzi és támogatja az államilag elismert sportakadémiák létrejöttét és működését. Az Stv. 51. § (2) bekezdés o) pontja alapján a sportpolitikáért felelős miniszter javaslatot tesz a kormány részére a sportakadémiai minősítés megszerzése és a sportakadémiai működés feltételeinek megállapítására. 2019. december 13-án hatályba lépett a sportakadémiákról szóló 303/2019. (XII. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet), amelynek indokolása tartalmazza, hogy a jogalkotó szándéka szerint egy egyszerű, átlátható, a felelősségi viszonyokat egyértelműsítő akadémiai rendszer jön létre.

Az elfogadott és hatályba lépett Rendelet alapján az Emberi Erőforrások Minisztériuma (a továbbiakban: EMMI) 2019 decemberében három sportágban húsz (kosárlabdában négy, kézilabdában hat, labdarúgásban tíz) sportszervezettel kötött keretmegállapodást, melyek aláírásuktól számított négy évre szólnak.

A húsz sportszervezet közül többnyire a komoly hagyományokkal rendelkező sportklubok utánpótlásműhelyei nyerték el a támogatást, azonban vannak köztük olyan sportszervezetek is, amelyek nagy múlttal ugyan nem rendelkeznek, de a jelen kor aktuálisan kimagasló utánpótlás-nevelési értékein keresztül biztosítják a színvonalat.

Kézilabdázásban a DVSC Kézilabda Kft., az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft., a Balaton-felvidéki Kézilabda Akadémia Zrt., a Győri ETO Kézilabda Club, a Magyar Kézilabda Utánpótlásért Alapítvány és a PICK Kézilabda Zrt. működik államilag elismert sportakadémiaként.

Titulus négyéves ciklusra

Az államilag elismert sportakadémiai cím elnyeréséhez a keretmegállapodások megkötését megelőzően a sportszervezeteknek egy akkreditációs eljárásban kellett meghatározott elvárásokat teljesíteniük, ahol a négyéves ciklus idejére biztosították az EMMI-t a magas szintű sportszakmai működésükről, a részletes igazgatási stratégiájuk, sportszakmai programjuk, korosztály-specifikus egyéni fejlesztési terveik és a sportakadémiai munkakörökhöz kötött feladatok bemutatásával.

Az akadémiák a jogszabályi feltételeknek való megfelelés és az akkreditáció teljesítését követően keretmegállapodást kötöttek az EMMI-vel, így jogosulttá váltak az „államilag elismert sportakadémia” cím birtoklására, mely titulus a sportakadémiai támogatással összhangban kézilabda sportágban az U15–U21 éves amatőr sportolók felkészülésével, versenyeztetésével kapcsolatos költségeit fedezi.

Az államilag elismert sportakadémiák a keretmegállapodások megkötésével vállalták, hogy a nevezett korosztályokban a kettős finanszírozás elkerülése érdekében, főszabály szerint állami forrásból kizárólag az államilag elismert sportakadémiai támogatásból fedezik a költségeiket, így a pre-akadémiai szinten a Tao. költségekből, az akadémiai korosztályokban pedig a sportakadémiai támogatásból fedezik a napi szintű munkát. A Magyar Közlöny 2021. június 2-án megjelent száma tartalmazza a Kormányrendelet módosítását, melynek lényege abban áll, hogy amennyiben a sportakadémia a részére nyújtott támogatást az adott időszakban nem használja fel teljes körűen, akkor a fennmaradó összeget a Kormányrendeletben meghatározott utánpótlás korosztály alattiak (pre-akadémiai korosztály) sporttevékenységével összefüggő kiadásokra is felhasználhatja.

A sportakadémiai támogatás a garantált minőségű működés érdekében az akadémiák esetében jelentős szervezet- és sportszakmai irányítási átalakulást eredményezett. Alapját a sportágspecifikusan egységes minőségbiztosítási rendszer segíti. A rendszer az akadémiai feladatellátást tekintve tartalmazza a legjelentősebb stratégiai szempontokat, a támogatás felhasználásának rendjét, ezáltal egyfajta vázat, keretet adva a sportakadémiák működésének.

