A mai eredményorientált versenysport megköveteli a kiemelkedő képességű és jó teljesítményt nyújtó kézilabdások kiszűrését, tudásuk, hatékonyságuk minél magasabb szintre emelését.Ma már egyértelmű, hogy az edzőknek és sportvezetőknek meg kell küzdeniük a jó képességgel megáldott sportoló gyerekek megszerzéséért és megtartásáért.

A technika és a tudomány fejlődésével a kiválasztás módszerei és eljárásai is jelentős változáson mentek keresztül. Az ismert kiválasztási metodikák közül ma már elsősorban a tudományos alapokra épülő szűrésnek van létjogosultsága. Ebben a folyamatban azért az „edző szemére” továbbra is szükség van, merthogy korábban szinte csak erre épült a kiválasztás, ma azonban a tudományos háttér birtokában hajlamosak vagyunk ezt a szubjektív szempontot elvetni. A jószemű szakember a sportoló képességeinek ismeretében képes felismerni a tehetséget. A gyakorlati élet azt mutatja, hogy az edzők szakértői intuíciója, tudása megfigyelésekre alapozott képesség, amely csak jelentős szakmai tapasztalat birtokában lehet eredményes.

A tehetség = nagy érték, kincs. A kiválasztás és tehetséggondozás = lehetőség és felelősség. A jelenben kell meglátnunk A JÖVŐT, ami óriási felelősség.

A kézilabda-alkalmassághoz és a tehetség felismeréséhezmár rég nem elég csak bizonyos fizikai és antropometriai képességekkel rendelkezni, ahhoz, hogy valakiről kijelentsük, tehetséges, a sportoló egész személyiségének meg kell felelnie a speciális sportági követelményeknek. Ennek alapján elmondható, hogy a modern kiválasztás elengedhetetlen kelléke a komplex vizsgálat, amely a legújabb tudományosmódszerekkel és eszközökkel méri a játékosok szociális, fizikai, pszichikai és biológiai érettségét, adottságát.

Kiválasztás a NEKA-n

A nemzetközi élvonalban egyre jobban felkészült/felkészített ellenfelekkel találkozunk, fokozatosan bővül a konkurencia. Annak érdekében, hogy versenyben tudjunk maradni, minél több kiemelkedő képességű, tehetséges fiatal kézilabdázót kell találni, mert a magyar utánpótlás-válogatottak csak így tudnak a világ élvonalában maradni, és ennek következményeként majd a felnőttek nemzetközi rangsorában is előrelépni.

Az akadémiai képzésben a kiválasztás és a tehetséggondozás nem választható el egymástól. Nem elég felismerni és az akadémiai képzés felé irányítani a kiemelkedő képességű gyerekeket, utána megfelelő szinten, egyéni fejlesztési terv alapján képezni és nevelni is kell őket.

A Nemzeti Kézilabda Akadémián zajló minőségi tehetséggondozó- utánpótlásképző rendszer négy alappillérre támaszkodik:

1.    a tehetség felkutatása, elismerése, kiválasztása;

2.    a nemzetközi sporttudományos alapokon nyugvó, egyénre és posztra szabott szakmai munka;

3.    az optimális versenyeztetés;

4.    az élportban szükséges mentális képességek fejlesztése.

A képzés célja a teljes ember nevelése.

A NEKA-n zajló minőségi képzés egy szinergiákra épülő fejlesztési modell. A koncepció egy folyamatot ölel fel: a kiválasztástól a képzésen át -a fejlődés nyomon követésével -a stratégiai és technológiai rendszerek alkalmazásáig.

Az akadémia szakembereinek célja olyan tizenhárom éves kort betöltött tehetséges gyerekek tudatos kiválasztása, akik a lehető legmagasabb szintű képzés elsajátításával alkalmassá válnak a nemzetközi szintű korosztályos és felnőttmezőnyben való helytállásra, teljesítményre.

A NEKA-n a kiválasztás olyan többlépcsős, egymásra épülő folyamat, amely egyaránt tartalmaz szubjektív és objektív megfigyelési, vizsgálati, mérési és értékelési szempontokat.

Az „edző szeme” a kiválasztás és a képzés folyamán egy bizonyos fokig végig érvényesül, de az egyéb szakterületek szakembereinek tudása,a legújabb tudományos ismeretek, eredmények, eszközök és módszerek alkalmazása immár nélkülözhetetlen. A játék dinamikájának, technikai és taktikai elemeinek fejlődése, gyorsasága, a támadási és védekezési pozíciókat érintő változatos követelmények meghatározzák a kiválasztás folyamatát, módszereit.

A kiválasztás eltolódott a posztspecifikum irányába. Azokat a játékosokat keressük, akik egy-egy poszt követelményeinek a legjobban megfelelnek. Az első számú pozíció mellett azonban meg kell felelni más feladatok alapkövetelményeinek is, sőt az irány az, hogy több poszton is tudni kell magas szinten játszani, védekezésben és támadásban egyaránt. Felértékelődnek az univerzális játékosok, ám nem a „többet középszerűen” elv szerint. Ezért a képzésnek a minőség irányába kell haladnia.