Az államilag elismert sportakadémiák minőségbiztosítási rendszere meghatározza a működésükhöz szükséges tételek – állami támogatás terhére történő – maximálisan elszámolható összegét, illetve az alkalmazható humánerőforrás mértékét. Így a közös alapszabályok ellenére – akár a nemzetközi minták bevonásával – az akadémiáknak lehetőségük van az akkreditáció során bemutatott szakmai programjuk megalkotására egyedi szervezeti felépítésük alapján.

A támogatási szerződés előkészítése során az EMMI azt figyelembe véve dönt a támogatási igények jóváhagyásáról, hogy azok nem haladhatják meg a miniszter által az egyes költségterv rovatokon nyújtható költségvetési támogatási tételekkel kapcsolatban meghatározott minőségbiztosítási rendszerben foglaltakat és annak követelményeit.

Működési rend

A sportakadémiák az egyedi struktúrájuktól függetlenül – összhangban a Rendeletben és a keretmegállapodásban foglaltakkal – kötelesek megfelelni az alábbi követelményeknek.

SPORTSZAKMAI FELADATELLÁTÁS:

§  kötelesek kapcsolatot tartani az országos sportági szakszövetséggel;

§  kötelesek biztosítani a sportolók versenyzési lehetőségeit;

§  biztosítaniuk kell a sportoló sportegészségügyi vizsgálatát, állapotfelmérést;

§  gondoskodniuk szükséges a sportolók élettani és terhelésdiagnosztikai vizsgálatairól;

§  kötelesek részletes korosztály-specifikus sportszakmai programot kidolgozni és működtetni;

§  korcsoportonként és sportáganként, valamint szakáganként szükséges meghatározniuk azon sportolói képesség- és teljesítményszinteket, amelyek az akadémiai sportolás feltételei, és amelyek a fejlődés nyomonkövethetőségét, a sportolói képességek meghatározott időközönkénti összehasonlítását teszik lehetővé;

§  meg kell határozni a ki- és bemeneti követelményeket;

§  egyéni képességfejlesztési és karriertervek készítése;

§  az edzőképzést segítve kötelesek együttműködéseket kötni köz- és felsőoktatási intézményekkel;

§  kötelesek együttműködéseket kötni sportegészségügyi intézetekkel, diagnosztikai központokkal;

§  kötelesek integrálni a saját rendszerükbe a nemzetközi és hazai tudást, mintákat, jó gyakorlatokat;

§  törekedni kell a sporttudományi területek sportágspecifikus integrációjára.

KÖZNEVELÉSI FELADATELLÁTÁS:

§  együttműködés kialakítása köz- és felsőoktatási intézményekkel.

INFRASTRUKTURÁLIS KÖTELEZETTSÉGEK:

§  sportágspecifikus létesítményekben kötelesek biztosítani a sportolók fejlődését;

§  sporttudományos és teljesítménydiagnosztikai feladatellátásra kialakított létesítményekben a megfelelő tárgyi eszközök biztosítása;

§  minőségalapú létesítményüzemeltetés-helyiségek létrehozása;

§  a sportakadémiai feladatellátás kategóriájától függően a köznevelést segítő létesítmények, helyiségek megléte.

A köznevelési feladatellátás típusától függően a sportakadémiák három különböző kategóriába sorolhatóak. A kategorizálás nem erősorrendet jelent, kizárólag a sportakadémiák egyedi struktúrájából, köznevelési lehetőségeiből fakadó elszámolást hivatott segíteni.

I. kategóriájúaz a sportakadémia, amely az akadémia működtetése mellett fenntartja azt az iskolát és kollégiumot, ahol a sportoló tanulmányi kötelezettségét teljesíti, és amelynek kollégiumi ellátását a sportoló igénybe veheti. II. kategóriájú az a sportakadémia, amely a működtetése mellett fenntartja azt a kollégiumot, amely kollégiumi ellátását a sportolói igénybe veszik. A II. kategóriájú sportakadémia a sportoló tanulmányi kötelezettségeinek és sporttevékenységének összehangolásáról együttműködési megállapodással gondoskodik. III. kategória alapján a sportakadémia a működése mellett a sportoló tanulmányi kötelezettségeinek és sporttevékenységének összehangolása céljából együttműködési megállapodást köt azzal a köznevelési intézménnyel, amelynél a sportoló tanulói jogviszonyban áll, vagy amelynek kollégiumi ellátását igénybe veszi.

A sportakadémiák produktív működésének legfontosabb összetevője a szervezet, azonban nem elhanyagolható a sportszakmai munka kiteljesedését segítő infrastruktúra sem. Az erőforrások egységesítése érdekében az EMMI a kötelezettségeket alapul véve kiemelten kezeli az orvosi, erőnléti, rehabilitációs, és teljesítménydiagnosztikai eszközök minőségét. Az eszközök beszerzésén kívül fontos cél a digitalizáció és az objektív visszacsatolást biztosító eszközökből származtatott adatok integrálása a napi sportszakmai gyakorlatba.

A sportszakmai munka napi digitalizálása céljából az államilag elismert sportakadémiák egységes digitalizált felületet használnak, ahol a különböző sportágak sportágspecifikus eljárásrendek alapján vezetik és rögzítik a működésüket. Az említett munka digitalizálásán túl a digitalizált felület egységes ellenőrzési alapként is szolgál az EMMI számára.

Az EMMI folyamatos kapcsolattartáson alapuló működési rendet alakított ki a sportakadémiák szakterületi képviselőivel, így az egységes irányvonalak reprezentációja mellett az EMMI folyamatosan katalizálni tudja a sportakadémiák sajátos működésén alapuló innovációját is.

Az EMMI folyamatosan segíti a sportakadémiák munkáját, azonban a rendszerük felállítása egyéni felelősségvállaláson alapul, az ellenőrzési eljárások alkalmával igazolniuk kell az általuk elképzelt struktúra létjogosultságát.

A digitális platformon történő ellenőrzéseken kívül a sportakadémiáknak minden évben részletes szakterületi beszámolókban is igazolniuk kell az általuk elképzelt struktúra produktivitását. Ebben alátámasztják a Rendeletben és a keretmegállapodásban foglaltak teljesítését.

Módszertani központok

A kézilabda sportakadémiák a Rendeletben és a keretmegállapodásban foglalt feladatoknak megfelelően szoros együttműködést alakítottak ki több felsőoktatási intézménnyel. Az egyetemi együttműködések célja, hogy a felsőoktatási intézmények kompetenciájukkal segítsék a sportakadémiák napi működését, illetve az akadémiák gyakorlati helyszínt, gyakorlati tudást biztosítsanak az egyetem falai között tanuló hallgatóknak.

A kormány az államilag elismert sportakadémiai rendszer létrehozásával megteremti a lehetőségét a sporttudomány utánpótlásképzésben való megjelenésére. Az irányvonalak és a minták összefogására, miniszteri javaslatra kézilabda, kosárlabda és labdarúgás sportágban a Rendelet 2020. december 30-án hatályba lépett módosítása következtében módszertani központok kerültek kijelölésre. Kézilabda sportágban ezt a szerepet a „NEKA Egészségügyi Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság”tölti be.

A módszertani központ működésének fő célja, hogy független szervezetként segítse a sportakadémiák minőségi sportszakmai működését, így a sportakadémiákon a tehetséggondozás, a sportolói elitképzés és a nevelés a lehető legmagasabb sportszakmai színvonalon valósuljon meg. A kézilabda módszertani központ szakmai és szervezetirányítási alapokat és hátteret biztosít az egyetemes magyar kézilabdasport számára. A módszertani központ irányítási jogkörrel nem rendelkezik a sportakadémiák vonatkozásában, szolgáltatói funkciót tölt be.

A módszertani központnak a Rendelet előírásaival összhangban az alábbi erőforrásokkal szükséges rendelkeznie:

-       teljesítménydiagnosztikai, kutatási és sportegészségügyi feladatok minőségbiztosítás alapú koordinálása, szakmai támogatása, integrációja a sportszakmai gyakorlatba;

-       sportágspecifikusan a minőségbiztosítás fejlesztése érdekében szakmai dokumentációk, folyóiratok, szakkönyvek publikálása;

-       magas szintű infrastrukturális lehetőségek a sportanalitikai, diagnosztikai bázis célirányos sportakadémiai szintű gyakorlati oktatásához;

-       kiterjedt sportági nemzetközi kapcsolatrendszer.