A kiválasztás szakaszai, feladatai

– Fevételi terv készítése, amely során az edzői stáb meghatározza a következő év versenyeztetési programját, a kiválasztottak korosztályát, létszámát, posztonkénti megoszlását és a szakmai stábok összetételét.

– A felvételi/kiválasztó és a NEKA-táborok időpontjainak meghatározása, kihirdetése. A többlépcsős kiválasztó első fordulóját október végére (a sportoló adatainak rögzítése, kézilabdás játékkészségének megfigyelése, értékelése), az őszi szünetben, a második fordulót november végére, december elejére tervezzük (antropometriai mérések, egészségügyi vizsgálatok, motorikus pályatesztek mérése, játékkészség felmérése, mentális tesztvizsgálatok). Szükség esetén, ha a két forduló után a felvételi bizottság nem tud dönteni, a harmadik fordulóra februárban kerül sor (posztspecifikus játékkészség és kiegészítő felmérések).

– A NEKA játékosmegfigyelő (scouting) rendszere. A szakemberek utánpótlástornákat látogatva keresnek olyan játékosokat, akik közül a legfiatalabbakat meghívják a tavaszi vagy a nyári, kiválasztóra előkészítő táborba, míg az idősebbeket a felvételi első fordulójára invitálják.

Az első kiválasztónap sportszakmai feladatai

A sportolók által kitöltött adatlapokrólinformációt kapunk a kronológiai életkorról, a sportolással töltött évekről és hogy korábban ki milyen támadó- és védekezőposztokon szerepelt. A korosztályos versenyeztetés egyik alapeleme a születési idő szerinti besorolás. A kronológiai (naptári) és a biológiai (a szervezet fejlettségi szintjét mutató) életkor között meglévő különbség figyelembevétele lényeges. A legnagyobb eltérések pubertáskorban (13-16 év) lehetnek, akár két-három évnyi különbség is mutatkozhat, amellyel a gyerekek jövőjének tervezésében mindenképp számolni kell.

A sportolói múlt ismerete is fontos információkat tartalmaz, hiszen nem mindegy, hogy a felvételiző az aktuális technikai képzettséget heti hány (rendszeres) edzéssel érte el. Az sem mindegy, mikor kezdte el a sportolást, ez olykor rendkívül megtévesztő lehet. Érdemes figyelni arra, hogy a kiválasztóra érkező melyik poszt követelményeinek felel meg a legjobban, bár 13-14 éves korban ez még nem alakul ki mindenkinél véglegesen. Fontos kérdés, hogy a kézilabdázás előtt járt-e rendszeresen valamely más sportág edzéseire, ugyanis vannak sportágak, amelyek kifejezetten jó hatásúak, jó alapot adnak a kézilabdázóknak.

A gyakorlati, kiválasztó kézilabdaedzések (2x1,5 óra) során kötöttebb és szabadabb lefolyású edzésgyakorlatok végrehajtása közben, meghatározott szempontrendszer alapján figyelik meg és értékelik a gyerekeket a mesteredzők, EU-mesteredzők, szakedzők. A kiválasztás egyik meghatározó eseménye a felvételizők egymás közötti kétkapus, mérkőzés jellegű játéka, amikor az adottságok, képességek a pályán figyelhetők meg, így a játékkészségüket könnyebb értékelni.

Az általános sportági és posztspecifikus gyakorlatok végrehajtása során, valamint az egymás elleni kétkapus játékban a felvételi bizottság szakemberei többek között az alábbi megfigyelési szempontrendszer alapján értékelik a gyerekek teljesítményét, azaz itt lép be az „edző szeme” szubjektív faktor:

– biológiai és fiziológiai fejlettségi, érettségi szint

– az edzésgyakorlatok és a játék közben megnyilvánuló kondicionális képességek szintje (döntő kritérium a kiválasztás második napján a tudományos módszerekkel, eszközökkel mért teljesítmény)

– a kézilabdázás labda és labda nélküli technikai-taktikai elemeinek aktuális tudásszintje

– a figyelem és a koncentráció megnyilvánulási formái

– a fizikai és pszichikai terhelhetőség felismerése és figyelembevétele

– döntési képességek támadó- és védőtevékenység közben, az elővételező képesség szintje

– a testmagasság és a játékos koordinációs képességeinek összhangja (támogatva a magas és koordinált mozgású játékosokat)

– a gyakorlatokban és a játékban az alkalmazkodás, a játékintelligencia, a játék értése, szeretete

– pozitív verseny- és csapatszellem

– a kommunikációs és szociális készségek színvonala

– a felelősségvállalás szintje kritikus helyzetekben

– nyugalom/önuralom döntő játékhelyzetekben

– kiemelkedő atletikus képességek (futás, hajítás, ugrás)

– a játék során a „vezéri képesség” megnyilvánulása
– magas energiaszint, áldozatkészség, győzni akarás, aktivitás és küzdőszellem színvonala

– edzés, gyakorlás közben tanúsított szorgalom

– a test test elleni játék felvállalásának mértéke, a védőmunkában az asszertivitás szintje.

A fentieken kívül a felvételi bizottság tagjai értékelik a szubjektív szakmai szemmel és tudással is érzékelhető,felismerhető, a gyakorlás során megmutatkozókoordinációs képességek megnyilvánulásait, szintjeit, úgy mint gyorsasági koordináció, egyensúlyozás képessége, téri tájékozódóképesség,
helyzetfelismerő és -megoldó képesség, ritmusképesség,
 reakció- és reagálási képesség,mozgásanalizáló (proprioceptív) képesség, összekapcsolási-átállási képesség, differenciáló-irányító képesség.

A kiválasztás eme szakaszában az „edző szeme” elsősorban egy kiemelten összetettkoordinációs képességre irányul, hétköznapi szóval az ügyességre.

Az ügyesség a motoros képességek közül a legkomplexebb, de a szakirodalomban a legkevésbé feldolgozott, ami azzal magyarázható, hogy míg a többi koordinációs képesség nagy része könnyen mérhető és kifejezhető (v, s, t, db, stb.), addig az ügyességi teljesítmények megítélése a mérések helyett többnyire szubjektív becslésre korlátozódik. Az ügyes kézilabdázó játékában az alábbi jellemzők érvényesülnek és mutatkoznak meg különböző mértékben:

– a kitűzött cél elérése

– labda- és gömbérzék

– fiziológiai gazdaságosság

– optimális időkihasználás

– tökéletes időzítés (tempó)

– magas fokú mozgáskoordináció

– sima, puha, finom mozgás

– hatékony korrekciós képesség

– adekvát válaszcselekvések

– nagy fokú pontosság

– kifinomult egyensúlyérzék

– magas szintű figyelemkoncentráció

– a helyzeteknek megfelelő döntések és anticipációs tevékenység

– magas fokú ritmusérzék

– célszerű izomfeszülések.

Az első kiválasztónapon a gyakorlatok megfigyelése során a játékosokban meglévő, fejleszthető lehetőségek felmérése a cél. A kiválasztással azt a jövőképet kell elkezdenünk megtervezni, hogy mit tud majd a gyermek a képzési, fejlődési folyamat végén. Nem az a legfontosabb, hogy mit tud a kiválasztás idején („van érték”), hanem annak prognosztizálása, felmérése, hogy mit fog tudni (kimeneti érték, vagy „lesz érték”) az általunk meghatározott egyéni képzési/fejlesztési terv (évente meghatározott „kell érték”) elvégzése után.Az egymásra épülő „kell értékeket” figyelembe vevő tervezés a tehetségfejlesztésünk, -képzésünk kiemelt feladata.

A KÉZILABDA 12 PONTJA. 2021-ben 12 kiemelt akadémiai edző véleménye alapján a 12 legfontosabb tulajdonság, amivel a kiválasztón a felvételiző gyerekeknek rendelkezniük kell: 1. döntésképesség 2. együttműködés a társakkal 3. küzdőképesség 4. szervezőkészség 5. agresszivitás 6. játékértés, taktikai érzék 7. labdás ügyesség 8. a hajítás helyes technikai végrehajtása 9. ritmusképesség 10. felelősségvállalás 11. játéköröm 12. győzni akarás

További sportszakmai feladatok

Az edzői megfigyelések, értékelések összegzése alapján kialakul egy sorrend korosztályonként és posztonként. A második körbe jutó sportolók a felvételi folyamat részeként a kézilabdás edzésgyakorlatok mellett a pályán és a laborban sporttudományos méréseken vesznek részt, s az eredmények értékelésealapján határozhatók meg az egyéni profilok, a teljes csoporton belüli, illetve a posztonkénti státuszok. (Az ilyenkor szükségesnek tartott mérési eljárásokat Langmár Gergely foglalja össze egy ehhez a témához kapcsolódó másik cikkben. https://neka-mk.hu/tudomanyos-meresek-a-kivalasztasban)

Szükség esetén, ha két forduló után a felvételi bizottság létszám- és személyi kérdésekben nem tud dönteni, a harmadik fordulót februárban tartjuk meg (posztspecifikus játékkészség és kiegészítő felmérések).

A felmérések, tesztek értékelése után az eredményeket több szempontból hasonlítjuk össze, egyrészt a felvételizőket egymáshoz viszonyítva (posztonkénti rangsor kialakítása), másrészt az aktuális eredményeket az előző korosztályokéival összevetve.

A kiválasztási folyamat – valamint az akadémiai pályafutás – elengedhetetlen része a szülők és a gyermekek őszinte, objektív tájékoztatása az elért eredményekről. A szakemberek – tudatában a felelősségteljes döntésnek – a teljesítmény pozitív vagy negatív értékelésével utat mutatnak egy olyan karrierút felé, amely kizárólag a sportoló érdekeit tartja szem előtt.