A módszertani központ működését tekintve további három fontos tényezőnek kell teljesülnie. Egyrészt a központnak a magyar tradíciókat tudományos szempontból kell megközelítenie. Másrészt a módszertani központ feladata, hogy a külföldi trendeket folyamatosan figyelemmel kövesse, a megszerzett tapasztalatait pedig a magyar kézilabda érdekében hasznosítsa. Azokon a területeken, ahol a magyar tradíció nem szolgál iránymutatással, a külföldi példákat figyelembe véve szükséges kialakítani a magyar gyakorlatot. Harmadrészt a módszertani központnak jól strukturált szervezeti felépítéssel szükséges működnie, olyan szervezeti egységeket létrehozva, mint az élettani, edzésmetodikai, karakterfejlesztési, adat- és teljesítményelemzői, illetve fejlesztési és visszacsatolási részlegek.

A módszertani központ az alábbi kiemelt feladatokat látja el:

-       a sportakadémia intézményi vezetésének hátterével igazgatási, irányítási, szervezeti modellek kialakításával kapcsolatban segítséget nyújt;

-       a sportakadémiai differenciált sportszakmai munkakörök minőségbiztosítása, továbbá a korosztályos szakmai stábok minőségi feladatellátása érdekében támogatja és elősegíti a sportakadémián dolgozó szakemberek országos szintű képzését;

-       javaslatot tesz a miniszter, az országos sportági szakszövetségek és valamennyi sportakadémia irányába az utánpótlásképzés minőségi fenntartása és javítása, valamint a sportágfejlesztés megvalósítása céljából;

-       együttműködési megállapodást köthet felsőoktatási intézményekkel szakmai, módszertani továbbképzések szervezése, továbbá kutatási helyszínek, külső konzulensi bázis és hospitálási lehetőségek biztosítása érdekében;

-       javaslatot tesz a szakmai fejlesztési célokra;

-       a sportakadémiák részére nyújtott szolgáltatás keretében sporttudományos kutatási és sportegészségügyi feladatokat lát el, évente sportágspecifikus tematikus konferenciákat szervez, kezdeményezi sportági szakmai anyagok, könyvek, folyóiratok elkészítését és bevezetését, a sportakadémiák bevonásával sportágspecifikus szakmai folyóiratot jelentet meg;

-       segítséget nyújt a sportágspecifikus akadémiai analitikai, diagnosztikai és online rendszerek hatékony működtetéséhez a minőségbiztosítás érdekében.

Összefoglalva a fentebb részletesen kifejtetteket: a módszertani központ az államilag elismert sportakadémiák eredményességének előmozdítása érdekében szolgáltatást nyújtó sporttudományi oktató- és kutatóközpontként funkcionáló sportszervezet, melynek célja, hogy a sporttudományos területek gyakorlati szintű integrációjával, összefogásával, sportágspecifikus know-how-t szolgáltasson. Emellett iránymutatást nyújtson a sportakadémiák és a teljes kézilabda-társadalom részére, így segítve a sportolók hazai vagy nemzetközi beválását.

Felhasznált források:

Alaptörvény (2011. április 25.). A kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet. A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. LXXXI. tv. (Tao tv.).A sportról szóló 2004. évi I. törvény (Sporttörvény). A sportakadémiákról szóló 303/2019. (XII. 12.) Korm. rendelet (Kormányrendelet). Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.). A sportakadémiai rendszer kidolgozásáról szóló 1659/2019. (XI. 21.) Korm. határozat (Kormányhatározat). Az állami sport célú támogatások elosztásáról és felhasználásáról szóló 474/2016. (Kormányrendelet). Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (Ávr.). A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. tv. (Kbt.)

Az állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (Atr.). Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr.). Fejes Péter, Sárközy Tamás, Szekeres Diána, Tóth Nikolett. (2019.) A magyar sport jogi szabályozása. Budapest: HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft. Polgári Szemle, 13. évf., 4–6. szám, 2017, 143–159., DOI:n 10.24307/psz.2017.1212.